Dömötör Csaba: Nem akarunk migránsgettókat Magyarországon

Mi továbbra is a béke hangja szeretnénk lenni egy háború szélén álló Európában – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Dömötör Csaba miniszterhelyettes. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szót ejtett a brüsszeli migránskvótatervekről, Karácsony Gergely kampányfinanszírozási botrányáról, a héten elfogadott pedagógus-életpályamodellről, valamint a hazánknak járó EU-s forrásokról is.

Dömötör Csaba Államtitkár Budapest 20230706 Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Ukrajnában már több mint egy éve tart a háború, ami eddig is rengeteg emberéletet követelt. Milyen következményekkel járna hazánkra nézve, ha a nemzetközi nyomásnak engedve fegyvereket szállítanánk Ukrajnába?

– Ha a mostani eseményeket nézzük, akkor elég kicsi az esélye annak, hogy a nyári hónapokban megkezdődjenek a béketárgyalások. Ha csak az elmúlt napok híreit nézzük: Washington ötszázmillió dolláros katonai szállítmányt akar küldeni Ukrajnába. Bradley harckocsikat és rakétarendszereket is küldenének. Sőt most már ott tartunk, hogy akár kazettás bombákat is bevetnének a harctéren. Ausztrália is 110 millió dollár értékű csomagot szavazott meg, ami többek között hetven harci járművet tartalmaz. Összességében már 39 ország – zömé­ben európai – döntött úgy, hogy katonai eszközöket küld a hadszíntérre. Ez még nagyon nem a béketárgyalások iránya, és ez sajnos a brüsszeli intézményekre is igaz. 

Bárhogy is legyen, mi továbbra is a béke hangja szeretnénk lenni egy háború szélén álló Európában.

– Miért lehet az, hogy az Európai Unió béketervek kidolgozása helyett ismét a migránskvóta ötletét karolta fel?

– Úgy érezhették, hogy a háború és a gazdasági nehézségek miatt nagyon máshol van a figyelem. Ezért egyetlen nap alatt, az egyhangúságot megkerülve, minősített többséggel fogadták el a kötelező kvótákról szóló javaslatot, figyelmen kívül hagyva egyes tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország ellenkezését. A korábbi kvótajavaslatokhoz képest újdonság, hogy minden be nem fogadott bevándorló után nyolcmillió forintot kellene fizetni. Még egy súlyosbító körülmény, hogy az összes határeljárás 28 százalékát a magyar hatóságoknak kellene elvégezniük, ami Magyarországra aránytalanul nagy terhet hárítana. 

Nálunk is olyan migránsgettók alakulnának ki, mint Görögországban és Olaszországban. Mi ezt nem akarjuk.

Ha valaki azt mondaná, hogy már mióta vitatkozunk arról, és hogy ez az egész egy lerágott csont, annak javaslom, hogy a következmények ügyé­ben nézegessen franciaországi képeket, amelyeken polgárháborús állapotok látszanak összecsapásokkal, lángoló autókkal és az eddigiekhez képest is példátlan társadalmi feszültségekkel.

– Hazánk minden szükséges feltételt teljesített, ám az EU még mindig nem utalta a Magyarországnak járó forrásokat. Mikor érkezhetnek meg ezek a pénzek?

– Egyértelműen politikai oka van, hogy visszatartják a hazánknak járó forrásokat. Nagyon érdekes, hogy a napokban kiadott jogállamisági jelentésben úgy fogalmaznak, hogy történt előrelépés, ami elég puha megfogalmazása annak, hogy amiket javasoltak, azokat végrehajtottuk. Ehhez képest nem kapunk egy fillért sem. Még egy bizonyítéka ez annak, hogy egy nyomásgyakorlási eszköznek tekintik a források ügyét. Ugyanakkor új szakasz jön ebben a vitában, mert időközben kiürült az uniós kassza, többek között azért, mert eurómilliárdokat költöttek Ukrajnára, amikkel nem nagyon tudnak elszámolni. Emellett félremérték a helyreállítási alap kamatköltségeinek nagyságrendjét is, amire szintén pluszpénzt kérnének.

Ráadásul több pénzt akarnak kérni a bürokraták fizetésemelésére is. Első és sokadik hallásra sem tűnik vonzó javaslatnak.

A következő hónapokban ez forró vitatéma lesz, főleg, hogy úgy kérnek tőlünk többletforrásokat, hogy közben egyáltalán nem kaptuk meg a nekünk járó pénzeket. Ezért jogos az a kérdésünk, hogy hol a pénz. A helyzet ahhoz hasonlít, mintha valaki felvenne egy hitelt, de nem kapná meg annak összegét, miközben a bank elkezdi fizettetni a kamatokat, sőt még pótlólagos befizetéseket is kér. Vajon bárki belemenne egy ilyen alkuba?

– Lehetséges, hogy az EU Magyarország pénzét is odaadta Ukrajnának?

– Tudjuk, hogy hetvenmilliárd eurót elköltöttek Ukrajnára, tudjuk, hogy kong az uniós kassza, tudjuk, hogy Magyarország nem kapta meg a neki járó forrásokat. Mindezek alapján ez nem kizárt.

