Készek Brüsszelben tüntetni a magyar gazdák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt az időjárás manipuláló berendezésekről, az ukrán helyzet okozta kihívásokról és felelevenítette az elmúlt tíz év legnagyobb sikereit is.

Forrás: Fotó: Zsocc / NAK

Győrffy Balázs a Világgazdaságnak adott átfogó interjút. Az Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vg.hu kérdésére elmondta, az ukrán gabonabehozatali szabályozásokkal kapcsolatban érdemes néhányat visszalépni, és megvizsgálni, miként működik az uniós piac, és hogyan viszonyul ehhez az import. 

Nem egyenlő feltételek

Rámutatott, hogy míg a belső piacra mindenféle szankció nélkül be lehet hozni olyan termékeket, amelyek előállítása során semmilyen uniós előírást nem tartottak be, addig az itt termelő, rengeteg szabályozást betartani kénytelen gazdálkodók jókora hátrányban lesznek a külpiacon termelőkkel szemben, legyenek azok brazilok vagy ukránok. Márpedig az unió a gabonán kívül a tojás, a baromfi, a méz és minden egyéb élelmiszer esetében is korlátok nélküli behozatalt tett lehetővé. 

Emlékeztetett rá, hogy az ukrán termény ráadásul, mivel egy háborús zónából érkezik, nyilván nyomott áron kel el.

Hiszen, lássuk be, a gazdálkodók természetesen mielőbb szabadulni próbálnak ettől az árutól, nehogy hadizsákmány legyen, vagy megsemmisüljön valamilyen katonai akció során

– magyarázta.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elárulta, ők már egy éve jelezték a megfelelő helyeken, hogy ebből még komolyabb bajok lehetnek, de az uniós döntéshozók láthatóan nem kívántak reagálni a felvetésekre. Szerinte a tagállamoknak nincs joguk egyedileg fellépni ilyen esetben, s mivel a döntés közös volt, az ebből adódó terhek viselésének is közösnek kellene lenni. Arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy a világpiaci áraknál mintegy 25 százalékkal nagyobb mértékben csökkentek itthon az árak, ami nem magyarázható mással, mint az ukrán dömping beérkezésével. 

Készek Brüsszelben tüntetni

„Ez addig nem hatotta meg az Európai Bizottságot, míg a lengyelek el nem kezdték a gabonaszállítmányok leállítását a határnál, amihez természetesen mi is csatlakoztunk” – tette hozzá.

Azért nem tartottuk volna szerencsésnek, hogy mi lépjünk az ügyben elsőként, mert hazánk egyébként is előszeretettel van fekete bárányként feltüntetve, és félő volt, hogy e szakmai kérdést is politikai síkra viszi így a bizottság, mely testület mára sajnos nem a szerződések őreként viselkedik, hanem kőkeményen politizál

– engedett bepillantást az ügy hátterébe.

Ezzel viszont korántsem oldódott még meg a probléma. Győrffy Balázs világossá tette:

az agrárgazdasági kamara Brüsszelben tervez demonstrálni a közeljövőben, mivel szeretnének nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy a behozatali tilalom időbeli hatályát legalább az év végéig kiterjessze. 

„Ha nem tesszük rendbe, hogy mi az, amit erre a piacra be lehet hozni, milyen élelmiszer kerülhet az európaiak asztalára, akkor itt csak tüzet oltunk, és korrekt megoldást nem fogunk találni” – magyarázta. Szerinte arra van szükség a jövőben is, hogy az ukrán termékek legfeljebb átutazhassanak Magyarországon, ne kerüljenek forgalomba az itteni piacon.

Mindenki fejleszthet

Azzal folytatta, hogy a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságban rendelkezésre álló forrástömeg rendkívüli lesz a következő években. Úgy vélte, a közös agárpolitika II. vidékfejlesztési pillérében óriási forrás áll majd rendelkezésre. Így lehetővé válik, hogy mindenki fejleszthessen, aki csak szeretne, a kicsi, közepes és nagygazdaságok, vállalatok egyaránt.

Az élelmiszeripar 800 milliárd forint támogatásból gazdálkodhat, ilyenre sem volt még példa. Mindez annak köszönhető, hogy az agrárgazdasági kamara sikeresen lobbizott azért, hogy a nemzeti társfinanszírozás elérje a 80 százalékot, ami a nemzeti támogatásként adható maximum.

Az életbe lépett a családi gazdaságok reformját hozó jogszabályról úgy vélekedett, hogy a gazdatársadalom jól ki tudja használni az ebben rejlő lehetőségeket. Az adózási kritériumok nagyon előnyösek, az értékhatárok a minimálbérrel együtt folyamatosan emelkedtek, vagyis e tekintetben beváltották a reményeket.

Úgy vélte, adózási kérdésekben viszont még mindig van, amit mihamarabb meg kell oldani, így például azt, hogy a termelési eszköz értékesítésével befolyt összeg után 15 százalékos szja-t kell fizetni. 

A jég- és aszálykárokat megelőző rendszerről szóló kérdések kapcsán Győrffy Balázs elmondta,

az általunk működtetett rendszer sem nem hozza, sem nem üldözi el az esőt. Ugyanakkor a rendszer valóban jól működik azon a területen, amelyre ki lett fejlesztve. Minden egyes védekezésre elköltött forinttal átlagosan 33 forintnyi termelési értéket védünk meg vele, ez éves szinten több tízmilliárdos kármegelőzést jelent

A kérdést, hogy mi volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legnagyobb sikere az elmúlt tíz év során, megválaszolhatatlannak tartja az elnök. Úgy szólt, hogy a kiemelhető a falugazdász-hálózat egységesítése, jól szervezett, strukturált működtetése, komoly eredmény a jégkármérséklő rendszer felállítása vagy a vidékfejlesztési program 80 százalékos nemzeti társfinanszírozása. 

A teljes interjú a Világgazdaságon olvasható.

Borítókép: Győrffy Balázs (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)