Nagyon sok olyan magyarországi és persze nem csak hazai település van, amelynek nevét, ha meghalljuk, automatikusan megjelenik előttünk egy látványosság, egy turisztikai attrakció. Ilyen például Siklós és Sümeg a várának, Harkány és Hajdúszoboszló a fürdőjének köszönhetően, és ilyen Vácrátót is, amelyről a legtöbb magyar embernek a helyi impozáns botanikus kert jut eszébe.
Kevesen gondolnák talán, de a vácrátóti botanikus kertet csak a múlt század közepén, 1951-ben alapították, az intézmény előtörténete azonban jóval régebbre nyúlik vissza – erről Zsigmond Vince (képünkön), a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője beszél lapunknak. A birtokot 1871-ben a dúsgazdag Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki 1921-ig volt az ingatlan tulajdonosa, és ez a fél évszázad valóságos aranykort hozott a kert életében. A grófnak határozott elképzelése volt, egy szentimentális tájképi kertet kívánt létrehozni.

A feladattal megbízta a kor legjobb kerttervezőjét, Jámbor Vilmost, akinek a tervei alapján évtizedek alatt módszeresen alakították ki a mostani kertstruktúra alapjait, ahol több ma is létező építmény kapott helyet. A munkát megkönnyítette, hogy valójában egy, már a XIX. század elejétől létező angol tájképi kertet kellett átalakítaniuk. Bővítették a tórendszert, a Naszályról több ezer sziklatömböt hoztak a területre, sziklaalagutat, vízesést és műromot létesítettek, hidat, vízi malmot és kilátót építettek.
Vigyázó Sándor gróf 1921-ben hunyt el, a végrendelete pedig úgy szólt, hogy ha az akkor még élő fia utód nélkül hal meg, akkor vagyonát, benne a kertet a Magyar Tudományos Akadémiára hagyja. Vigyázó Ferenc gróf törekedett apja végakaratát teljesíteni, de halála után a vácrátóti birtok egy örökösödési pert követően oldalági rokonokra szállt, akik azonban nem tudták fenntartani, ezért eladták. Az új tulajdonos új szemléletet is hozott, így a kert állapota tovább romlott. Később jött a II. világháború, majd az államosítás, de a birtok 1951-ben mégis a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe került, abszurd módon a kommunista államhatalom így tulajdonképpen „teljesítette” Vigyázó gróf végakaratát.