Megjárta a poklot, most másokat mentene a hernádnémeti pék

Hihetetlen mélységeket és magasságokat járt meg eddigi élete folyamán a hernádnémeti Galamb Alex. A cigány származású férfi gyermekkorában élt rendezett családban, majd az utcán, azután több intézetet is megjárt. Majdnem elkallódott, de a tanulásba temetkezett, és elkezdte képezni magát. Egyre jobb eredményeket ért el, de amikor egyenesbe jött az élete, a fejébe szállt a dicsőség, mert elfelejtette, honnan indult. A pék és cukrász férfi ma rendezett körülmények között él a családjával, és olyan nehéz sorsú gyermekeken segít, amilyen ő is volt. Példakép akar lenni.

2023. 07. 11. 4:45
20230627 hernadnemeti galamb alex roma pekmester aki a helyi fiatalokat is oktatja havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mindenki eljött, akinek üzentem? Többen még nincsenek itt, de látok új arcokat. Na kerüljetek beljebb! – ezekkel a szavakkal invitál összesen nyolc, a szegénysoron lakó kislányt és kisfiút a hernádnémeti otthona hátsó részében kialakított pékműhelyébe Galamb Alex, a Sütni Jó Alapítvány alapítója. A cigány származású pék-cukrász a háza előszobájában kedvesen, ugyanakkor határozottan megkéri a gyermekeket, hogy vegyék fel a fehér pólót, amit mindenkinek magával kellett hoznia. – Neked miért nincs fehér pólód? Direkt szóltam előre, hogy mindenki azzal készüljön, mert nagyon fontos a rend és a tisztaság – néz a rózsaszín felsőben ácsorgó megszeppent kislányra Galamb Alex, majd a két „újonc” – Ketrin és Szilveszter – felé fordul. Megnyugtatja őket, hogy velük megértő lesz.

Mosolyogva tanulják a gyerekek a pékmesterséget Fotó: Havran Zoltán

– Nem tudhattátok, hogy fehér pólót kell hoznotok, de ha legközelebb jöttök, ne felejtsétek el. Minden szabályt pontosan be kell tartani, azt is, hogy soha nem késhettek. Tisztelnünk kell mások idejét! Lányok, sohasem érkezünk lakkozott körmökkel! – zárja rövidre a férfi, majd áttereli a csapatot a pékműhelybe, ahol május elején tartott utoljára foglalkozást a gyermekeknek a különböző elfoglaltságai miatt.

 

Kérdések sora

 

– Ma hatvan darab cukros brióst készítünk. Nem nagy dolog, mindenkinek menni fog – biztatja a férfi a gyúróasztal két oldala mellett felsorakozó hat lányt és két fiút. – Vegyetek elő egy tálat! Két kilogramm lisztet kell beletenni! – folytatja. Amikor arról érdeklődik, hogy miből van a liszt, kórusban érkezik a válasz: Búzából! – De miből lehet még lisztet készíteni? – faggatózik tovább. Mivel a gyors reakció elmarad, maga kezdi el sorolni, hogy vannak a búzakenyerek, a speciális kenyerek, a rozs- és a rozsos kenyerek.

Nem haragszik azonban a gyerekekre, megértően mondja, hogy a nyáron, a következő hetekben mindent átismételnek majd. A munkafolyamat azonban nem áll le, először cukrot, majd élesztőt tesznek az edénybe a liszthez, mindent a megfelelő mennyiségben. Közben azt is átismétlik, hogy a cukrot elsődlegesen cukorrépából nyerik ki, részben pedig cukornádból.

– Kár, hogy az élesztőt már azelőtt szétmorzsoltátok, hogy az edény fölé tettétek volna. Így apró darabok hullottak az asztalra, és most szemenként kell felszedni! Látszik, hogy újak vagyok! Nem baj! Most már jöhet a három tojás, majd az olaj. De nehogy elejtsd az edényt, mert minden úszni fog az olajban. Ha végeztél, tedd rá a kupakot – mondja viccelődve, de nagyon is erélyesen Galamb Alex. Ezután a megfelelő mennyiségű víz kerül az edénybe, majd jöhet a kétszer hat perces dagasztás az Olaszországból adományként kapott dagasztógépben.


Kemény feltételek


Közben elpakolnak az asztalról, mondván, rend a lelke mindennek. – A sót is tegyük el! Nem lenne jó, ha kiborulna, nem szeretném, hogy veszekedjünk. Te pedig nem könyökölsz, nem vagyok én olyan unalmas – szúr oda az egyik gyereknek kedvesen a férfi. Amíg a dagasztó dolgozik, Galamb Alex megpróbál életet lehelni a zsemleosztó és -gömbölyítő gépbe, ami beragadt, mivel hetekig nem használták.

