Több mint tíz év után sincs ítélet a Demszky-korszak legsúlyosabb korrupciós botrányában

Noha már három éve tárgyalja a bíróság a több mint tíz évvel ezelőtt kirobbant Alstom-ügyet, abban még első fokú ítélet sem született. A Demszky-féle budapesti városvezetés és az MSZP–SZDSZ-kormányhoz köthető legnagyobb korrupciós botrányban a vádirat szerint összesen csaknem hárommilliárd forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A vádlottak között nincs egyetlen politikus sem, pedig nyilvánvaló, hogy ez az üzlet nem működhetett volna a nagypolitika engedélye nélkül.

Budapest, 2017. március 27. Aba Botond, a BKV Zrt. volt vezérigazgatója (j) beszél meghallgatásán, a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport ülésén a Városházán 2017. március 27-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Szeptember 20-án tanúmeghallgatásokkal folytatódik a 2010 előtti kormányzathoz köthető egyik legismertebb korrupciós botránya, az Alstom-ügy a Fővárosi Törvényszéken. A szerződést a metrókocsik beszerzéséről még 2006. május 30-án írta alá Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója és Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester az Alstommal. A megállapodás 264 millió euróról szólt, amelynek felét, mintegy 30 milliárd forintot a főváros előlegként már akkor átutalta a francia cégnek. A korrupciógyanú már abban az időben is felmerült, de nyomozás csak a 2010-es kormányváltás után indult a rendőrségen, miután az Állami Számvevőszék átvilágította a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. 

A nyomozás végül 2016. szeptember 16-án került a politikusok ellen is eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat.  A KNYF 2019. április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.

Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP–SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003–2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004–2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.

Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában többek között az szerepel, hogy

az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.

A vád szerint a cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására közel hárommilliárd forintnyi eurót fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek.  A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika nélkül.

Az Alstom-vádlottak között a politikához legközelebb álló személy Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az exminiszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt azóta sem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.

A korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Alstomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt. Kyrill L. neve még évekkel ezelőtt felbukkant egy „bűnbánó táskahordó” „vallomásában” is,  aki a Privát Kopó bűnügyi magazinnak pakolt ki a 2010 előtti korrupciós ügyletekről. A férfi állítása szerint pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak” annak érdekében, hogy a Strabag osztrák óriásvállalat tehesse rá a kezét a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett építőipari beruházásokra.

A férfi hangsúlyozta, egy magyar származású osztrák állampolgár, a fentebb már említett Terner Géza rokona, A. Zoltán arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, és a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt „egy osztrák úr”, bizonyos Kyrill L.…

A bizonyítékok között olyan levelezések is szerepelnek, amelyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be. A dokumentumokból egyértelműen kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett T. Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel. A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003 szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt T. Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek, soknak találták a négyszázezer eurós licitálási biztosítékot, és nehezményezték, hogy a cégnek az előző üzleti évek adatai alapján pénzügyileg stabilnak kell lennie. A dörgedelmeknek meg is lett az eredményük, ugyanis Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken. Ezen interakciók törvénytelen jellegére utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött T.Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Alstom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem nem tudnák megbeszélni a „kényesebb kérdéseket”. Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de T. Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, „Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el”. T. Károly egy későbbi összefoglalójában azt rögzítette, hogy beszélt egy bizonyos személlyel, aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.

Szintén figyelemreméltó, hogy 2005. április 7-én Jean-Louis Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri T-t: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „a BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton” – írta a lap, amely arra is kitért, hogy az Alstom lobbizásának szálai egészen a nagypolitika szintjéig nyúlhattak, hiszen például Quillet arról írt feletteseinek, hogy „ne felejtsék el Aba Botond mellett Puch Lászlót, az MSZP akkori pénztárnokát is meghívni egy titokzatos szingapúri útra…”

Borítókép: Aba Botond, a BKV Zrt. volt vezérigazgatója beszél meghallgatásán, a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport ülésén a Városházán 2017. március 27-én (Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi)