Az utóbbi időben egyre több olyan játék terjed a közösségi médiában, ahol engedély nélkül nagy értékű nyereményeket sorsolnak. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szigorúan bünteti az ilyen sorsolások szervezését.
A szervezőre 500 ezer forinttól, 100 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.
Hozzátették, hogy aki rendszeresen szervez tiltott szerencsejátékot, az akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a reklámozó, a reklámszolgáltató, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen legalább 10 millió forint közigazgatási bírsággal sújtható.
A hatóság figyelmeztetést tett közzé azokról a játékokról, amelyben pénzt fizető vagy vagyoni értéket nyújtó játékosok vehetnek részt, és közöttük vagyoni értékű nyereményt, így például ingatlant sorsolnak ki.
Kiemelték, hogy ezek a játékok szerencsejátéknak minősülnek, és azt magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok semmilyen módon nem szervezhetik legálisan. A törvény szerint, szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá – írják.
Ha a részvétel feltételeként meghatározott „termékvásárlás” valós célja nem a termék megszerzése, hanem a sorsolásban való részvétel, akkor a játék szerencsejátéknak minősül. A hatóság szerint szerencsejátékot leplezhet, ha azt ígérik, hogy a sorsolás elmaradása esetén a játékosok visszakapják a termék „vételárát”. További árulkodó elem, ha a termék ára magasabb, mint a szokásos piaci ár, valamint az is, ha a játékos növelni tudja a nyerési esélyeit azzal, ha több terméket vásárol.
Külön felhívták a figyelmet arra is, hogy
a közjegyző részvétele nem teszi legálissá az ilyen jellegű sorsolást.
Az engedély nélküli szerencsejátékban a játékos saját kockázatára vesz részt, a hatóságnak nincs hatásköre a nyereményátadás kikényszerítésére, továbbá a követelések bíróság előtti érvényesíthetősége is kétséges.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)
