Rendkívül népszerűek lettek a hazai botanikus kertek

Jelentősen nőtt a hazai botanikus kertek és arborétumok látogatottsága a koronavírus-járvány alatt, mert a pandémia miatt nagyon sokan kívánkoztak a szabad levegőre, és természeti környezetben próbáltak kikapcsolódni. Az intézmények szeretnék fenntartani az érdeklődést, ennek érdekében újabb és újabb fejlesztésekben gondolkodnak.

2022. 08. 31. 9:35
20220723 vacratot botanikus kert havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon sok olyan magyarországi és persze nem csak hazai település van, amelynek nevét, ha meghalljuk, automatikusan megjelenik előttünk egy látványosság, egy turisztikai attrakció. Ilyen például Siklós és Sümeg a várának, Harkány és Hajdúszoboszló a fürdőjének köszönhetően, és ilyen Vácrátót is, amelyről a legtöbb magyar embernek a helyi impozáns botanikus kert jut eszébe.
Kevesen gondolnák talán, de a vácrátóti botanikus kertet csak a múlt század közepén, 1951-ben alapították, az intézmény előtörténete azonban jóval régebbre nyúlik vissza – erről Zsigmond Vince (képünkön), a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője beszél lapunknak. A birtokot 1871-ben a dúsgazdag Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki 1921-ig volt az ingatlan tulajdonosa, és ez a fél évszázad valóságos aranykort hozott a kert életében. A grófnak határozott elképzelése volt, egy szentimentális tájképi kertet kívánt létrehozni.

Fotó: Havran Zoltán

A feladattal megbízta a kor legjobb kerttervezőjét, Jámbor Vilmost, akinek a tervei alapján évtizedek alatt módszeresen alakították ki a mostani kertstruktúra alapjait, ahol több ma is létező építmény kapott helyet. A munkát megkönnyítette, hogy valójában egy, már a XIX. század elejétől létező angol tájképi kertet kellett átalakítaniuk. Bővítették a tórendszert, a Naszályról több ezer sziklatömböt hoztak a területre, sziklaalagutat, vízesést és műromot létesítettek, hidat, vízi malmot és kilátót építettek.

Vigyázó Sándor gróf 1921-ben hunyt el, a végrendelete pedig úgy szólt, hogy ha az akkor még élő fia utód nélkül hal meg, akkor vagyonát, benne a kertet a Magyar Tudományos Akadémiára hagyja. Vigyázó Ferenc gróf törekedett apja végakaratát teljesíteni, de halála után a vácrátóti birtok egy örökösödési pert követően oldalági rokonokra szállt, akik azonban nem tudták fenntartani, ezért eladták. Az új tulajdonos új szemléletet is hozott, így a kert állapota tovább romlott. Később jött a II. világháború, majd az államosítás, de a birtok 1951-ben mégis a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe került, abszurd módon a kommunista államhatalom így tulajdonképpen „teljesítette” Vigyázó gróf végakaratát.

 

Tervek a további fejlesztésre

 

– A birtok addigra igen rossz állapotban volt, a kertet csak hatalmas erőfeszítések árán, közel tíz év alatt tudták helyrehozni. A munkát jellemzően kézi erővel végezték, sok száz köbméter iszapot szállítottak el a tavak medréből, a kert jelentős részét újra fel kellett „szabadítani”. Az intézményt végül 1961-ben tudták megnyitni a nagyközönség előtt – mondja el Zsigmond Vince. Később a régi zöldségeskertet elcserélték a településsel, ez az öthektáros terület ma a kísérleti tér, amely nem látogatható, kutató- és szaporítómunkának ad helyet.

A kert fásszárú, évelő, rendszertani és növényházi gyűjteményeiben összesen 13 ezer különböző növényfajt és változatot tartanak fenn, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Bár a Nemzeti Botanikus Kert most is rendkívül impozáns, az intézmény vezetése további fejlesztésekben gondolkodik. Zsigmond Vince kifejti, hogy az idő nem áll meg, korszerűsítésre mindig szükség van.

– Itt egyrészt a rekonstrukciós munkákra kell gondolni, bizonyos épített elemeket indokolt visszaállítani, akár műemlékvédelmi és kerttörténeti megfontolásból is, de ezek a felújítások turisztikai szempontból is fontosak. A közeljövőben helyre szeretnénk hozatni az eredeti kőpadokat, és újraindítani a legalább másfél évtizede működésképtelen vízesést, amelyhez már a tervek is rendelkezésre állnak. Vissza szeretnénk építeni a Ferenc-halmi kilátót és a malom fölötti kőhidat is. Van egy kertképileg zavaró szivattyúház is a Nagy-tó mellett, amit szeretnénk lesüllyeszteni. Két növényházunk is elavult, amelyek helyett hosszabb távon újakat, korszerűbbeket kell építenünk, a pálmaházat bővítenénk is. Ezek mellett – a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően – indokolt lenne egy majd egy látogatóközpont építése is – mutat rá.

