Csak a Fidesz és az MSZP tagja 1990 óta az Országgyűlésnek

Húsz éven keresztül a jobboldal, három ciklusban a baloldal kormányzott a rendszerváltás utáni nyolc országgyűlési választást követően, 2010 óta a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel irányítja az országot. Az elmúlt több mint két évtizedben politikai szervezetek jöttek-mentek, 1990 óta két párt van csak, melyek folyamatosan tagjai az Országgyűlésnek: a Fidesz és az MSZP.

Budapest, 1992. február 6. Helmut Kohl német kancellár (b) és Antall József miniszterelnök kezet fog a magyar - német alapszerzõdés aláírásán az Országház Kupolatermében, középen Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Az 1990-es rendszerváltás óta nyolc országgyűlési választást rendeztek Magyarországon, az első, még kétfordulós szavazást 1990. március 25-én és április 8-án tartották, a voksolás feltételeit a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során dolgozták ki. A parlamentbe jutásért a két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, a szervezetek közül 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani. Az első fordulóban a legtöbb szavazatot, a voksok 24,72 százalékát az Magyar Demokrata Fórum kapta, ezzel megszerezte a mandátumok csaknem 42,5 százalékát. Antall József vezetésével koalíciós kormány alakult a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt részvételével, a három párt 229 mandátummal (csaknem hatvan százalék) rendelkezett az összesen 386-ból. A legnagyobb ellenzéki párt az SZDSZ lett 93 mandátummal.

Szinte utolsóból első

A rendszerváltás utáni első országgyűlési választáson csupán 33 mandátumot kapó Magyar Szocialista Párt nyerte meg az 1994-es voksolást, és több mint meghatszorozta négy évvel korábbi eredményét, a 386 parlamenti helyből 209-et szerzett meg. Az MSZP egyedül is alakíthatott volna kormányt, de mégis koalíciós szerződést kötöttek az 1990-ben még antikommunistának mutatkozó SZDSZ-el, az összefogáshoz a liberális párt 69 mandátummal járult hozzá. A miniszterelnöki széket Horn Gyula (MSZP) foglalta el. A megméretés nagy vesztese az 1990-es voksolást megnyerő MDF volt, amely 1990-hez képest 126 mandátumot veszett, és a pártnak ezúttal meg kellett elégednie 38 parlamenti hellyel.

Hatalmas győzelem

Nagy győzelmet aratott az 1998-as országgyűlési voksoláson a Fidesz, a párt a négy évvel korábbi húsz mandátumát 148-ra növelte, de a kormányzáshoz így is koalíciós partnerre, partnerekre volt szüksége. Végül koalíciós kormány alakult Orbán Viktor vezetésével, a Fidesz, az FKGP és a KDNP részvételével. Az 1998-as voksolás nagy nyertese volt a MIÉP is, amely 5,6 százalékos eredményével átlépte az 5 százalékos küszöböt és bejutott az Országgyűlésbe, ahová a párt 14 képviselője ült be. Az 1994-ben koalíciós kormányt alakító MSZP és SZDSZ hatalmasat bukott, a két párt összesen 120 mandátumot vesztett a négy évvel korábbi eredményéhez képest.

Visszatért a baloldal

A 2002-es országgyűlési választást ismét a baloldal nyerte meg, és Medgyessy Péter (MSZP) alakíthatott koalíciós kormányt. Az MSZP 178, az SZDSZ 19 mandátumot szerzett a voksoláson, így a két párt együtt 197 parlamenti hellyel rendelkezett a 386-ból. Az MDF-el közös országos listát állító Fidesz úgy veszítette el a 2002-es voksolást, hogy együtt 188 mandátumot szereztek, többet, mint négy évvel korábban. Akkor, 1998-ban a Fidesz 148, az MDF pedig 17 mandátumhoz jutott, csak akkor az FKGP-vel meglett a többség. A 2002 voksolás vesztese volt a MIÉP is, a Csurka István vezette párt 4,6 százalékos eredményt ért el, így éppen elmaradt az 5 százalékos választási küszöbtől. Az érdekesség az volt, hogy a MIÉP 2002-ben, az első fordulóban több mint nyolcezer vokssal kapott többet, mint 1998-ban, csak ez a magasabb választási részvétel miatt ezúttal kevésnek bizonyult.

