Csak a Fidesz és az MSZP tagja 1990 óta az Országgyűlésnek

Húsz éven keresztül a jobboldal, három ciklusban a baloldal kormányzott a rendszerváltás utáni nyolc országgyűlési választást követően, 2010 óta a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel irányítja az országot. Az elmúlt több mint két évtizedben politikai szervezetek jöttek-mentek, 1990 óta két párt van csak, melyek folyamatosan tagjai az Országgyűlésnek: a Fidesz és az MSZP.

Budapest, 1992. február 6. Helmut Kohl német kancellár (b) és Antall József miniszterelnök kezet fog a magyar - német alapszerzõdés aláírásán az Országház Kupolatermében, középen Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Visszatért a baloldal

A 2002-es országgyűlési választást ismét a baloldal nyerte meg, és Medgyessy Péter (MSZP) alakíthatott koalíciós kormányt. Az MSZP 178, az SZDSZ 19 mandátumot szerzett a voksoláson, így a két párt együtt 197 parlamenti hellyel rendelkezett a 386-ból. Az MDF-el közös országos listát állító Fidesz úgy veszítette el a 2002-es voksolást, hogy együtt 188 mandátumot szereztek, többet, mint négy évvel korábban. Akkor, 1998-ban a Fidesz 148, az MDF pedig 17 mandátumhoz jutott, csak akkor az FKGP-vel meglett a többség. A 2002 voksolás vesztese volt a MIÉP is, a Csurka István vezette párt 4,6 százalékos eredményt ért el, így éppen elmaradt az 5 százalékos választási küszöbtől. Az érdekesség az volt, hogy a MIÉP 2002-ben, az első fordulóban több mint nyolcezer vokssal kapott többet, mint 1998-ban, csak ez a magasabb választási részvétel miatt ezúttal kevésnek bizonyult.

Bejöttek Gyurcsányék trükkjei

A tizenhat évvel ezelőtti, 2006-os választás a 2002-es voksoláshoz hasonló eredményt hozott, nyert a baloldal. Az MSZP 190, az SZDSZ pedig húsz mandátumot szerzett, így ezúttal is a két párt alakíthatott kormányt, amelyet a 2004-ben hatalomra került Gyurcsány Ferenc vezetett. A Fidesz ezen a szavazáson a KDNP-vel közösen állított országos listát, és összesen 164 parlamenti helyük volt az új Országgyűlésben. Ezen a voksoláson kis híján az MDF jutott a MIÉP sorsára, de a párt az első fordulóban végül megszerezte a voksok 5,04 százalékát, amellyel éppen csak megugrotta a bejutási küszöböt, és tizenegy mandátumot kapott.

Tarolt a polgári oldal

A 2006-os őszödi beszéd kiszivárgása és az azt követő események, majd a baloldal szempontjából elbukott 2008-as szociális népszavazás után a Fidesz–KDNP győzelmét már a választás előtt mindenki biztosra vette, csak annak mértéke volt kérdéses. A polgári erők végül 263 mandátumot szereztek a lehetséges 386-ból. Az MSZP 2006-hoz képest 131 mandátumot bukott, így be kellett érnie 59 parlamenti hellyel. Az SZDSZ – csakúgy mint az MDF – viszont 1990 óta először nem lett tagja az Országgyűlésnek. Bekerült viszont a parlamentbe az akkor még radikális jobboldali párt, a Jobbik, amely rögtön 47 mandátumot szerzett. Meglépte az ötszázalékos bejutási küszöböt az LMP is, amely az első fordulóban a voksok 7,48 százalékát nyerte el.

Újabb kétharmad a Fidesznek

A 2011-es törvénymódosítás után a 2014-es volt az első olyan rendszerváltás utáni országgyűlési választás, amely csak egyfordulós volt. Az Országgyűlés létszámát 386-ról 199-re csökkentették, de a választási rendszer továbbra is vegyes rendszerű maradt. A nyolc évvel ezelőtti voksolást ismét a Fidesz–KDNP nyerte, és a pártszövetség megőrizte kétharmados többségét, a 199-ből 133 parlamenti helyet szerzett. Tette ezt úgy, hogy a polgári erők a 106 egyéni körzetből 96-ban győztek. A baloldali pártok 38, a Jobbik 23, míg az LMP öt mandátumot szerzett. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az egy százalékot, ehhez a Munkáspárt jutott a legközelebb, 0,56 százalékkal.

Változatlan erőviszonyok

Kimagaslóan magas, 70,22 százalékos részvételt és újabb kétharmados Fidesz–KDNP győzelmet hozott a 2018-as országgyűlési választás, a jobboldali pártszövetség ismét 133 mandátumot szerzett. A változás annyi volt, hogy a polgári erők ezúttal nem 96, hanem 91 egyéni körzetben arattak győzelmet, és ezúttal listáról szereztek több mandátumot. A voksolásnak a győzelem reményében nekifutó Jobbik hatalmas vereséget szenvedett, ami akkor is igaz, ha a párt 23-ról 26-ra növelte mandátumai számát 2014-hez képest. A harmadik erő az MSZP–Párbeszéd lett húsz mandátummal, míg a DK kilenc, az LMP nyolc, az Együtt pedig egy parlamenti helyet szerzett. Újdonság volt, hogy parlamenti képviselő lett a német nemzetiség listavezetője, Ritter Imre is.

Borítókép: A rendszerváltás utáni első kormány Antall József (a kép jobb oldalán) vezetésével alakult meg (Fotó: MTI/Kovács Attila)