A rendkívüli parlamenti ülést a Momentum kezdeményezte, miután a júliusi, vilniusi NATO-csúcson kiderült, Törökország hozzájárul ahhoz, hogy Svédország is tagja legyen a katonai szervezetnek. Az ülés összehívását a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő is támogatta. A napirendi pontok között szerepel többek között
a Svéd Királyságnak az észak-atlanti szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés.
Emellett napirenden lesz az Erasmus- és a Horizont-programok finanszírozásának biztosításáról szóló javaslat és a Magyarország klímavédelmi vállalásainak erősítéséről szóló javaslat is.
Mint arról korábban írtunk, július elején véget ért a parlament tavaszi ülésszaka, ugyanakkor a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt akár még nyáron rendkívüli ülést is tarthat az Országgyűlés. A parlamenti jog szerint az Országgyűlés munkája évente két rendes ülésszakra tagolódik, február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig tarthat rendes üléseket a Tisztelt Ház. Rendkívüli ülést vagy ülésszakot kell összehívni azonban abban az esetben, ha azt a kormány, a köztársasági elnök vagy a képviselők egyötöde írásban kérelmezi, amely kérelemben megjelöli az összehívás okát, az ülés, ülésszak összehívására javasolt időpontot, valamint ezek napirendjét.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta,
a Fidesz-frakció nem fog részt venni a parlament hétfői ülésén, mivel lesz majd az Országgyűlésnek rendes ülése, és nincs ok rendkívülire.
