Orbán Viktor kormányzásának egyik érdekes oldala, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít Magyarország gazdasági védelmének a külső nyomásokkal szemben – mondta Christopher Caldwell amerikai író, a Claremont Institute főmunkatársa a Mandiner hetilapnak adott interjújában.
Az Oroszország által kirobbantott, elhúzódó háborúról úgy szólt az író, újságíró, hogy az Jugoszlávia felbomlásához hasonlítható, a hidegháború korszakának véres lezárásához. Mint mondta: az 1990-es évek elején Ukrajna megosztott országnak tűnt, amelyet ugyanúgy a szétszakadás veszélye fenyegetett. A Krím és Kelet-Ukrajna egyes gazdagabb részei lélekben Oroszországgal voltak – fűzte hozzá.
Az elmúlt harminc évben mindez megnehezítette az életet Ukrajnában, a dolgok pedig most robbantak
– mutatott rá Christopher Caldwell.
Arra is kitért, miszerint az amerikaiak szem elől tévesztették, hogy ez milyen bonyolult és kényes helyzet. Az író úgy látja: a probléma sokkal mélyebb annál, mintsem jó és rossz oldalt lehetne megkülönböztetni ebben a konfliktusban.
Példaként említette az oroszországi születésű magyar történész, Szamuely Tibor (Szamuely Tibor népbiztos unokaöccse – a szerk.) könyvét, az 1970-es években megjelent, a The Russian Tradition (Az orosz hagyomány) című művet, mely már akkor rávilágított Oroszországnak a szomszédjaival kapcsolatos problémáira. Caldwell kiemelte: Oroszország részben méretéből adódóan rengeteg védelmi erőforrással rendelkezik, de éppen a hatalmas mérete miatt valahol mindig sebezhető, hozzáfűzve: Az orosz stratégiai gondolkodást ezért nehéz kívülről megérteni.
Arról, hogy Európának milyen árat kell fizetnie, ha véglegesen elidegeníti magától Oroszországot elmondta: Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és a régió más országai egykor arra számítottak, hogy felzárkóznak majd Németországhoz és Franciaországhoz. De az EU jelenlegi gazdasági struktúrájában ezek az országok a munkaerőbázist jelentik Nyugat-Európának, amely ennek köszönhetően jövedelmezőbb szellemi munkát végezhet.
Így állandósítják a közép-európai országok Nyugatnak alárendelt szerepét
– húzta alá az újságíró. Arra is kitért, hogy Európa nagyon sok gazdasági munkát végez, ami szükséges egy működőképes transzatlanti védelmi szövetségbe való bekötöttséghez. Úgy látja: az Egyesült Államok a haditechnológia központja, Európának pedig gazdasági eszközei maradnak.
Ahogyan azt Caldwell részletezte: Magyarország közelebb van Oroszországhoz, mint a legtöbb európai állam, és erősebben is függ az orosz energiától, ezért az, hogy a magyar politika reális-e, szerinte úgy dönthető el, hogy összemérjük, Magyarország mekkora gazdasági előnyre tehet szert vele, és eközben milyen kritikának teszi ki magát az Európai Unióban. Rámutatott: az olasz választás után talán erősebb védelmet kap hazánk a politikai támadásokkal szemben.
Orbán Viktor kormányzásának egyik érdekes oldala, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít Magyarország gazdasági védelmének a külső nyomásokkal szemben
– hangsúlyozta.
Úgy folytatta: ha egy ország gazdaságát kiszolgáltatják, akkor ezt a gyengeséget ki fogják használni. Mint mondta: igaza van a magyar kormányfőnek, hiszen bármit jelentsenek is az energiaszankciók az Európai Uniónak, Magyarországnak jól felfogott gazdasági érdeke, hogy megpróbálja elkerülni őket. Ezt a szempontot nem lehet automatikusan oroszbarátságnak bélyegezni.
Christopher Caldwell
1962-ben született a Massachusetts állambeli Lynnben. Író és újságíró, a Claremont Institute főmunkatársa és a Claremont Review of Books munkatársa. 2009-ben jelent meg Reflections on the Revolution In Europe, 2020-ban pedig The Age of Entitlement című könyve.
