Történelmi fordulat a honvédségnél

Jövőre a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2,1 százalékát, ezzel pedig történelmi fordulat következik be a magyar haderőfejlesztésben. A NATO-elvárásnak (amely szerint a tagállamoknak a GDP két százalékát kell költeni a haderejükre) ugyanis nemcsak megfelel majd Magyarország, hanem meg is haladja azokat 2024-ben. Magyarország első az összes tagállam között abban a tekintetben, hogy már 2022-ben a védelmi kiadások 48 százalékát fordította hadi­technikai eszközbeszerzésre és fejlesztésre.

a Magyar Honvédség harc- és reagálóképességének növelése kapcsán elrendelt nagy láthatóságú különleges műveleti gyakorlat szakmai – és sajtó napSzalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Újdörögd kiképző bázis Fotó: Teknős Miklós

A legfrissebb költségvetési számok alapján korszakalkotó fordulat következik be a Magyar Honvédség NATO-csatlakozásunk utáni történetében. A jövő évben ugyanis nemhogy teljesíteni tudjuk a NATO elvárásait a hadseregre költött költségvetési forrásokban, hanem meg is haladjuk ezeket. A NATO már 2006-ban a rigai konferencián döntött arról, hogy a tagállamoknak legalább a bruttó nemzeti össz­termék két százalékát kell költeniük a haderejükre. 

A 2024-es büdzsé alapján azonban Magyarország jövőre a GDP 2,1 százalékát fordíthatja majd a honvédségre. 

Az ukrajnai háború érezhetően felgyorsította ezt a folyamatot, de az Orbán-kormány korábban is előtérbe helyezte a haderőfejlesztést. Ezt célozta a Zrínyi-program is, amely számos haditechnikai eszköz beszerzését irányozta elő. A jövő évi költségvetésben azonban minden más kiadáshoz képest is komoly elsőbbséget élvez a honvédelem és a haderőfejlesztés. 

A honvédelmi alap kiadásai például 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra emelkednek, ami 55 százalékos növekedést jelent, a GDP 2,1 százalékára rúgó honvédelmi költségvetés pedig a 85 ezermilliárd forintos hazai GDP-vel számolva 1800 milliárd forint feletti kiadási összeg. 

Ez négyszázmilliárd forinttal magasabb, mint amennyit idén fordított a kormány erre a célra. 

A honvédelmi alapból jövőre a kormány 280 mil­liárd forintot fordít a légierő fejlesztésére, vagyis több mint hatvanmil­liárddal többet, mint idén, a szárazföldi képességekre pedig közel harmincmilliárddal több pénz jut ebből az alapból, összesen 428,8 milliárd forint. 

Növekedik a katonai infrastruktúra fejlesztésére elkölthető összeg mértéke is több mint 84 milliárd forinttal, erre 203,3 milliárdot fordíthatnak a honvédelmi alapból. Az egyéb fejlesztési és működési kiadásokra is csaknem 289 milliárd forinttal többet költenek jövőre ebből a kalapból, erre 395,4 milliárd forintot szánnak. 

Összesen egyébként az alap költségvetése 1309,5 milliárd forint lesz, ami 467,5 milliárddal több az idei keretnél. 

A honvédség fejlesztése azért is kiemel minket a többi NATO-tagország közül, mert jelenleg mindössze hét olyan ország van a katonai szövetségben, amely már elérte a kétszázalékos küszöböt: Görögország, az USA, az Egyesült Királyság, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország. 

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok még mindig alatta vannak az elvárásoknak: Franciaország 1,89, Olaszország 1,51, míg Németország csupán 1,49 százalékon állt tavaly.

Fejlesztések földön és vízen

A Magyar Honvédséghez 2024-ben érkezik meg a 2018 végén megrendelt 44 darab Leopard 2A7HU harckocsi egy része, a szállítások 2025-ben is folytatódnak. Már korábban megkaptunk 12 darab Leopard 2A4HU-t, amelyek részt vesznek a kiképzésben és az országvédelemben. A páncélosok műszaki támogatására Leo­pard 2-es alvázon öt Wisent műszaki harcjármű és három Le­guan 2-es hídvető harckocsi is érkezik 2024–2025-ben. 

Folytatódik a 2020 nyarán megrendelt több mint kétszáz darab Lynx gyalogsági harcjármű átadása, várhatóan Magyarországon, Zalaegerszegen, a Rheinmetall üzemében készült példányok is lesznek az átadott lövészpáncélosok között. A Lynxek mellé a már leszállítotton túl további, szintén Leo­pard 2-es alvázra épülő harctéri műszaki mentő járművek érkeznek. A BPz3 Büffelből összesen kilenc darabot rendelt a honvédség. 

Magyarország is rendszerbe állította a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 vállról indítható páncéltörő fegyvert, a megrendelés értéke 429 millió svéd korona, vagyis körülbelül 55 millió dollár volt (ez több ezer darab megrendelését is jelentheti), a 2019-ben kezdődő szállítások 2024-ben zárulnak le. Az izraeli Spike megnövelt hatótávolságú irányított páncéltörő rakéták is érkeznek a honvédséghez, mind a szárazföldi alakulatokhoz, mind a légierőhöz. A légierő fejlesztésével kapcsolatban egy korábbi miniszteri beszámolóból kiderült, hogy további Gripenek beszerzésével erősítik a hadsereget. 

A svéd JAS–39-es harcászati vadászbombázókból további négy érkezik az eredeti tervek szerint 2024-ben Kecskemétre, ezzel 18-ra emelkedik a számuk. Szintén a Szentgyörgyi Dezső légibázis adhat majd otthont a magyar többségi tulajdonú cseh Aero Vodochody által gyártott 12 L–39NG haladó harci kiképző és felderítő sugárhajtású gépnek. A gépeket 2024 és 2027 között szállítja le a gyártó. 

2024-ben bővül a géppark két brazil gyártású, hátsó rámpával felszerelt közepes taktikai szállító-repülőgéppel. Az Embraer C–390 Millennium névre keresztelt két sugárhajtóműves, gyors, tábori körülmények között is üzemeltethető gép utántölthető lesz a levegőben. A tervek szerint az idei év második felében érkeznek meg az Airbus H225M közepes taktikai szállítóhelikopterek első példányai. A tíz szállító és hat különleges műveleti célra felszerelt gépből álló flotta átadása jövőre folyamatos lesz, 2025 végére lesz teljes a gépszám. 

A közepes hatótávolságú NASAMS rakétarendszer legmodernebb, harmadik generációját várhatóan hat plusz egy üteg fogja képviselni a honvédségben. A radarokkal és optikai érzékelőkkel támogatott rakétaindítók idén és 2024-ben érkeznek meg a győri légvédelmi rakétaezredhez. 

Az izraeli Vaskupola rendszer szemeként világhírnévre szert tevő ELTA ELM–2084, többcélú radarokból is várható szállítás, a 11 elemből álló rendszer a tervek szerint 2028-ra készül el. (B. G.)

Borítókép: A korszerű harci helikopterek beszerzése a régi technika elöregedése miatt is elengedhetetlen volt (Fotó: Teknős Miklós)