„Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a hazánkban jelenleg fennálló vagyonnyilatkozati rendszer Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszerei közé tartozik, ennek ellenére folyamatosan nemtelen bírálatok érték mind Brüsszel, mind a magyar baloldal részéről”
– nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán a Fidesz frakcióvezetőjének bejelentésére reagálva, amely szerint bevezetik Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét.
Különbségek a hazai és az Európai Parlament rendszere között
Az alkotmányjogász kifejtette, a jelenleg hatályos hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Hozzátette ugyanakkor, hogy
ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik, esetükben nem tartozik a kötelezően csatolandó dokumentum közé a családtagok vagyonbevallása.
– A másik érdemi különbség, hogy míg a hazai vagyonnyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett lerendszerezésére épül, addig az uniós intézmény vagyonnyilatkozati rendszere csupán jövedelmi sávokat határoz meg, az EP képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük. De emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk – magyarázta.
Uniós integráció erősítéséről van szó
– Az Európa-szerte elismert és minden uniós ország európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban az európai uniós integráció erősítése húzódik meg – mondta lapunknak Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elárulta, a döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, „a kormány pedig – szokásához hűen –, eleget kíván tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak”.
Emellett a változtatások bevezetése mögött célszerűségi szempontok – többek között a nemzetközi viták elkerülésének fontossága – is dominálnak. Lomnici Zoltán szerint különösen fontos lenne a vezető brüsszeli döntéshozók részéről, hogy az európai polgárok beléjük vetett bizalmát a saját példájukon keresztül is erősítsék.
A gyakorlat mégis az, hogy például az Európai Bizottság biztosainak soha nem kell vagyoni nyilatkozatot tenniük, és elszámolniuk a tekintetben, hogy transzparenssé tegyék a vagyoni viszonyaik alakulását, és megelőzzék ezzel az esetleges korrupciót
– részletezte. A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szóvivője különösnek nevezte, hogy az Európai Bizottság honlapján az elszámoltathatósággal és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos általános leírás „természetesen” nem olvasható a magyar anyanyelvű uniós polgárok számára, mint ahogy több más, az unióban hivatalos nyelven sem.
A baloldali sajtó válságos erkölcsi állapotát jelzi
– Kétségtelen, hogy az uniós szabályok átvételével akár el is halkulhatnának a kritikus baloldali hangok, hiszen a hazai ellenzék nagy lelkesedéssel tartja szem előtt az európai mintát. Ugyanakkor jól szemlélteti a baloldali sajtó válságos erkölcsi állapotát, valamint az ellenzék korábban megfogalmazott kritikáinak alaptalanságát az a tény, hogy a javaslat bejelentése óta már a változtatások miatt bírálják a kormányt, mondván, hogy az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszere megengedőbb a hatályos magyar szabályoknál – magyarázta Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász szerint Brüsszel a vagyoni és politikai felelősség kérdésében nem is tud következetesen álláspontot képviselni, ami igaz az uniós intézményekben is jelentős befolyással bíró nemzetközi NGO-k EU-n kívüli tevékenységével kapcsolatban is.
– Érdemes felidézni az Európai Bizottság egyik érdekes sajtóközleményét, amely 2018. július 9-én kelt. Ebben a bizottság – a hivatali korrupció felszámolásáért – EU-s ajánlásokat tett Ukrajnának. A közlemény szövege szerint: „Az uniós vezetők (...) hangsúlyozták, hogy létre kell hozni az elektronikus vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzési mechanizmusát, és meg kell szüntetni a civil aktivisták elektronikus vagyonbevallási kötelezettségét.”
– mondta. Lomnici Zoltán a pénzügyi transzparencia kapcsán felidézte azt a 2019-es sajtóhírt, amely szerint „a nem kormányzati civil szervezeteket vetné be az Európai Parlament (EP) többsége azokkal a nemzeti kormányokkal szemben, amelyek egyes fajsúlyos kérdésekben az uniós vezetőkétől eltérő véleményt képviselnek”. Az összeg – amit az uniós közpénzből erre fordítanának az Európai Unió 2021–2027-es időszakra vonatkozó hétéves pénzügyi keretében, vagyis költségvetésében – összesen 1,8 milliárd euró, azaz mintegy 570 milliárd forint lenne.
Az EU-ban sokszor felmerült a korrupciógyanú
Az alkotmányjogász elárulta, többször felmerült a gyanú, hogy EU-s politikusok nagyvállalatok fizetett lobbistáiként végzik feladataikat az uniós szerveknél – tanácsadásért és lobbitevékenységért másodjövedelemre szert téve.
Magyarország és a hazánkban tombolni vélt korrupció egyik legfőbb kritikusa, Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő, aki a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) képviselőcsoportnak volt az elnöke 2009 és 2019 között, azóta pedig az Európa Megújul (Renew Europe) tagja, szintén értintett korrupciós botrányban. 2010 és 2016 között – amikor EP-képviselőként is dolgozott – igazgatósági tag volt az Exmar-csoportban, egy offshore céget is működtető cégcsoportban, évi hatvanezer euróért, hozzávetőlegesen huszonkétmillió forintért.
– részletezte. Mint mondta, a brüsszeli jövedelembevallások rendkívül felületesek, ezért a politikus pénzügyi helyzete korántsem átlátható, azonban – Guy Verhofstadt saját bevallása szerint is – a képviselői fizetésén túl még három vállalattól (Sofina, Exmar, APG) és az EIPA (European Institute of Public Administration) nevezetű intézettől származik jövedelme.
Lomnici Zoltán kifejtette, az EP-képviselőknek van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük, de ez lényegében csak azokat az adatokat kéri feltüntetni, amelyek pluszjövedelmet generáló munkavégzésre irányulnak, sokkal kevésbé részletesek tehát ezek a bevallások, mint például a magyar országgyűlési képviselőktől megkövetelt dokumentumok. Az alkotmányjogász emlékeztetett, az Elmar Brok, a német CDU EP-képviselője pénzt szedett be a parlamenti látogatóitól, hogy fedezze a költségeket, úgy, hogy ezen összeget a parlamenttől is visszaigényelte,
ezzel két év alatt tizennyolcezer eurót (közel hétmillió forint) vett fel jogellenesen.
Hozzátette, Brok éveken át dolgozott – szintén tanácsadóként és lobbistaként – a Bertelsmann német médiaóriásnak. – Verhofstadt ügyéhez hasonló botrányba keveredett a liberális svéd volt EP-képviselő, Cecilia Wikström, aki a parlamenti és LIBE-bizottsági munkája mellett két, adócsalásba keveredett cég vezető tisztviselőjeként, az igazgatótanács irányító tagjaként is dolgozott. Az uniós biztosoknak a jövedelembevallás mellett egy érdekeltségi nyilatkozatot is ki kell tölteniük, de Sztella Kiriakídisz korrupciós botránya rámutatott, hogy itt sincs valódi számonkérhetőség. A Barroso-bizottság idején kezdeményezték, hogy antikorrupciós jelentéseket adjanak ki minden tagállam tekintetében. Ez egyszer történt meg, majd, még mielőtt szokássá vált volna, elálltak ettől – ismertette Lomnici Zoltán.
Borítókép: Lomnici Zoltán (Fotó: Szigetváry Zsolt)
