Az európai uniós integráció erősítéséről szól a vagyonnyilatkozati rendszer átemelése

– A kormány a döntésével eleget kíván tenni a nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetéseknek – nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán Kocsis Máté bejelentésére reagálva, amely szerint bevezetik Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét. Az alkotmányjogász lapunknak ismertette a két vagyonnyilatkozati rendszer között fennálló legfontosabb különbségeket, emellett a baloldali sajtó aktuális kommunikációjára is reagált, amely szerinte válságos erkölcsi állapotra utal.

Budapest, 2022. január 17. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben címû konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A gyakorlat mégis az, hogy például az Európai Bizottság biztosainak soha nem kell vagyoni nyilatkozatot tenniük, és elszámolniuk a tekintetben, hogy transzparenssé tegyék a vagyoni viszonyaik alakulását, és megelőzzék ezzel az esetleges korrupciót 

– részletezte. A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szóvivője különösnek nevezte, hogy az Európai Bizottság honlapján az elszámoltathatósággal és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos általános leírás „természetesen” nem olvasható a magyar anyanyelvű uniós polgárok számára, mint ahogy több más, az unióban hivatalos nyelven sem.

 A baloldali sajtó válságos erkölcsi állapotát jelzi

– Kétségtelen, hogy az uniós szabályok átvételével akár el is halkulhatnának a kritikus baloldali hangok, hiszen a hazai ellenzék nagy lelkesedéssel tartja szem előtt az európai mintát. Ugyanakkor jól szemlélteti a baloldali sajtó válságos erkölcsi állapotát, valamint az ellenzék korábban megfogalmazott kritikáinak alaptalanságát az a tény, hogy a javaslat bejelentése óta már a változtatások miatt bírálják a kormányt, mondván, hogy az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszere megengedőbb a hatályos magyar szabályoknál – magyarázta Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint Brüsszel a vagyoni és politikai felelősség kérdésében nem is tud következetesen álláspontot képviselni, ami igaz az uniós intézményekben is jelentős befolyással bíró nemzetközi NGO-k EU-n kívüli tevékenységével kapcsolatban is. 

– Érdemes felidézni  az Európai Bizottság egyik érdekes sajtóközleményét, amely 2018. július 9-én kelt. Ebben a bizottság – a hivatali korrupció felszámolásáért – EU-s ajánlásokat tett Ukrajnának. A közlemény szövege szerint: „Az uniós vezetők (...) hangsúlyozták, hogy létre kell hozni az elektronikus vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzési mechanizmusát, és meg kell szüntetni a civil aktivisták elektronikus vagyonbevallási kötelezettségét.” 

– mondta. Lomnici Zoltán a pénzügyi transzparencia kapcsán felidézte azt a 2019-es sajtóhírt, amely szerint „a nem kormányzati civil szervezeteket vetné be az Európai Parlament (EP) többsége azokkal a nemzeti kormányokkal szemben, amelyek egyes fajsúlyos kérdésekben az uniós vezetőkétől eltérő véleményt képviselnek”. Az összeg – amit az uniós közpénzből erre fordítanának az Európai Unió 2021–2027-es időszakra vonatkozó hétéves pénzügyi keretében, vagyis költségvetésében – összesen 1,8 milliárd euró, azaz mintegy 570 milliárd forint lenne.

Az EU-ban sokszor felmerült a korrupciógyanú 

Az alkotmányjogász elárulta, többször felmerült a gyanú, hogy EU-s politikusok nagyvállalatok fizetett lobbistáiként végzik feladataikat az uniós szerveknél – tanácsadásért és lobbitevékenységért másodjövedelemre szert téve.

Magyarország és a hazánkban tombolni vélt korrupció egyik legfőbb kritikusa, Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő, aki a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) képviselőcsoportnak volt az elnöke 2009 és 2019 között, azóta pedig az Európa Megújul (Renew Europe) tagja, szintén értintett korrupciós botrányban. 2010 és 2016 között – amikor EP-képviselőként is dolgozott – igazgatósági tag volt az Exmar-csoportban, egy offshore céget is működtető cégcsoportban, évi hatvanezer euróért, hozzávetőlegesen huszonkétmillió forintért. 

– részletezte. Mint mondta, a brüsszeli jövedelembevallások rendkívül felületesek, ezért a politikus pénzügyi helyzete korántsem átlátható, azonban – Guy Verhofstadt saját bevallása szerint is – a képviselői fizetésén túl még három vállalattól (Sofina, Exmar, APG) és az EIPA (European Institute of Public Administration) nevezetű intézettől származik jövedelme. 

Lomnici Zoltán kifejtette, az EP-képviselőknek van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük, de ez lényegében csak azokat az adatokat kéri feltüntetni, amelyek pluszjövedelmet generáló munkavégzésre irányulnak, sokkal kevésbé részletesek tehát ezek a bevallások, mint például a magyar országgyűlési képviselőktől megkövetelt dokumentumok. Az alkotmányjogász emlékeztetett, az Elmar Brok, a német CDU EP-képviselője pénzt szedett be a parlamenti látogatóitól, hogy fedezze a költségeket, úgy, hogy ezen összeget a parlamenttől is visszaigényelte, 

ezzel két év alatt tizennyolcezer eurót (közel hétmillió forint) vett fel jogellenesen. 

Hozzátette, Brok éveken át dolgozott – szintén tanácsadóként és lobbistaként – a Bertelsmann német médiaóriásnak. – Verhofstadt ügyéhez hasonló botrányba keveredett a liberális svéd volt EP-képviselő, Cecilia Wikström, aki a parlamenti és LIBE-bizottsági munkája mellett két, adócsalásba keveredett cég vezető tisztviselőjeként, az igazgatótanács irányító tagjaként is dolgozott. Az uniós biztosoknak a jövedelembevallás mellett egy érdekeltségi nyilatkozatot is ki kell tölteniük, de Sztella Kiriakídisz korrupciós botránya rámutatott, hogy itt sincs valódi számonkérhetőség. A Barroso-bizottság idején kezdeményezték, hogy antikorrupciós jelentéseket adjanak ki minden tagállam tekintetében. Ez egyszer történt meg, majd, még mielőtt szokássá vált volna, elálltak ettől – ismertette Lomnici Zoltán.

Borítókép: Lomnici Zoltán (Fotó: Szigetváry Zsolt)