Nem megy könnyen, de a gép egy idő után engedelmeskedik. A tudásanyag átismétlése közben folyamatos, átveszik a sütőipari termékek két nagy csoportját és azok fajtáit. Ezután tisztázzák, mik a vezértermékek az adott tésztacsoportokon belül, majd arról kérdezi a gyermekeket: hányfajta briós létezik?

A válaszok hol kórusban érkeznek, hol egy-egy gyermek reagál a fiatal férfi kérdéseire, aki csak akkor segít, ha a csapat hallgat. – Fontos, hogy felelevenítsük a tudást. Hiába van vakáció, olvasni egy héten kétszer legalább fél órát kell, máskülönben a tudás elvész. Ahogy néztem, mindenki teljesítette az adott tanévet, így továbbra is jöhettek hozzám. Aki megbukik, attól elköszönök, és ezt a jövőben is betartom – nyomatékosítja Galamb Alex szigorúan.

 

Növelni az önbizalmat

 

Miután a dagasztógép elvégezte a munkáját, kikerülhet belőle a tészta. A gyermekek ekkor két csoportban kezet mosnak, ezután kettéosztják a tésztát, majd a két felet virgolják, gömbölyítik. Ezt a munkafolyamatot minden gyermek kipróbálja, akinek szüksége van rá, most is kap segítséget, Galamb Alex megmutatja nekik a mozdulatot. Ezután lekenik a két gömbölyű tésztát olajjal, hogy ne száradjon ki a tetejük, majd öt percet pihennek. Hogy miért? A válasz ismét kórusban érkezik: – Azért pihentetjük a tésztát, hogy puha legyen, az élesztőgomba szaporodjon el, a szén-dioxid-gáz termelődjön, az alkoholos erjedés menjen végbe, a sikérszálak rendeződjenek vissza. Ennek kapcsán váratlanul az egyik másodikos kislány versszerűen elmondja az alkoholos erjedés folyamatát…

 

Öt perc után a tésztákat ellapítják, majd a zsemleosztó és -gömbölyítő géppel ellapítják, és kétszer harminc darabra vágják. Ezt követően a gyermekek a hatvan gombócot elnyújtják, majd brióst formáznak belőlük, és végül öt tepsibe teszik a kis tésztákat. Galamb Alex itt is minden mozzanatnál segít, azt akarja, hogy nőjön a gyerekek önbizalma. Azt tanítja nekik, hogy a terméknek mindig szépnek kell lennie, mert a vásárlók csak a mutatósat veszik meg. Amint mind a hatvan briós elkészül, megkenik tojással, majd 45-50 percet kelesztik őket a tepsikben. A gyermekek addig kimennek játszani a hátsó kertbe.

 

A pék kanyargós életútja

 

A hosszabb pihenő alatt Galamb Alex belekezd élete történetébe, amivel magyarázatot ad arra, miért hívta életre a Sütni Jó Alapítványt. A férfi annak idején ötgyermekes családba született cigány szülők gyermekeként. Eleinte minden rendben ment, a szülei dolgoztak, majd 2005-ben meghalt az édesapja, emiatt az édesanyja lelkileg összeomlott. Nem tudott dolgozni sem.

Az öt gyermek közül a két legnagyobb családot alapított, Alex húga másik apától volt, így ő máshová került. Alex és az öccse viszont maradt az édesanyjuk mellett. Sokszor nem fürödtek, egy ruhát hordtak, néha nem is ettek. Tetvesek lettek, olyan is elfordult, hogy Alex az iskolában kinyitotta a tolltartóját, amelyből csótányok szaladtak ki.

Időközben az édesanyjukkal Miskolcra költöztek, a számozott utcákba, de magyar részre, ahol az ott élő asszonyok tanítgatták Alexet. Ő ennek hatására elkezdett könyvtárba járni, de az anyja ezt nem nézte jó szemmel. Alex szerint az édesanyja azt érzékeltette vele, hogy ha belőle nem lett semmi, akkor a fiából se legyen.

A pék szerint fontos a rend és a tisztaság, most csak az egyik kislány felejtett el fehér felsőt hozni. Fotó: Havran Zoltán

Tizennégy éves korában végül összeveszett az anyjával, és elköltözött otthonról. Három hónapig a miskolci Selyemréti strandon húzta meg magát, plázában mosakodott. Végül, mivel nem akart bűnözői életmódot folytatni, magától intézetbe ment. Ott jó útra tért, és még jobban alakult az élete, amikor áthelyezték a miskolci gyermekvárosba.

