A miniszter hangsúlyozta: a magyar huszár kreatív, eszes, gyors, öntevékeny, bátor, büszke és magabiztos, ezek pedig mind olyan tulajdonságok, amelyek nemcsak katonai erények, hanem ma a nemzetek közötti versenyképesség alapját jelentik.
A honvédelmi miniszter felidézte, hogy magyar nemzet egy egész csapatnemet adott a világnak, hagyományait pedig szinte az egész világon ápolják, a szocializmus és a kommunizmus pusztítása miatt viszont éppen a magyarok számoltak le vele és felejtették el a huszárság intézményét. A legutóbbi huszárgeneráció tagjai egy diktatórikus rendszer elnyomottjai voltak, akiktől hálátlanul elfordították az egész nemzetet, megtagadták tőlük a vérrel szerzett becsületüket, elesett bajtársaik emlékének tiszteletét és ápolását, majd lefokozták és üldözték őket – tette hozzá. Mint mondta, ezekben az években úgy tűnt, a magyar huszár végleg feledésére van ítélve, a rendszer enyhülésével azonban néhány idős tiszt hazahozta a külföldön bújtatott „ezredvagyont”, nagy múltú huszárezredek zászlóit, ereklyéit, elesettjeinek portréit, és ezeket múzeumokban helyezték el, alapítványok gondozására bízva.
De elérkeztek azok az idők, amikor a Magyar Honvédség újra befogadta ezt a szellemi örökséget, újra gondoskodik a hagyományok ápolásáról, így a magyar huszár végre ismét hazatalálhat oda, ahol tisztelettel és megbecsüléssel adóznak a hősök emlékének – húzta alá.
Kiemelte azt is:
lehetetlen, hogy a huszárhagyományt csak az angol páncélosok vagy a francia ejtőernyősök őrizzék, jól teszik és köszönjük nekik, de nekünk is kell. Éppen ezért hamarosan ismét lesz modern, nem lovasított, fontos harcfeladatot ellátó huszáregység a Magyar Honvédségben
– hangsúlyozta a tárcavezető. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte, már évekkel ezelőtt elindult a magyar hadsereg teljes átfegyverzése és ellátása NATO-kompatibilis eszközökkel, ezt az orosz–ukrán háború csak felgyorsította, tanulságai pedig új eszközök beszerzését tették szükségessé. Épül a nagy múltú magyar védelemipar, átalakul a honvédség szervezete, fókuszban van a katonai nevelés, valamint nagy figyelmet fordít a kabinet és a tárca a területvédelem építésére – összegezte a miniszter.
A megnyitón Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere hangsúlyozta, az ilyen rendezvények nagyszerű alkalmat adnak arra, hogy a világszerte híres fegyvernemet és annak mentalitását, a bátorságot, a vakmerőséget, a kitartást és a gyors helyzetfelismerést, élővé tegye. Bár a huszároknak már nincs élő képviselője, a városvezetés határozott célja a huszárszellemiség őrzése, ápolása és továbbadása – rögzítette a városvezető.
Az első huszártalálkozót 1991 augusztusában tartották meg a nyírségi megyeszékhelyen, akkor csaknem háromszáz, többségében a második világháborúban szolgált egykori huszárt köszöntöttek a tiszteletükre felállított huszárszobornál. A megemlékezést azóta rendszeresen, a páratlan években tartják meg, az idei ünnepségen hagyományosan a huszárbandériumok, a díszszázad és a katonazenekar felvonulását tekinthették meg az érdeklődők. Az ökumenikus hálaadást követően a honvédség, a kormány, a város és a megye képviselői koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán, a program délután családi nappal folytatódott a Sóstói Múzeumfaluban.
