Véget vethet az abortuszoknak a technológiai fejlődés

– Néhány évtized múlva a technológiai munkanélküliség az egekbe szökhet, és az emberek nagyobb részének egyszerűen nem lesz munkája. Ez pedig az értelmes élet eddigi ideáit alaposan próbára teszi – mondja Pokol Béla jogász-szociológus. Az ELTE professor eme­ritusa szerint azonban a technológiai fejlődésben a konzervatív értékeket vallók találhatnak lehetőségeket is.

20210118 Budapest Pokol Béla alkotmánybíró, jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora. fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Tulajdonképpen a Facebooknak már van egy kínai, állami alternatívája, amin körülbelül egymilliárd ember van fenn, de létezik orosz változat is. Egyelőre úgy néz ki, hogy a globális platformok alternatíváját csak központosított államok tudták létrehozni, amelyek esetében ugye szintén nincs garancia arra, hogy cenzúramentesen működnek, sem pedig arra, hogy a felhasználót nem figyelik meg.

– Milyen foglalkozásokat veszélyeztet leginkább a mesterséges intelligencia fejlődése?

– Egy oxfordi kutatópáros 2013-ban felmérte, hogy az USA jelenlegi munkaköreinek mekkora hányadát érinti majd a robotizálás, mennyi munkahelyet vesznek majd el robotok a következő 25 évben, és az eredmény körülbelül negyven százalék lett. Van olyan foglalkozás, amelyiket addigra teljesen átvehet a mesterséges intelligencia, de a legtöbbet csak részlegesen. Egy példa a saját területemről: a jogászoknál a technikai feladatok nagy részét algoritmusok már jobban ellátják, a robo-lawyer New York nagy ügyvédi irodáiban máris ezt teszi. De a könyvelői munka nagy részét is átveheti, vagy az adószakértők feladatait. A fizikai munkák jelentős hányadát is el tudják majd látni, kivéve a csak kisipari keretek között űzhető javítási munkákat. De Martin Forddal egyetértve, aki több könyvet írt erről az elmúlt években, én is azt hiszem, hogy néhány évtized múlva a technológiai munkanélküliség az egekbe szökhet, és az emberek nagyobb részének egyszerűen nem lesz munkája. Ez pedig az értelmes élet eddigi ideáit alaposan próbára teszi majd.

– A kisipari javításokon kívül is biztosan vannak olyan munkák, amelyek esetén elképzelhetetlen, hogy az emberi faktort gép pótolja.

– Az imént említett fejleményeket figyelembe véve egyre kevésbé lehetünk biztosak abban, hogy hosszú távon nem vesz el minden feladatot a mesterséges intelligencia az embertől.

– Mi a helyzet az emberi jogokról szóló vitákban? A technológiai fejlődés csak a progresszív baloldalnak kedvez, vagy láthatnak benne lehetőséget a konzervatívok is?

– Emberi jogok helyett én inkább morális igényeket, értékeket említenék, úgy megállják a helyüket, mert jogokra hivatkozva sokszor politikai szélhámosság folyik. A kérdésére válaszolva jó példa az abortusz lehetősége még életképtelen embriók esetében. Ha az anya életét veszélyeztetné a kihordásuk, az élet és élet szembeállítását jelenti, és ebben a morális döntés az abortusz megengedése felé ösztönöz, ez megjelenik a legtöbb ország szabályozásában is. Ám a mesterséges anyaméh révén ma már a 21. héttől elválasztható az anyaméhtől az embrió, hogy aztán azon belül életképesen tovább fejlődjön. Ennek a technológiának a rohamos fejlődése oda vezethet, hogy nyolc-tíz év múlva már a fogantatás után maradhat a mesterséges anyaméhben az embrió. Egyszerűen megfogalmazva, a gyermek az anyaméhen kívül is kihordható lesz. Azt a kérdést most nem akarom kinyitni, hogy ez az egész eddigi férfi-nő viszonyt, családot milyen mélyen érintheti, csak azt jelzem, hogy ilyen körülmények között az abortusz eddigi legális lehetőségét felül kell bírálni. Ha ugyanis a tizedik, tizenkettedik hét előtt megállapítják a terhességet – az esetek túlnyomó részé­ben így történik –, akkor csak a két-három hét várakozás utáni császármetszés lehetne jogos az abortusz helyett. Hiszen ez a technikai ugrás azt jelentené, hogy lement az életképesség kezdete a tizennegyedik-tizenötödik hétre. Ilyen mesterséges anyaméh léte mellett az eddigi abortusznál maradni gyilkosságot jelentene, ugyanis az egyben kivett embrió életben tartható az anya életének veszélyeztetése nélkül is.

– A globális közösségi platformok világában mennyire van veszélyben a nemzeti szuverenitás?

– A modern techvilág valóban a zárt, hagyományos közösségek, a család, a nemzet ellen hat. Ettől függetlenül még ebben a fizikai tereket egyre inkább záró­jelbe helyező világban is sokkal jobban meg tudná szervezni magát a tradicionális értékeket védő oldal. Ezen a téren a konzervatívok jelentős lemaradásban vannak a progresszió képviselőihez képest.

Borítókép: Pokol Béla alkotmánybíró, jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora (Fotó: Kurucz Árpád)