 

Nem gyűrűzik be az energiaválság
 

A Nemzeti Botanikus Kert vezetése eddig is igyekezett korszerűsíteni, így már webes felületen is lehet jegyet vásárolni, és a látogatói komfort emelése érdekében állandó vendéglátó egység is működik. Szükség lenne egy színvonalas ajándékboltra és kertészeti árudára is, amely iránt nagy a látogatói igény. Az öt tóval és az azokhoz tartozó tizenkét zsilippel összefüggésben fejleszteni kívánják a vizes berendezéseket is, a létesítmények felújítása akár félmilliárd forintot is igényelne, és úgy gondolják, hogy a fél évszázadnál is öregebb öntözőrendszer is megérett a cserére.

A vízimalomra is költeni kellene, helyreállítása több lépcsőben lehetséges. Szeretnének továbbá egy élményt és ismeretet egyaránt nyújtó játszóteret is kialakítani a növényházak térségében.

Ami viszont jó hír, hogy az energiaárak emelkedése nem teszi padlóra a botanikus kertet, többek között azért sem, mert egy évtizeddel ezelőtti fejlesztéssel az intézmény épületeit geotermikus hővel látják el, így a fűtés költsége mérsékeltebb. Továbbá sem gázt, sem villamos energiát nem használnak túlságosan sokat. A vízfogyasztás csökkentése érdekében a jövőben a mosdókban szürke vizet használnának.

 

Főúri parkokból lettek arborétumok


Magyarországon sok helyen vannak gyönyörű botanikus kertek, amelyekre az a jellemző, hogy ott a honos és külhonos növényvilág teljes spektrumát igyekeznek bemutatni. Az intézményekben sok esetben vannak növényházak is, ahol a trópusi fajoknak megfelelő klímát tudnak biztosítani. Az arborétumokban szintén növénygyűjteményt mutatnak be, de ezeken a helyen a fásszárúakra – fákra és cserjékre – koncentrálnak. Ennek a hátterében az húzódik meg, hogy nagyon sok arborétum korábban történeti kertként indult, jellemzően valamilyen főúri kastélypark volt, esetenként értékes növényvilággal. Egy-egy földbirtokos kifejezetten értett a kertészethez és a botanikához, például Szarvason a Bolza grófok, Vigyázó Sándor gróf Vácrátóton, és ilyen volt gróf Ambrózy-Migazzi István is, aki a Jeli Arborétumot alakította ki nagy körültekintéssel. Utóbbi eredetileg a Malonyai Arborétumot hozta létre, ám felvidéki birtokát a trianoni békediktátummal elcsatolták Magyarországtól. Ambrózy-Migazzi grófnak az egész hazai kertkultúrára nagy hatása volt, ő hozott be a hazai kertekbe lomblevelű örökzöld külhonos növényeket.

Zsigmond Vince rámutat arra, hogy ezeket a főúri parkokat a posztszocialista országokban, így nálunk is, 1945 után jellemzően államosították, és a szerencsésebb sorsúak később arborétumok, esetleg botanikus kertek lettek. A viharos történelmünk következtében lényegében nem maradt fenn reneszánsz kertünk, és barokkból is csak kisebb számban, a legtöbb megsemmisült, illetve átalakították.

Magyarországon vannak erdészeti arborétumok is, amelyeket kísérleti jelleggel, tudományos céllal hoztak létre. Egy-egy parcellába kisebb állományokat telepítenek egy fajból, és azt vizsgálják, hogy a más tájakról áttelepített fás szárú növények miként viselkednek a Kárpát-medencei klímában. Ilyen van például Budakeszin és Gödöllőn is. A füvészkert a botanikus kert régies elnevezése, amit a budapesti és a szegedi intézmény őriz nevében.

