Továbbra is súlyos a migrációs nyomás hazánkon és Európán
Az eddiginél hatékonyabban védhetjük az Európai Unió határait a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális népvándorlás ellen, ha kitoljuk a schengeni határokat délkeleti irányba, lehetőleg minél messzebb az EU-tól. Ez Szerbia érdeke is, hiába nem uniós tagállam. Az illegális migráció kibocsátóországai és irányai a következők: a Közel-Keleten belül Szíria és Irak, Ázsiában jellemzően Afganisztán, de újabban az indiai szubkontinens országai, elsősorban Banglades és egyre inkább Afrika éhségövezete is ide tartozik.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A belgrádi szerb–magyar–osztrák csúcstalálkozón a napokban a felek megerősítették, hogy egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnök korábbi felvetésével, miszerint minél távolabb kell tolni országainktól Európa határvédelmét az illegális migráció ellen.
„Az illegális bevándorlás elleni védvonalat a magyar–szerb határról előbb a szerb–észak-macedón határra, majd még délebbre szeretnénk tolni, ezzel nemcsak a saját országunkat, hanem egész Európát meg tudnánk védeni” – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Alekszandar Vucsics szerb elnök, aki rámutatott: mindhárom ország több rendőrt és műszaki felszerelést vet majd be a szerb–észak-macedón határon azért, hogy a migráció elleni védvonal minél hamarabb délre kerüljön.
A műszaki határzárnál elfogott illegális migránsok. Fotó: Police.hu
Ez egyébként Szerbiának is érdekében áll, hiszen amíg Magyarország a saját határát védi, addig a migránsok Szerbiában torlódnak fel, ellenben ha délen hatékonnyá válna a határvédelem, akkor Szerbia is fellélegezhetne – hangsúlyozta a szerb elnök.
A migráció jelenlegi helyzetét, az illegális bevándorlók mozgását részletesebben megvizsgálva láthatjuk, hogy Magyarország és az Európai Unió szempontjából is helyes kitolni a védelmet minél messzebb a határainktól.
A Magyarország déli határára nehezedő óriási migrációs nyomás okairól is beszélt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága legutóbbi ülésén. Mint arról beszámoltunk, november 15-ig közel 250 ezer illegális migráns ellen intézkedtek a határt védőink, valamint már 1800-hoz közelít az idén bűnvádi eljárás alá vont embercsempészek száma.
Az államtitkár rámutatott: sok minden hozzájárul a súlyos helyzethez, a világpolitikai tényezők és az ukrán–orosz háború mellett az is, hogy a déli határ megerősítésének és a határvadászezred alkalmazásának a híre eljutott a kibocsátó országokba, ezért igyekeznek minél hamarabb, minél többen átjönni, az illegális migránsok jól szervezetten özönlenek a magyar határ felé.
A migránshelyzetet folyamatosan elemző hatóságok szerint a rosszra forduló időjárás is nagyban hozzájárul a migránsnyomás növekedéséhez.
A Migrációkutató Intézet legutóbbi, Csúcsforgalom a nyugat-balkáni útvonalon című elemzéséből még részletesebb képet kapunk a helyzetről és arról, mire számíthatunk a jövőben.
A fő migrációs útvonalak
Az elemzés leszögezi: a 2015–16-os irreguláris migrációs rekordévek óta nem tapasztalt nyomás tapasztalható az Európai Unióba tartók részéről. Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről (illetve Ázsia távolabbi részeiről) érkezők négy fő útvonalon haladnak a célországaik felé. Ezek a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán és a kelet-mediterrán útvonalak, valamint a nyugat-balkáni (ez utóbbi vezet hazánk felé – a szerk.).
A nyugat-mediterráni útvonalat kivéve – ahol 2020-hoz képest csökkentek az érkezésszámok – a többi útvonalon nőtt a forgalom, csupán ennek mértéke marad el a nyugat-balkánitól.
Ami az általános tendenciákat illeti, Észak-Afrika irányából folyamatosan növekvő migrációs nyomásra számíthatunk, ugyanis szinte a teljes afrikai földrészt súlyos élelmezési válság sújtja – fogalmaz a Migrációkutató Intézet elemzése.
