Elenyésző a munkabeszüntetéseken részt vevő pedagógusok száma; lapunk értesülései szerint szeptemberben a munkát fel nem vevők (saját szóhasználatukkal polgári engedetlenségben részt vevők) legmagasabb napi száma 150 volt, de általában csak napi húsz-harminc fő volt. Úgy tudjuk, a legmagasabb napi sztrájkolószám ennek a felét tette ki, de általában napi tíz-húsz főre rúgott.
Mivel vannak sztrájkolók, jól mutatja, valótlan a szakszervezeteknek az az állítása, amely szerint a kormány ellehetetlenítette a sztrájk lehetőségét.
Az is kijelenthető, hogy a mostani munkabeszüntetéseknek nagyságrendekkel kevesebb résztvevője van, mint a korábbiaknak. Összehasonlításként: 2016-ban a pedagógus-szakszervezetek szerint 25 ezer pedagógus sztrájkolt, amíg 2022. január 31-én – szintén a szakszervezetek szerint – húszezer résztvevője volt a figyelmeztető sztrájknak, 2022. március 16-án pedig húszezer pedagógus vett részt a sztrájk első napján.
A szeptemberi akciók sikertelenségét maguk a szervezők is elismerték egy minapi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Republikon Intézet szervezett. Tollner József, a budaörsi Illyés Gyula gimnázium tanára azt mondta, örülne, ha legalább az elitiskolákat elérte volna az engedetlenségi hullám.
Kijelentette, húsz olyan intézmény sem állt teljes mellszélességgel a megmozdulás mögé, amelyeket magas színvonalúnak tekintenek. A tanár kritizálta saját kollégáit is, mert a tiltakozáshoz csak abban az esetben csatlakoznának, ha látnának ötvenezer sztrájkoló pedagógust.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnökének tudomása szerint szeptember 1-jén és 2-án négy, a következő héten összesen kilenc iskolában volt polgári elégedetlenség, ezért szerinte a média felnagyította a munkabeszüntetés mértékét.
Pilz Olivér, a baloldali Tanítanék Mozgalom aktivistája pedig elismerte, hogy a 2016-os tanármegmozdulások óta gyengült az oktatással elégedetlenkedők társadalmi támogatottsága, ezért ő ebben látja a mostani tüntetések sikertelenségének okát. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy a falvakban a tanári fizetés is jónak, sokak szemében vágyott juttatásnak minősül.