Sörfogyasztás: forró augusztusban reménykednek a gyártók

A tavalyi közel háromszázalékos növekedést követően az idei első fél évben jelentősen csökkent hazai sörfogyasztás. Miközben a teljes sörpiac visszafogott dinamikát mutat, egyes termékkategóriák látványosan törnek előre, fokozatosan átalakítva a hazai sörtermelés szerkezetét – derül ki az Agroinform.hu közleményéből.

Ilusztráció Fotó: Shutterstock

Míg tavaly csaknem három százalékkal nőtt idehaza a sörfogyasztás, az idei első fél évben nagyjából nyolcszázalékos visszaesést tapasztatlak a gyártók. Az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján 2024-ben Magyarországon 5,55 millió hektoliter sört értékesítettek, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett. „Az idei első fél évben a gyártók eladásai ugyan 18 százalék feletti visszaesést mutattak, ám ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése előtt a kereskedők az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb készletet halmoztak fel 2024 első fél évében, ami felfelé torzítja a bázisidőszak számait. A tényleges fogyasztás dinamikája nagyjából nyolc százalék csökkenést mutathat – tájékoztatta az Agroinform.hu-t Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. 

Mivel az időjárás döntő tényező a sörfogyasztásban, most elsősorban a hátralévő nyári időszak hőmérsékletének alakulása határozza majd meg, hogy az év során mért csökkenés milyen mértékű lesz.

Étteremben alig iszunk sört

A hazai sörfogyasztás az elmúlt öt évben nem mutatott egységes növekedést: kétszer tíz százalék körüli visszaesést, háromszor pedig mérsékelt, három százalék körüli bővülést regisztráltak. Ennek eredményeként az öt legnagyobb hazai gyártó 2024-es eladásai 11 százalékkal maradtak el a 2019-es szinttől. 

Ugyanakkor a szuperprémium szegmens 43 százalékos növekedést mutatott, míg a gazdaságos, saját márkás termékek ugyanilyen arányban csökkentek. 

Különösen figyelemre méltó, hogy az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök iránti kereslet 40 százalékkal nőtt, miközben a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek piaca 70 százalékkal zsugorodott. A vendéglátóhelyi értékesítés terén drámai volt a változás: az ebben a szegmensben mért sörforgalom megfeleződött.

De mit szeret a magyar? 

Noha a teljes piacot tekintve továbbra is bőven 80 százalék felett mozog a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok) részaránya, tavaly a második helyre már az ízesített alkoholmentes sörök léptek, megelőzve az ale típusokat. A negyedik helyet a különleges sörök – apátsági, porter, stout – foglalják el, melyek bár szűk réteget szolgálnak ki, rendkívül elkötelezett fogyasztóbázissal bírnak.

Látványosan tovább zajlik a minőségi sörök felé történő elmozdulás: a szuperprémium és prémium szegmensek aránya már meghaladja a teljes forgalom harmadát – öt éve ez az arány még 25 százalék körül alakult. Mindez annak is köszönhető, hogy a gyártók az elmúlt években komoly technológiai fejlesztésekkel és számos kreatív kezdeményezéssel igyekeztek fenntartani és alakítani a fogyasztói keresletet. A folyamatos termékfejlesztés nyomán olyan új termékek jelentek meg a piacon, mint például a sörkoktélok, hidratáló alkoholmentes sörök, frissítő malátaitalok.

A hazai sörgyártás egyre nagyobb arányban használ magyar mezőgazdasági alapanyagokat, ami javuló minőséget és szorosabb beszállítói láncokat jelez. A legnagyobb kihívást a komlótermesztés jelenti, amely jelenleg nem tudja kielégíteni az iparági igényeket – ezen változtatni komoly agrárfejlesztési lehetőség lehet a jövőben. Láthatók az egyes szereplők erőfeszítései, hogy a teljes gyártási igényt magyar alapanyagokból szolgálják ki, aminek valószínűleg meg is lesznek az eredményei, nem beszélve a potenciális export lehetőségekről, amit a Magyarországon működő nemzetközi sörgyárak jelenléte jelent.

A kicsiknek is profiknak kell lenniük

A hazai sörgyártás ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a kibocsátás 95 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származik. Ezt a volument egészíti ki a fennmaradó 5 százalékkal mintegy 80 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett „kézműves” termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde.

A kisüzemi főzdék lendületes fejlődése a 2010-es évek közepén tetőzött, ám a pandémia gyökeresen átrendezte a piacot. Később a munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek jelentős energia- és alapanyag-áremelkedései óriási kihívásokat jelentett a söripar számára, ami hatványozottan jelentkezett a kisebb tőkeerejű kisüzemi termelők körében. Az elmúlt években az ágazatban jelentős konszolidáció zajlott le.

A hosszú távon versenyképes szereplők (nagyüzemek, illetve a professzionálisan működő kisüzemek) mára megerősödve, fenntartható növekedési pályán várják a lehetőségeket. Nyugodt időszakokban az évi háromszázalékos bővülés reálisan elérhető, de csak azok számára, akik termék- és technológiafejlesztésben is élen járnak

– fogalmazott Kántor Sándor.