A majomhimlő egy több mint hatvan éve ismert, állatokról eredő fertőző megbetegedés, amit az orthopoxvírusok közé tartozó majomhimlővírus okoz (ugyanennek a nemzettségnek a tagja a variola, a feketehimlő vírusa is). A betegség endemikus Nyugat- és Közép-Afrikában, és az utóbbi évtizedekben csak elvétve okozott megbetegedéseket Afrikán kívül. Kezdeti tünetei, amelyek a fertőződés után egy-három héten belül jelennek meg, a láz, az izomfájdalom, a levertség és a megduzzadt nyirokcsomók. Ezután jelentkeznek a klasszikus himlőre jellemző váladékozó hólyagok a bőrön, amelyek idővel leszáradnak.
A majomhimlő a nyugati higiéniás körülmények között, és fejlett egészségügyi ellátás mellett közel sem olyan súlyos betegség, mint rokona, a fekete himlő. A betegek nagy többsége kezelés nélkül is gyógyul néhány hét alatt. Egy nyolcvanas évekbeli tanulmány megállapításai szerint a feketehimlő-vakcina 85 százalékos hatékonysággal előzi meg. A majomhimlő zoonotikus betegség, tehát eredetileg állatokról terjedt át az emberre, ugyanakkor az elnevezése – a legtöbb zoonózis nevéhez hasonlóan – megtévesztő. Leggyakoribb állatgazdái a rágcsálók, a majom nevet csak azért kapta, mert először laboratóriumi kísérletekben használt majmokban mutatták ki.
Jelenleg a valaha kitört legnagyobb majomhimlőjárvány zajlik a világban. Nem egyértelmű a járvány Afrikán kívüli kiindulópontja, és az sem biztos, hogy egyszer jutott-e ki a vírus a kontinensről, amely a mostani járványhoz vezetett. Mindenesetre az első Afrikán kívüli beteget ebben a járványban 2022 májusában regisztrálták egy korábban Nigériában járt brit emberben. A vírus azóta az egész világon elterjedt (cikkünk írásakor 96 országban mutatták ki), és negyvenezer felett van a megerősített, illetve gyanított esetek száma globálisan. A majomhimlőjárványban az eddigi ismeretek szerint 114-en haltak meg, Afrikán kívül hatan. Magyarországon eddig több mint negyven majomhimlő-fertőzöttet regisztráltak, halálos áldozat eddig nem volt.
Az eddigi járványtani adatok szerint egyelőre majdnem kizárólag a meleg és biszexuális közösség körében terjed a fertőzés. A fertőzés szempontjából kimagaslóan kockázatos a gyakori szexpartnerváltás.
Nagyon fontos tény, hogy a vírus ugyanannyira képes fertőzni minden embert, függetlenül szexuális orientációjától.
A majomhimlő leginkább a fertőzött személyekkel, illetve azok ruhadarabjaival, takarójukkal történő szoros testi kontaktus útján terjed, mivel a kelésekből igen nagy mennyiségben ürül a vírus. A fertőzött testváladékai is fertőzőek, bár ennek a terjedésben való szerepére vonatkozóan több tudományos adat szükséges. Tipikus légúti terjedésről nem beszélhetünk, ám a nyálkahártyán kialakult hólyagok miatt a szájüregből és orrüregből származó nagyobb cseppek által, cseppfertőzéssel is fertőzhet.