 

Egyre több célt szolgálnak a kertek
 

A botanikus kertek előfutárai jellemzően a 16. században jöttek létre egyetemek mellett Olaszországban, Padovában, Pisában, és ezek az orvosi fakultásokhoz kötődtek a gyógynövények okán. A botanikus kertekben a hallgatók tanulmányozhatták a növényeket, és vizsgálhatták a hatásukat. A gyógynövényeket akkoriban geometrikus rendben, parcellákban telepítették. Magyarországon az első botanikus kert a budapesti Füvészkert volt, amelyet Nagyszombaton alapítottak 1771-ben, majd az intézmény többször költözött, és végül Pesten lelt otthonra 1847-ben. Ezután sorra jöttek létre a botanikus kertek, főleg egyetemekhez kötődően, idén több is fennállása századik évfordulóját ünnepli, így a szegedi és a soproni, amelyeknek a trianoni békediktátum miatt kellett költözniük. A szegedi Kolozsvárról, míg a soproni Selmecbányáról kényszerült eljönni. Nem nagy számban 1945 után is jöttek létre botanikus kertek Magyarországon.

Mára ezek az intézmények nagyon kinőtték magukat, a tevékenységi körük kiszélesedett. Általában tudományos igényű élőnövény-gyűjteményekkel rendelkeznek, ahol nyilvántartott, egyed- vagy állományszinten lekövetett, dokumentált növények találha­tóak, vagyis élő múzeumok, és úgy működnek, mint a közgyűjtemények. Az egyes fajokat az intézmények jellemzően saját maguk gyűjtik, cserélik vagy vásárolják.

Az utóbbi évtizedekben a botanikus kertek egyre több funkciót töltenek be, túl a mai napig meglevő oktatáson és tudományos kutatáson, megjelent a széles körű ismeretterjesztés, ezt az élő növénnyel, az élménnyel tudják összekötni. Ezt növénynévtáblák, egyéb információs felületek szolgálják, és egy-egy intézményben vannak vezetett séták is.

 

Mind többeket vonz a természet
 

Kialakult mára az intézmények természetvédelmi funkciója is, amely azonban összetett. Egyrészt nagyon sok botanikus kert és arborétum természetvédelmi terület, az értéket az ottani élővilág hordozza, és ezeken a helyeken sok védett faj él. Másrészt létezik a botanikus kertekben az ex situ (eredeti, természetes helyén kívüli) fajmegőrzés, és ennek köszönhetően egy intézmény nagyon sok olyan – adott esetben védett – fajnak ad otthont, amelynek egyébként máshol van az eredeti élőhelye. Emellett például a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben van magbank is, ahol több száz hazai védett és fokozottan védett faj magját őrzik. Ezek hatalmas tartalékot jelentenek egy-egy ország számára, főleg a botanikus kertekben meglevő tudással együtt. Ehhez kötődik a génbanki funkció, hiszen a kertek a hazai növényi genetikai tartalékok szempontjából rendkívül gazdagok. A világban egyre inkább védik az ilyen tartalékokat, és korlátozzák a kivitelt. A botanikus kertek állománya éppen ezért mind jobban felértékelődik, mert az őrzött tartalék a túlélés záloga lehet, emiatt stratégiai jelentőségű.

Fontos kiemelni azt is, hogy a botanikus kertek mára nagyon fontos ökoturisztikai attrakciókká váltak. Jelentős részük nem a köz számára létesült, de mára ez a helyzet nagyon megváltozott, és mindinkább nyitottak a publikum irányába. Az intézmények egyre komolyabb látogatószámokat érnek el kiegészítő vagy főattrakcióként. Erre a folyamatra pozitívan hatott a koronavírus-járvány, sokan keresték fel a szabadtéri programokat, így a botanikus kerteket is, részben rekreációs céllal. Egyelőre a látogatottság a tavalyihoz hasonló a kertekben, és az intézmények törekednek fenntartani az érdeklődést.

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségéhez mintegy félszáz tagintézmény tartozik, ezekben két és fél és hárommillió között van a látogatók száma évente. Erre pozitív hatással van, hogy néhány tagintézmény állat- és növénykertként is funkcionál.
A hazai arborétumok és botanikus kertek döntő többsége állami tulajdonban van, de a tulajdonosi jogokat gyakorlók és a működtetők köre rendkívül változatos. Kezelnek intézményeket egyetemek, kutatóintézetek, nemzeti parkok, erdészetek és önkormányzatok, emellett vannak egyházi kertek és magángyűjtemények is. A szerteágazó vagyonkezelői és működtetői kör nem könnyíti meg az intézmények sajátos érdekeinek képviseletét, pedig figyelembevételük nagyban segíthetné a további fejlődést.
 

Borítókép: megnőtt az érdeklődés az arborétumok, parkok iránt, igyekeznek megtartani a látogatókat (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.