– A hírek szerint Budapest augusz­tusra csődbe mehet. Eközben Karácsony Gergely kijelentette, hogy a főváros nem fizeti ki a szolidaritási adót, ám egyúttal a főpolgármester hatmilliárd forintot követelt az autósok elől lezárt Lánchíd felújítására. Mennyire legitim, hogy az úgynevezett budapesti lakógyűlés – amelynek kérdőívére mindössze 136 ezren adták le a szavazatukat – eredményeire hivatkozva teszi mindezt a főpolgármester?

– Nem szeretném minősíteni azt, hogy mennyien töltötték ki ezt a kérdőívet, mert ha akárcsak pár száz ember is elmondja a véleményét bármilyen témában, akkor nekünk arra érdemes odafigyelnünk. Ettől függetlenül ténykérdés, hogy Budapest Magyarország leggazdagabb önkormányzata. A főpolgármester több mint kétszázmil­liárd forintos pénzállománnyal vette át a Városházát. A jelek szerint ezt sikerült mínusz kilencvenmilliárdra apasztania. Más baloldali vezetésű nagyvárosok valahogy nincsenek ilyen pénzügyi szabadesésben. Ilyen az, amikor egy főpolgármester nem ura a helyzetnek. Bármit megcsinálnak a háta mögött, és mindenki látja, hogy a DK diktálja a tempót a Városházán. Az épületet is eladták volna alóla, s jó ideig talán fel sem tűnt volna neki.

Cselekvésképtelenséggel és sodródással önkormányzati pénzügyekben sem lehet nagy dolgokat létrehozni. Csődöt annál inkább. Ezt a folyamatot látjuk most.

– A parlament a héten szavazott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslatról. Milyen előnyökkel jár a javaslat a pedagógusok számára?

– Miközben fatalista, az oktatás végnapjait jósló állításokban nem volt hiány, addig a szavazás közeledtével egyre kevesebb konkrét állítás hangzott el az ellenzék részéről arról, hogy pontosan mit is csinálnának másképp. Én is többször feltettem nekik a kérdést a parlamentben, hogy melyik ponttal van bajuk? Azzal, hogy a többletteljesítményért több bér járhat, azzal, hogy a tanári szabadnapok száma ötven napra nő, vagy azzal, hogy külön jogi státust kapnak a pedagógusok? Olyan életpályarendszer jön létre, amely a rég várt béremelések jogi kereteit is megteremti. Köztudott, hogy ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor a jövő évre egyébként is tervezett mellett további béremelések léphetnek életbe, ami 2025-től havi csaknem nyolcszázezer forintos átlagbért jelenthet a hazai tanároknak.

– A baloldal eleinte hevesen támadta a módosítást, mostanra azonban láthatóan sokadrangú téma lett számukra a tanárok helyzete. Csak eszközként tekintettek a baloldalon a pedagógusokra?

– Megszokhattuk, hogy a baloldali politikusok minden tüntetésre rácsatlakoznak. Úgy tüntettek tavaly a katamódosítások ellen, hogy egyébként a kata adózási formát nem szavazták meg az Országgyűlésben. Most úgy csatlakoztak rá a tanártüntetésekre, hogy közben azért kampányolnak, hogy ne érkezzenek meg hazánkba az uniós források. Sőt, Donáth Anna azt szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.

Ez a politika nem segíti, hanem gátolja a további béremeléseket.

– Nemrég Soros György átadta birodalma vezetését a fiának, Alexnek, aki egy interjúban azt ígérte, hogy még radikálisabban és hangosabban folytatja azt, amit apja elkezdett. Fel kell készülni, hogy hazánk még nagyobb nyomás alá kerül?

– Egy huszonötmilliárd dolláros birodalomról beszélünk, amit még a 444 nevű, általuk régóta szponzorált portál is birodalomnak nevez. A hálózat új vezetője egyértelművé tette, hogy sokkal politikaibbá akarja tenni a működésüket. Köszönjük, látjuk. A migránskvóta gyors elfogadása már világos összefüggésben lehet ezzel a hatalomátvétellel. Másik fontos eszközük a politikai aktivisták folyamatos finanszírozása külföldről, javarészt választási céllal. Közeledik a jövő évi választás. Az addig mozgósított külföldi valuta nagyságrendje aligha lesz kisebb az addig hátralévő időben. Már most jelzem, hogy ezt nem fogjuk hagyni. Ha már a baloldalt külföldről vezérlik, annál fontosabb, hogy mi kiálljunk az ország védelme mellett.

– Kevesebb mint egy év van hátra az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokig. Milyen kampányra lehet számítani?

– Szerintem még nem volt olyan önkormányzati választás, amelyet ennyire meghatároztak volna az európai és az országos ügyek. És ennek csak egyik oka az, hogy a két választás egy napon lesz. Sokan tudják és érzik: az lesz a fő kérdés ezen a választáson, hogy ki tudja Magyarország biztonságát garantálni, és ki képes a legjobban küzdeni azért, hogy nehéz időszakban is visszataláljunk az ütemes gazdasági gyarapodás háború előtti útjára. Rajtunk nem fog múlni. Láttunk már nehéz éveket és vettünk nehéz akadályokat.

Borítókép: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (Fotó: Bach Máté)