– Mindenki eljött, akinek üzentem? Többen még nincsenek itt, de látok új arcokat. Na kerüljetek beljebb! – ezekkel a szavakkal invitál összesen nyolc, a szegénysoron lakó kislányt és kisfiút a hernádnémeti otthona hátsó részében kialakított pékműhelyébe Galamb Alex, a Sütni Jó Alapítvány alapítója. A cigány származású pék-cukrász a háza előszobájában kedvesen, ugyanakkor határozottan megkéri a gyermekeket, hogy vegyék fel a fehér pólót, amit mindenkinek magával kellett hoznia. – Neked miért nincs fehér pólód? Direkt szóltam előre, hogy mindenki azzal készüljön, mert nagyon fontos a rend és a tisztaság – néz a rózsaszín felsőben ácsorgó megszeppent kislányra Galamb Alex, majd a két „újonc” – Ketrin és Szilveszter – felé fordul. Megnyugtatja őket, hogy velük megértő lesz.
– Nem tudhattátok, hogy fehér pólót kell hoznotok, de ha legközelebb jöttök, ne felejtsétek el. Minden szabályt pontosan be kell tartani, azt is, hogy soha nem késhettek. Tisztelnünk kell mások idejét! Lányok, sohasem érkezünk lakkozott körmökkel! – zárja rövidre a férfi, majd áttereli a csapatot a pékműhelybe, ahol május elején tartott utoljára foglalkozást a gyermekeknek a különböző elfoglaltságai miatt.
Kérdések sora
– Ma hatvan darab cukros brióst készítünk. Nem nagy dolog, mindenkinek menni fog – biztatja a férfi a gyúróasztal két oldala mellett felsorakozó hat lányt és két fiút. – Vegyetek elő egy tálat! Két kilogramm lisztet kell beletenni! – folytatja. Amikor arról érdeklődik, hogy miből van a liszt, kórusban érkezik a válasz: Búzából! – De miből lehet még lisztet készíteni? – faggatózik tovább. Mivel a gyors reakció elmarad, maga kezdi el sorolni, hogy vannak a búzakenyerek, a speciális kenyerek, a rozs- és a rozsos kenyerek.
Nem haragszik azonban a gyerekekre, megértően mondja, hogy a nyáron, a következő hetekben mindent átismételnek majd. A munkafolyamat azonban nem áll le, először cukrot, majd élesztőt tesznek az edénybe a liszthez, mindent a megfelelő mennyiségben. Közben azt is átismétlik, hogy a cukrot elsődlegesen cukorrépából nyerik ki, részben pedig cukornádból.
– Kár, hogy az élesztőt már azelőtt szétmorzsoltátok, hogy az edény fölé tettétek volna. Így apró darabok hullottak az asztalra, és most szemenként kell felszedni! Látszik, hogy újak vagyok! Nem baj! Most már jöhet a három tojás, majd az olaj. De nehogy elejtsd az edényt, mert minden úszni fog az olajban. Ha végeztél, tedd rá a kupakot – mondja viccelődve, de nagyon is erélyesen Galamb Alex. Ezután a megfelelő mennyiségű víz kerül az edénybe, majd jöhet a kétszer hat perces dagasztás az Olaszországból adományként kapott dagasztógépben.
Kemény feltételek
Közben elpakolnak az asztalról, mondván, rend a lelke mindennek. – A sót is tegyük el! Nem lenne jó, ha kiborulna, nem szeretném, hogy veszekedjünk. Te pedig nem könyökölsz, nem vagyok én olyan unalmas – szúr oda az egyik gyereknek kedvesen a férfi. Amíg a dagasztó dolgozik, Galamb Alex megpróbál életet lehelni a zsemleosztó és -gömbölyítő gépbe, ami beragadt, mivel hetekig nem használták.
Nem megy könnyen, de a gép egy idő után engedelmeskedik. A tudásanyag átismétlése közben folyamatos, átveszik a sütőipari termékek két nagy csoportját és azok fajtáit. Ezután tisztázzák, mik a vezértermékek az adott tésztacsoportokon belül, majd arról kérdezi a gyermekeket: hányfajta briós létezik?
A válaszok hol kórusban érkeznek, hol egy-egy gyermek reagál a fiatal férfi kérdéseire, aki csak akkor segít, ha a csapat hallgat. – Fontos, hogy felelevenítsük a tudást. Hiába van vakáció, olvasni egy héten kétszer legalább fél órát kell, máskülönben a tudás elvész. Ahogy néztem, mindenki teljesítette az adott tanévet, így továbbra is jöhettek hozzám. Aki megbukik, attól elköszönök, és ezt a jövőben is betartom – nyomatékosítja Galamb Alex szigorúan.
Növelni az önbizalmat
Miután a dagasztógép elvégezte a munkáját, kikerülhet belőle a tészta. A gyermekek ekkor két csoportban kezet mosnak, ezután kettéosztják a tésztát, majd a két felet virgolják, gömbölyítik. Ezt a munkafolyamatot minden gyermek kipróbálja, akinek szüksége van rá, most is kap segítséget, Galamb Alex megmutatja nekik a mozdulatot. Ezután lekenik a két gömbölyű tésztát olajjal, hogy ne száradjon ki a tetejük, majd öt percet pihennek. Hogy miért? A válasz ismét kórusban érkezik: – Azért pihentetjük a tésztát, hogy puha legyen, az élesztőgomba szaporodjon el, a szén-dioxid-gáz termelődjön, az alkoholos erjedés menjen végbe, a sikérszálak rendeződjenek vissza. Ennek kapcsán váratlanul az egyik másodikos kislány versszerűen elmondja az alkoholos erjedés folyamatát…
