A koronavírus omikron variánsának a megjelenése a fertőzések kimutatására alkalmas gyógyszertárakban – s hamarosan a drogériákban is kapható – gyorstesztek eredményességét is rontotta, mivel ennek a mutánsnak a jelenléte ezzel a módszerrel nem minden esetben azonosítható be. Az omikron megjelenése óta sokakkal előfordul, hogy bár a vírusra jellemző tüneteket (torokfájás, fejfájás, orrfolyás, ízületi fájdalmak) észlel magán, a teszt mégis negatív eredményt mutat. A Webbeteg cikke szerint ennek a jelenségnek az egyén oltottságának állapotától kezdve a rossz mintavételig több oka is lehet.
Fontos tudni, hogy azok esetében, akiknél a koronavírus felszínén lévő adott mennyiségű fehérje érzékelhető, az antigéngyorsteszt nagyon megbízhatóan mutatja ki a Covid-pozitivitást. Szintén kedvező, hogy a gyorsteszt álpozitív eredményt sosem mutat, így azt nem szükséges megerősíteni PCR-teszttel sem. Amennyiben viszont
a vírusterhelés küszöbérték alatti, tehát a megfertőzöttség még a korai szakaszában van, a gyorsteszt az esetleges tünetek jelenléte mellett is negatív lesz. Sőt a tünetek megjelenése után napokba telhet, mire a szervezet olyan vírusterhelést mutat, hogy a rapid teszt megfelelően működhessen.
A cikkben idézett szakemberek tehát azt tanácsolják, hogy akinek fertőzésre utaló tünetei vannak, de az antigéntesztje negatív, a biztos eredmény érdekében két napon belül ismételje meg a tesztelést, vagy végezzen el egy PCR-tesztet is, ami sokkal érzékenyebb a többinél, így még a legcsekélyebb vírusterhelést is kimutatja. A rapid tesztek kapcsán továbbá arra is rámutatnak, hogy az általuk kimutatott eredmények – annak megfelelően, hogy a vírusterhelés nő vagy esik – igen gyorsan, akár órákon belül is változhatnak. Így, ha az egyénnek nincsenek tünetei, a tesztet nem előző nap vagy reggel, hanem közvetlenül egy tervezett esemény előtt célszerű elvégezni.
Az összefoglalóból emellett kiderül az is, hogy
az oltottsági státus is befolyásolhatja a teszteredményeket, mivel tüneteik ellenére a beoltottak esetében a gyorsteszt késleltetve mutatja ki a pozitivitást. Az immunizáltak általában egy–három nappal a tüneteik megjelenése után számíthatnak a pozitív eredmény megjelenésére, egyes oltatlanoknál azonban a gyorstesztek előbb igazolhatják a koronavírus-fertőzést.
Nem utolsósorban érdemes azt is megjegyezni, hogy az oltások és az időzítés mellett az egyénen is múlik a rapid teszt pontossága. Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan követte az utasításokat, illetve az sem, hogy honnan származik a minta. Egy, a kaliforniai egyetem (University of California, San Francisco) kutatói által vezetett, január közepén megjelent, szakmai ellenőrzésen még nem átesett tanulmány eredménye szerint ugyanis az egyik gyártó gyorstesztje
az orrban gyűjtött mintán 98 százalékos érzékenységet mutatott, szemben a torokból gyűjtött 49 százalékos szenzitivitású volt. Az álnegatív esetek tehát gyakoribbak voltak a garatból származó mintáknál.
Végül pedig a tesztlap csíkjait is érdemes megfigyelni, mivel az is sok mindent árul el a fertőzött személyről. A cikkben idézett szakemberek szerint a második vonal ereje (intenzitása) a fertőzőképesség jelzője lehet. Tehát minél sötétebb, és a 15 perces várakozáson belül minél előbb jelenik meg, annál nagyobb a vírusterhelés, a vírus terjesztésének kockázata, s ennek fordítottja is igaz.
Borítókép: Koronavírusteszt végzése közben mintát cseppentenek az antigéngyorsteszt paneljére (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
