„Ha van korrupciós probléma, az itt van Brüsszelben”

− Az EP nem felettes szerve Magyarországnak − fogalmazott ma az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájában Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A képviselők azért vitáztak, mert az EP egy határozatot akar elfogadni, amelynek értelmében fel fogják szólítani az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől. Erről holnap szavaznak a képviselők Brüsszelben.

2023. 05. 31. 19:50
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

− Ez a ház kontroll vesztett képviselők foglyává vált és ha van korrupciós probléma, az itt van Brüsszelben és nem Budapesten − fogalmazott az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló vitájában Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Hozzátette: Az EP nem felettes szerve Magyarországnak.

A képviselők ma késő délután többek között azért vitáztak, mert az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) egy határozatot terjeszt be holnap, amely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől. Hazánk 2024 második felében tölti be az uniós féléves elnöki tisztségét, ebben az időszakban vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új bizottságot is megválasztják majd.

A mai vitában felszólalt Johannes Hahn, az EU költségvetésért felelős biztosa is, aki ismertette a hazánk ellen folyó kondicionalitási mechanizmust, vagy közismertebb nevén jogállamisági eljárást: emlékeztetett, hogy Magyarországgal kapcsolatban, decemberben az Európai Tanács 6,3 milliárd euró felfüggesztéséről döntött, mivel úgy látták, hogy Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott. Hahn elmondta, hogy a tanács decemberi döntése óta az Európai Bizottság folyamatosan kapcsolatban áll Magyarországgal és felhívta a figyelmet, hogy hamarosan lejár az idő az Erasmus és a Horizont Európai program friss finanszírozását lehetővé tévő jogszabályok elfogadásával kapcsolatban. Elmondta ugyanakkor, megérkezett hozzájuk az ezzel kapcsolatos magyar álláspont, és megígérte, hogy a bizottság minél hamarabb visszajelzést fog küldeni hazánknak. 

Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos az igazságügyi reformról beszélve elmondta, hogy a magyar hatóságokkal tovább folytatják az eszmecserét azért, hogy az összes kritériumnak megfeleljenek. A biztos egy nappal korábban  azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament állásfoglalást fogadhat el arról, hogy Magyarország alkalmatlan arra, hogy jövő évben betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét, úgy nyilatkozott: a bizottság dolga, hogy meghallgassa a parlament álláspontját, de nincs lehetősége dönteni ebben a kérdésben. − Együtt fogunk működni az összes elnökséggel, de figyelemmel fogjuk követni, ha erről a tanácsban vita lesz − tette hozzá az uniós biztos.

A mai vitában több baloldali képviselő is felszólalt hazánkkal szemben: 

a holland liberális Sophie in ’t Veld szerint azért kell vitázniuk, mert − mint fogalmazott − érdekes jelek érkeztek arról, hogy Johannes Hahn majdnem megállapodott az Orbán-kormánnyal. 

− Ami az elnökséget illeti, nem adjuk Orbán Viktornak a pódiumot − hangsúlyozta a képviselő. Daniel Freund német EP-képviselő, aki egyébként folyamatosan bírálja hazánkat, a tegnapi vitában felemlegette, hogy másfél hete járt Magyarországon az EP-delegáció tagjaként és szerinte december óta semmilyen mérföldkövet nem teljesített Magyarország, sőt még romlott is a helyzet. Donáth Anna momentumos EP-képviselő szerint a magyar kormány nem hajlandó betartani az unió szabályait. Úgy látja, hogy a magyar oktatás súlyos válságban van és az uniós forrásokért cserébe a státusztörvény eltörlését kérte a bizottságtól. Jean-Paul Garraud francia képviselő a vitában viszont úgy fogalmazott: „Hozzászoktunk már ahhoz, hogy az EP más tagországokat zsarol, de most ezzel a javaslattal Magyarországot és a magyar népet megalázzák.” Hozzátette: ezzel a francia republikánusok nem tudnak egyetérteni. 

 

Nincs és nem is volt napirenden A soros EU-elnökséget jelenleg betöltő svédek a Szabad Európa tudósítása szerint kedd este egy sajtótájékoztatón kiemelték: nem kívánnak vitát nyitni a 2024 második felében esedékes magyar uniós elnökség esetleges elhalasztásáról, ahogy egy ma elfogadandó állásfoglalásban az Európai Parlament sürgeti. Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter az általános ügyek tanácsának keddi ülését követően – amelyen a 7. cikk szerinti eljárás keretében volt egy újabb meghallgatás Magyarország ügyében – újságírók kérdésére válaszolva lényegében elvetette, hogy a június 30-ig a tanácsi elnökséget betöltő Stockholm vitát nyisson a kérdésről.  A svéd elnökség álláspontjával szemben öt EP-képviselő közös sajtótájékoztatót tartott tegnap délelőtt az EP brüsszeli épületében. A korábbi, hazánkat elítélő jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpolitikus többedmagával kifejtette, hogy aggódnak a magyar kormány különutas békepárti politikája miatt, mivel az nem képviseli az EU egységét, ezért akarják elvenni hazánktól a soros elnökséget. 

 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.