Akár még a nyáron újra összeülhet a parlament

Egyelőre véget ért a parlament tavaszi ülésszaka, azonban a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt előfordulhat, hogy a múlt péntektől nyári szünetet tartó Országgyűlés még az őszi ülésszak kezdete előtt ismét ülésezni fog. Azonban így is mozgalmas időszakot hagyhatott maga mögött a parlament, mivel az utóbbi hónapokban több fontos döntést is hoztak a képviselők.

230616 Budapest Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Hivatalosan múlt pénteken véget ért a parlament tavaszi ülésszaka, ugyanakkor a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt akár még a nyár során rendkívüli ülést is tarthat az Országgyűlés. Ugyanakkor a tavaszi parlamenti szezon így is bővelkedett a fontos törvények, valamint határozatok elfogadásában. Az Országgyűlés egyik legfontosabb döntése a békepárti határozat elfogadása volt. Ismert: Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyújtotta be a javaslatot, ami kifejezi hazánk elkötelezettségét a béke mellett, elítéli Oroszország katonai agresszióját és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.

Kocsis Máté és Simicskó István nyújtották be a békepárti határozatot a Parlamentnek. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a Brüsszelben elfogadott szankciók nem csillapították a háborút, a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, továbbá felszólítják a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan politikai akcióktól és megszólalásoktól, amelyek Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.

A baloldal már a vita során egyértelművé tette, hogy nem támogatják a javaslatot, amit végül a kormánypárti képviselők 130 igen szavazatával fogadott el a Tisztelt Ház. 

Ugyancsak a tavaszi ülésszak során döntött az Országgyűlés Finnország NATO-csatlakozásáról is. Kocsis Máté a kormánypártok februári balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén a svéd és a finn NATO-csatlakozásról azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban vita van, mivel ezen országok politikusai durván, alaptalanul és közönségesen sértegették Magyarországot, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két országba a vitarendezés érdekében. A delegáció mindkét országban tárgyalásokat folytatott arról, hogy tiszteletben kell tartani Magyarország szuverenitását. Végül a kormánypárti képviselők egységesen igennel voksoltak Finnország NATO-csatlakozására, Svédország ügyében viszont csak később születhet döntés.

Még március elején szavazta meg a parlament az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. Az Országgyűlés által kivételes eljárásban tárgyalt, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának összevont vitájában Takács Péter egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormánynak a betegek érdekei mindennél előbbre valók, és nem nézheti tétlenül, hogy a Magyar Orvosi Kamara, visszaélve a tagság feletti hatalmával, veszélyezteti az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjogát. 

Áprilisban kezdte el tárgyalni a parlament a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását, amivel lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbodjon.

Végül a Tisztelt Ház május 3-i ülésén döntött arról, hogy a kormány az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa.

Az elmúlt években szinte már szokássá vált, hogy a Parlament még a tavaszi ülésszak során szavaz a következő évi költségvetésről. Idén sem volt ez másképp, miután az utolsó ülésnapon a kormánypárti többség elfogadta a 2024-es büdzsét. Az előterjesztő Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, a 2024-es büdzsé védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll. 

A költségvetés mellett az Országgyűlés múlt héten fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. A baloldal által támadott törvény új keretek között szabályozza a tanárok munkaviszonyát, így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz. A jogszabály egyúttal megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)