Az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén 134 igen, 60 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. A baloldal által státustörvényként emlegetett jogszabály új keretek között szabályozza a tanárok munkaviszonyát, így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be a pedagógusoknak, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz. A jogszabály egyúttal megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.
A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpályatörvény mindezt garantálja a pedagógusok számára
– reagált közleményében a Fidesz.
Az előterjesztő Belügyminisztérium korábbi közleményében úgy fogalmazott: a „tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek”.
Javuló szakmai és anyagi megbecsülés
A közlemény így folytatódik: „A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagógus-életpálya is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.
Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.
A pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetét a tárca 2023. március 2–án tette közzé társadalmi egyeztetésre. A tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a Klebelsberg Központ és a tankerületek, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.
A belügy szerint miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, amelyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg − mutatott rá a belügyi tárca.
Teljesítményalapú bérezési rendszer
Mint írták, a Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. Közismert: a kormány 2023 januárjától tízszázalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A pedagógusok közszolgálatot látnak el – gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanároknak.
„A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott, teljesítményalapú bérezési rendszer. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet. Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb ” − írta a tárca.
A pedagógusokat védi
A minisztérium rámutatott: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A jogszabály szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.
Jelenleg a munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. „A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén” − közölte a Belügyminisztérium.
Ezt nem szavazta meg a baloldal
Fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény - olvasható az MTI összesítésében.
Ebben idézik a jogszabály preambulumát, miszerint "meggyőződésünk, hogy korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni", a pedagógus célja pedig, hogy „az általa nevelt és oktatott gyermek lelki és szellemi fejlődését lehetővé tegye, továbbá, hogy nevelő-oktató munkája során hozzásegítse a gyermeket, hogy a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson". A törvény célja továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségének kifejezése, anyagi és erkölcsi elismerésük.
Az elfogadott törvény szerint a munkakörök betöltésénél alapszabály maradt a pályáztatás, a próba- és lemondási idő egységesen három hónap, a felmentési idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap lehet, a rendkívüli felmentésre - az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított - 15 nap lesz. Meghatározták a fegyelmi eljárás szabályait is. A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.
A jövőben a tankerületi központ arra is utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg.
Az utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat. Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását állapítottak meg.
A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre
Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.
A fizetés megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt és a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok is.
A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet havi bérére.
Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.
Újdonság, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó pedagógus, továbbá az a pedagógus, akinek intézményében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot és fejlesztőprogramot működtet, a havi illetményének húsz százalékával emelt összegű fizetés illeti meg.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Bruzák Noémi)
Szócsaták az Országgyűlésben
