Új vezérkari főnök: A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni

Fel kell készülnie a honvédségnek arra is, hogy háborút vívjon – jelentette ki a közmédiának nyilatkozva a honvédség új vezérkari főnöke. Böröndi Gábor megjelölte azokat a területeket, amelyeken fejlődnie kell a magyar haderőnek, és jelezte azt is, hogy le kell vonni az orosz–ukrán háború tanulságait is.

A vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor kinevezés elő Fotó: Illyés Tibor

A Honvéd Vezérkar főnöke a harckészültség, a kiképzés és a gyakorlatok szintjének emelését nevezte kötelességének, hogy a Magyar Honvédség képes legyen arra, ha szükséges, Magyarország érdekében háborút vívjon. 

Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök is jó munkát kívánt az új vezérkari főnöknek. Böröndi Gábor szerint háborúra kell készülni. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az M1 aktuális csatornán kedd reggel az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem fogták meg időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig. 

Háborúra kell felkészülni

Hozzátette: 

egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni. A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni. 

Ugyanakkor „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt” – fejtette ki. 

Böröndi Gábor kijelentette: az orosz–ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe. „A magyar katonák kiemelkedően helytálltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz–ukrán háborúban, még nem jelentek meg” – folytatta az altábornagy. 

Szerinte „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”. A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni, 

a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére

– közölte a vezérkar főnöke. 

Oroszország atomhatalom

Kitért arra, hogy amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették. 

Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül

– közölte. Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak. 

– Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy ha belépünk egy eszkalációba, az zero game, annak nincs nyertese – fejtette ki a vezérkari főnök.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése. – Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat – hangsúlyozta Böröndi Gábor. 

Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk, élményszerűvé kell tenni a kiképzést, ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.  

Jelezte azt is, hogy a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni. 

Háborús kultúra a béke érdekében

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, 

ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie.

– Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében – hangsúlyozta Böröndi Gábor. 

Úgy fogalmazott: a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett. Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, vissza kell mennünk a gyakorlótérre, magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést. 

Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz–ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amivel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani. Kiemelte, hogy az ukrán légvédelem a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret. 

– Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet, és be kell hozni a drónkultúrát – közölte a vezérkar főnöke. 

Azt mondta: peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából. – Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert ami már a határhoz érkezett, arra a reagálási idő csökken – magyarázta, hozzáfűzve, 

a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő előrelátást biztosít.

Borítókép: Böröndi Gábor, a honvédség új vezérkari főnöke (Fotó: Illyés Tibor/MTI)