A klímaváltozás által kiváltott aszályok, a Covid-járvány negatív járulékos hatásai következtében a turizmus szinte teljesen visszaesett, valamint Afrikában az online tanítást csak korlátozott körben tudták megszervezni, ezért a pandémia alatt a közoktatásból kiesett leánygyermekek jelentős részét korábban házasították ki.
Így a földrész demográfiai növekedésének felgyorsulása várható, illetve az iskolapadból kikerült, csellengő fiatalok a dzsihadista toborzók dolgát is megkönnyítették, ami a helyi konfliktusok felerősödését eredményezte.
Az ukrajnai háborút kísérő gabonahiány emellett további élelmiszerár-növekedéshez vezetett.
Afrikai migránsok
Az Afrikai Unió becslései alapján 280 millió fő számára nem biztosított elegendő élelem, és emiatt milliók hagyták el a lakóhelyüket. A kontinensen belüli belső migráción felül Észak-Afrikából is egyre többen próbálkoznak Európába eljutni – írja a Migrációkutató Intézet elemzője, Dobó Géza.
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója ehhez kapcsolódva fejtette ki a Magyar Nemzetnek, hogy az olaszországi politikai változások következtében
az olaszok blokkolják az Afrikából tengeren érkező illegális migránsok útját, így az embercsempészek őket a Balkánon át kezdték el az európai uniós országokba szállítani. Ennek köszönhetően déli határainknál is egyre több afrikai migráns jelenik meg.
A kutatóintézet elemzője kitér arra is, hogy a tálibok uralta Afganisztánból, az egyenlőtlenül fejlődő, továbbra is növekvő népességszámú és a klímaváltozás negatív hatásaival sújtott indiai szubkontinens államaiból is előreláthatólag folyamatosan érkezik majd az utánpótlás a nyugat-balkáni útvonalon keresztül.
A túlnépesedésen felül a globális felmelegedés miatti tengerszint-növekedés következtében egy Világbank-tanulmány szerint évente 3,5 millióan közvetlen árvízfenyegetésnek vannak kitéve a Bengáli-öböl partján fekvő Bangladesben, a Gangesz és más bővizű, óceánjáró hajók által is hajózható méretű folyók torkolatainak vidékén. A távoli Bangladesből is sokan nekivágnak a balkáni útvonalon keresztül az Európa gazdagabbik részébe vezető útnak, de a némileg közelebbi kiindulópontokról, a továbbra is harcok által sújtott Szíriából, Iránból és Törökországból is folyamatos az utánpótlás.
A 2022-es szeptemberi Frontex-adatok szerint a nyugat-balkáni útvonalra Afganisztánból, Szíriából és Törökországból érkeztek a legtöbben.
A nyugat-balkáni útvonal
A nyugat-balkáni útvonal távolról sem egyetlen, egységes csapásból áll, szögezi le a Migrációkutató Intézet elemzője. A Törökországon keresztül érkezők egyik lehetősége, hogy Görögország szárazföldi részén folytatják útjukat, azonban keletebbre, Bulgárián át is vezet oldalág. Észak-Macedónián, Albánián, Montenegrón, Koszovón keresztül – illetve ezeknek az útvonalaknak számtalan egyéb kombinációján át – többnyire Szerbia a következő állomás észak felé.
Északon Magyarországon, esetleg keletebbre, Románián át vezet az út.
Emellett nyugati irányba, Bosznia-Hercegovinán keresztül is próbálkozhatnak Horvátországon, majd Szlovénián keresztül Nyugat-Európába, Észak-Európába, vagy a délnyugat-európai célországok valamelyikébe jutni az illegális bevándorlók. A schengeni övezetbe jutást némileg kecsegtetővé teszi, hogy Szlovénia megkezdte műszaki határzárjának lebontását. Azonban más eszközökkel, például hőkamerákkal, drónokkal a szlovén határrendészek is folytatják a schengeni határ védelmét.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
