– Meghosszabbítja a kormány az ukrán gabona importjának tiltását?
– Magyarország nem vonja vissza az egyoldalú intézkedését, ameddig nem látunk kellő garanciákat arra, hogy meg tudjuk védeni a magyar gazdák érdekeit.
– Hol tartanak most ebben?
– Öt ország nagyon komoly együttműködésének és megbonthatatlan szövetségének köszönhetően Brüsszelt meghátrálásra bírtuk. Az egyoldali döntéseinket elfogadták, és olyan lehetőséget biztosítottak, hogy amíg a belső piaci zavar fennáll, addig hosszabbíthatjuk és fenntarthatjuk az intézkedést.
A kiskapu most ott van a rendszerben, hogy a határidő előtt megkötött szerződések alapján bejöhet-e a gabona; mi ezt nem szeretnénk, mert nem lehet ellenőrizni ezeknek a papíroknak a hitelességét.
Magyarországon van annyi gabona, amiből mindenki ki tudja elégíteni a szükségletét!
– Voltak, akik azt rótták fel a kormánynak, hogy az ukrán import megtiltásával kihagyott egy lehetőséget a gabona árának letörésére.
– Az élelmiszer-biztonság szempontja mindenek fölött áll. A magyar vásárlónak jogában áll, hogy garantáltan toxinmentes, garantáltan vegyszer- és GMO-mentes élelmiszert fogyaszthasson.
– Sokszor megjelenik általánosságban is a magyar mezőgazdasággal szemben az a kritika, hogy a gazdák nem mindig érdekeltek abban, hogy jól termeljenek, mert az állam úgyis kifizeti a kárukat. Előadásában is arról beszélt, hogy el tudnánk látni húszmillió embert is élelmiszerrel, de jelenleg nem ez történik. Ezen hogyan kívánnak változtatni?
– Alapanyagból most is el tudunk látni több mint húszmillió embert. Mindenből szinte a dupláját termeljük, mint ami nekünk kell. Az előző kormányok elhibázott döntései vezettek oda, hogy a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar teljesen leépült, ennek a pótlásán dolgozni kell.
A magyar kormány történelmi döntést hozott azzal, hogy Európában egyedülálló módon 80 százalékos társfinanszírozást biztosít a magyar gazdák számára. Száz euróból 20-at ad Brüsszel és 80-at a magyar költségvetés. Ezzel a kiegészítéssel viszont megháromszoroztuk azt a forrásmennyiséget, amellyel az elmaradt fejlesztéseket meg tudjuk valósítani.
A ciklus végére, 2027–28-ra a magyar élelmiszeripar fejlődni, korszerűsödni fog, helyzetbe tudjuk hozni a feldolgozóipart. Hűtőházakat, raktárakat, feldolgozókapacitásokat fogunk építeni, ezzel növeljük a hozzáadott értéket.
Meg tudjuk fordítani azt a helyzetet, hogy alapanyagból exportőrök vagyunk, feldolgozott élelmiszerből importőrök. Ez nemzetstratégiailag és biztonságilag sem elfogadható!
Láttuk a járvány idején, amikor határokat zártunk le, és tapasztaljuk most, amikor a szomszédban háború van, hogy az élelmiszer-ellátás szerepe központi témává válik.
Ezért történelmi léptékű a mostani döntésünk. Ciklus végére ígérem, olyan versenyképesek leszünk, hogy exportunkat 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra növeljük, a gazdák jövedelmezőségét 50 százalékkal meg tudjuk emelni, és a termelékenységünk is több mint 50 százalékkal tud növekedni. Ez bár ambiciózus, de megvalósítható célkitűzés.
– Ettől függetlenül azt érzékeljük, hogy a hagyományos magyar termékek kiszorulnak az áruházak pultjáról, nincs már makói hagyma, vadászni kell a kalocsai paprikát…
– Nagymértékben megváltoztak a piaci körülmények. Felelősségünk a vásárlói tudatformálásban van. Azt be kell vallanunk, hogy a kalocsai hagyományos paprikánk vagy a makói hagyma egy hektárra jutó termésmennyisége vagy az abból származó jövedelem fele vagy egyharmada a más körülmények között előállított zöldségeknek. Nem biztos, hogy a magyar vásárló nagy örömmel akar két- vagy háromszoros árat fizetni az említett termékekért.
Ezeknek a minőségére kell ráirányítani a hazai lakosság figyelmét. A szabály az, hogy teremtsük meg a hozzáférés lehetőségét a hagyományos termékeinkhez, és tegyük lehetővé azt is, hogy más árkategóriában hozzáférhető legyen az alaptermék.
Meg kell adni a vidéknek, ami jár neki!
A CPAC Hungaryn tartott előadásában Nagy István elmondta, hogy a magyar kormány számára a vidék nem valaminek a széle, hanem valaminek a közepe. A miniszter szerint meg kell adni a vidéknek, ami jár neki. Kiemelte, hogy 2010 után fel kellett számolni a vidékellenes baloldali politikát, most pedig meg kell állítani a vidékről való elvándorlást. A kormány növekedési pályára állította a vidéket: megalkotta Európa egyik legszigorúbb földtörvényét, megvédte és megvédi a magyar gazdák érdekeit – jelentette ki az agrárminiszter.
Nagy István szerint hiba, ha a környezetvédelemre baloldali témaként tekintünk, mert az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése lesz, hogyan tudjuk megvédeni a közvetlen környezetünket és a termőföldünk termékenységét. A miniszter szerint szuverenitási kérdés, hogy kinek a kezében vannak a magyarországi földek.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: Havran Zoltán)
