Nem utolsósorban érdemes azt is megjegyezni, hogy az oltások és az időzítés mellett az egyénen is múlik a rapid teszt pontossága. Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan követte az utasításokat, illetve az sem, hogy honnan származik a minta. Egy, a kaliforniai egyetem (University of California, San Francisco) kutatói által vezetett, január közepén megjelent, szakmai ellenőrzésen még nem átesett tanulmány eredménye szerint ugyanis az egyik gyártó gyorstesztje
az orrban gyűjtött mintán 98 százalékos érzékenységet mutatott, szemben a torokból gyűjtött 49 százalékos szenzitivitású volt. Az álnegatív esetek tehát gyakoribbak voltak a garatból származó mintáknál.
Végül pedig a tesztlap csíkjait is érdemes megfigyelni, mivel az is sok mindent árul el a fertőzött személyről. A cikkben idézett szakemberek szerint a második vonal ereje (intenzitása) a fertőzőképesség jelzője lehet. Tehát minél sötétebb, és a 15 perces várakozáson belül minél előbb jelenik meg, annál nagyobb a vírusterhelés, a vírus terjesztésének kockázata, s ennek fordítottja is igaz.
Borítókép: Koronavírusteszt végzése közben mintát cseppentenek az antigéngyorsteszt paneljére (Fotó: MTI/Kovács Tamás)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!