Egyre jobban igyekezett, így 2015-ben már bekerült Miskolc háromszáz legjobb diákja közé. Péknek tanult, félévkor már ő volt a legjobb az osztályban, 2017-ben pedig a szakma kiváló tanulója versenyen negyedik lett 19 indulóból, egyedüli cigányként. Emelt szintű pékbizonyítványt kapott 300 ezer forint jutalommal együtt, így fél évvel korábban befejezte az iskolát.

Az Auchanba került dolgozni, de hamar a fejébe szállt a dicsőség, így kirúgták. Mint mondja, ez azért volt, mert elfelejtette, honnan indult. Ezután nem találta a helyét, depressziós lett. Végül a miskolci Kisgergely cukrászdában építette fel újra magát. Ott takarítóként kezdte, majd cukrászsegéd lett. Innen már nem volt megállás: elvégezte a cukrásziskolát, majd 2021-ben le is érettségizett. Ezután beiratkozott pék-cukrász technikusnak, ahol nemrég végzett. – Most pedig jelentkeztem Sárospatakra, a Tokaj-Hegyalja Egyetemre, mert tanítóként még többet tudnék segíteni a gyerekeknek – mondja Alex. A fiatalember ugyanis a koronavírus-járvány alatt elkezdett a környékbeli nehéz sorsú gyermekekkel foglalkozni.

 

Példakép akar lenni

 

Ebből nőtte ki magát a Sütni Jó Alapítvány, amely manapság Alex idejének nagy részét kitölti. Amikor nem dolgozik, akkor a gyerekekkel foglalkozik. Süt velük, de nyáron moziba, állatkertbe, strandra vagy éppen bowlingozni is viszi őket, emellett ha hívják, szívesen tart előadásokat is. S minden más létező módon segíti a helyieket, tanszercsomagokkal, Mikulás-csomagokkal vagy éppen fagyival kedveskedik nekik. Ennek köszönhetően 2022-ben Borsodban Az év embere lett, majd néhány hete Példakép díjat kapott a megyei közgyűléstől, de volt már megye hőse is. – Az motivál, hogy ha a többségi társadalom annak idején látott bennem fantáziát és segített, akkor nekem is kötelességem felemelni az én népem, legalábbis azt, aki akar tenni magáért. A munka a kulcs – hangsúlyozza.

A munka nagy odafigyelést igényel. Fotó: Havran Zoltán

Most azon dolgozik, hogy a kis műhely helyén hivatalos pékséget alakítson ki, ahol nemcsak a gyerekekkel foglalkozna, hanem középiskolákból is járhatnának hozzá gyakorlatra. A neve Galamb pékség lenne, már csak azért is, mert a galamb a Szentlélek jelképe, és mindenkinek segít majd, aki engedi.

A hozzám járó gyermekek engedik. S a közös munkának köszönhetően szebben viselkednek és beszélnek, és jobban is tanulnak az iskolában. Jutalmazzuk is őket, a legjobb tanuló százezer forintot kap a tanév végén, mint ahogy a foglalkozásra járó gyermekek szorgalmát is elismerjük

– fűzi hozzá. De az alapítvány segít másoknak is, egy évben háromszor sütnek ingyen szociális intézményeknek, iskoláknak, idősotthonoknak. – Vallom, hogy ha szívvel-lélekkel segítünk másokon, a Jóisten duplán visszaadja – jegyzi meg hatalmas lelkesedéssel, hozzátéve, hogy ehhez a szolgálathoz a Sütni Jó Alapítvány szívesen fogad támogatásokat.

A briósok mostanra megkeltek, így cukorral megszórják a kis tésztákat. Aztán következik a sütés, majd kis idő múlva elérkezünk a legfontosabb pillanathoz: a gyerekek megkóstolhatják munkájuk gyümölcsét.

A következő percekben boldogan falatoznak, és nem csoda, hogy lelkesen mondják: egész nyáron jönnek a foglalkozásokra. – Olyan jó pékek és cukrászok akarunk lenni, mint Ali bácsi – mondják búcsúzóul kórusban. Galamb Alex szerint, ha csak egy gyerek követi a pályán, már megérte a fáradozása. S mivel lát csillogó tekintetű gyermeket a csoportban, erősen bizakodó.

Fontos azonban, hogy aki kitör a nyomorból, az ne hagyja itt a szegénysort, hanem kutya kötelessége segíteni az itteni embereket. Ha egy roma diplomát szerez, de nem tér vissza a gyökereihez, és csak elvan az elittel, az nagyon kevés. Ez az ember legfeljebb megvalósítja az álmát, de azért a közösségért is tennie kell, ahonnan elindult

– vallja. Szerinte ez kulcskérdés.

Borítókép: A nehéz sorsú gyerekeknek van mit tanulnia Galamb Alex péktől (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.