Bejöttek Gyurcsányék trükkjei

A tizenhat évvel ezelőtti, 2006-os választás a 2002-es voksoláshoz hasonló eredményt hozott, nyert a baloldal. Az MSZP 190, az SZDSZ pedig húsz mandátumot szerzett, így ezúttal is a két párt alakíthatott kormányt, amelyet a 2004-ben hatalomra került Gyurcsány Ferenc vezetett. A Fidesz ezen a szavazáson a KDNP-vel közösen állított országos listát, és összesen 164 parlamenti helyük volt az új Országgyűlésben. Ezen a voksoláson kis híján az MDF jutott a MIÉP sorsára, de a párt az első fordulóban végül megszerezte a voksok 5,04 százalékát, amellyel éppen csak megugrotta a bejutási küszöböt, és tizenegy mandátumot kapott.

Tarolt a polgári oldal

A 2006-os őszödi beszéd kiszivárgása és az azt követő események, majd a baloldal szempontjából elbukott 2008-as szociális népszavazás után a Fidesz–KDNP győzelmét már a választás előtt mindenki biztosra vette, csak annak mértéke volt kérdéses. A polgári erők végül 263 mandátumot szereztek a lehetséges 386-ból. Az MSZP 2006-hoz képest 131 mandátumot bukott, így be kellett érnie 59 parlamenti hellyel. Az SZDSZ – csakúgy mint az MDF – viszont 1990 óta először nem lett tagja az Országgyűlésnek. Bekerült viszont a parlamentbe az akkor még radikális jobboldali párt, a Jobbik, amely rögtön 47 mandátumot szerzett. Meglépte az ötszázalékos bejutási küszöböt az LMP is, amely az első fordulóban a voksok 7,48 százalékát nyerte el.

Újabb kétharmad a Fidesznek

A 2011-es törvénymódosítás után a 2014-es volt az első olyan rendszerváltás utáni országgyűlési választás, amely csak egyfordulós volt. Az Országgyűlés létszámát 386-ról 199-re csökkentették, de a választási rendszer továbbra is vegyes rendszerű maradt. A nyolc évvel ezelőtti voksolást ismét a Fidesz–KDNP nyerte, és a pártszövetség megőrizte kétharmados többségét, a 199-ből 133 parlamenti helyet szerzett. Tette ezt úgy, hogy a polgári erők a 106 egyéni körzetből 96-ban győztek. A baloldali pártok 38, a Jobbik 23, míg az LMP öt mandátumot szerzett. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az egy százalékot, ehhez a Munkáspárt jutott a legközelebb, 0,56 százalékkal.

Változatlan erőviszonyok

Kimagaslóan magas, 70,22 százalékos részvételt és újabb kétharmados Fidesz–KDNP győzelmet hozott a 2018-as országgyűlési választás, a jobboldali pártszövetség ismét 133 mandátumot szerzett. A változás annyi volt, hogy a polgári erők ezúttal nem 96, hanem 91 egyéni körzetben arattak győzelmet, és ezúttal listáról szereztek több mandátumot. A voksolásnak a győzelem reményében nekifutó Jobbik hatalmas vereséget szenvedett, ami akkor is igaz, ha a párt 23-ról 26-ra növelte mandátumai számát 2014-hez képest. A harmadik erő az MSZP–Párbeszéd lett húsz mandátummal, míg a DK kilenc, az LMP nyolc, az Együtt pedig egy parlamenti helyet szerzett. Újdonság volt, hogy parlamenti képviselő lett a német nemzetiség listavezetője, Ritter Imre is.

Borítókép: A rendszerváltás utáni első kormány Antall József (a kép jobb oldalán) vezetésével alakult meg (Fotó: MTI/Kovács Attila)