Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta a nyugati politikai elit – mind kommunikációjában, mind javaslataiban – nagyobb hangsúlyt helyez Oroszország megbüntetésére, mint a béketárgyalások elősegítésére.
Az európaiak azonban azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak
– hívta fel a figyelmet új kutatásának eredményei alapján a Századvég, amelynek keretében az európaiak háborúhoz és a béketárgyalásokhoz való hozzáállását vizsgálta.
A felmérés szerint az Európai Unió átlagát tekintve, a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust.
A legmagasabb arányok Magyarországon és Németországban tapasztalhatók. Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják.
Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig, hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus – állapították meg. Az egyetlen tagállam ugyanakkor, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a nagyon és az inkább aggasztó válaszokat, a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az inkább nem aggasztó kapta.
A felmérésből továbbá kiderült:
Európa elsöprő többsége békepárti. Az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború.
A tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése is.
A Századvég adatai szerint a tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban – Ciprus 91 százalék, Portugália és Görögország 89 százalék – értenek egyet, amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.
Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb. A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat – derült ki.
