Készek Brüsszelben tüntetni a magyar gazdák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt az időjárás manipuláló berendezésekről, az ukrán helyzet okozta kihívásokról és felelevenítette az elmúlt tíz év legnagyobb sikereit is.

Forrás: Fotó: Zsocc / NAK

Azért nem tartottuk volna szerencsésnek, hogy mi lépjünk az ügyben elsőként, mert hazánk egyébként is előszeretettel van fekete bárányként feltüntetve, és félő volt, hogy e szakmai kérdést is politikai síkra viszi így a bizottság, mely testület mára sajnos nem a szerződések őreként viselkedik, hanem kőkeményen politizál

– engedett bepillantást az ügy hátterébe.

Ezzel viszont korántsem oldódott még meg a probléma. Győrffy Balázs világossá tette:

az agrárgazdasági kamara Brüsszelben tervez demonstrálni a közeljövőben, mivel szeretnének nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy a behozatali tilalom időbeli hatályát legalább az év végéig kiterjessze. 

„Ha nem tesszük rendbe, hogy mi az, amit erre a piacra be lehet hozni, milyen élelmiszer kerülhet az európaiak asztalára, akkor itt csak tüzet oltunk, és korrekt megoldást nem fogunk találni” – magyarázta. Szerinte arra van szükség a jövőben is, hogy az ukrán termékek legfeljebb átutazhassanak Magyarországon, ne kerüljenek forgalomba az itteni piacon.

Mindenki fejleszthet

Azzal folytatta, hogy a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságban rendelkezésre álló forrástömeg rendkívüli lesz a következő években. Úgy vélte, a közös agárpolitika II. vidékfejlesztési pillérében óriási forrás áll majd rendelkezésre. Így lehetővé válik, hogy mindenki fejleszthessen, aki csak szeretne, a kicsi, közepes és nagygazdaságok, vállalatok egyaránt.

Az élelmiszeripar 800 milliárd forint támogatásból gazdálkodhat, ilyenre sem volt még példa. Mindez annak köszönhető, hogy az agrárgazdasági kamara sikeresen lobbizott azért, hogy a nemzeti társfinanszírozás elérje a 80 százalékot, ami a nemzeti támogatásként adható maximum.

Az életbe lépett a családi gazdaságok reformját hozó jogszabályról úgy vélekedett, hogy a gazdatársadalom jól ki tudja használni az ebben rejlő lehetőségeket. Az adózási kritériumok nagyon előnyösek, az értékhatárok a minimálbérrel együtt folyamatosan emelkedtek, vagyis e tekintetben beváltották a reményeket.

Úgy vélte, adózási kérdésekben viszont még mindig van, amit mihamarabb meg kell oldani, így például azt, hogy a termelési eszköz értékesítésével befolyt összeg után 15 százalékos szja-t kell fizetni. 

A jég- és aszálykárokat megelőző rendszerről szóló kérdések kapcsán Győrffy Balázs elmondta,

az általunk működtetett rendszer sem nem hozza, sem nem üldözi el az esőt. Ugyanakkor a rendszer valóban jól működik azon a területen, amelyre ki lett fejlesztve. Minden egyes védekezésre elköltött forinttal átlagosan 33 forintnyi termelési értéket védünk meg vele, ez éves szinten több tízmilliárdos kármegelőzést jelent

A kérdést, hogy mi volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legnagyobb sikere az elmúlt tíz év során, megválaszolhatatlannak tartja az elnök. Úgy szólt, hogy a kiemelhető a falugazdász-hálózat egységesítése, jól szervezett, strukturált működtetése, komoly eredmény a jégkármérséklő rendszer felállítása vagy a vidékfejlesztési program 80 százalékos nemzeti társfinanszírozása. 

A teljes interjú a Világgazdaságon olvasható.

Borítókép: Győrffy Balázs (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)