Szívhez szóló, megható gondolatokat osztott meg Magyar Levente a külhoni magyaroknak tartott beszédében

A parlamenti államtitkár szerint 1956 a hit, a remény és a szeretet együttállásának kegyelmi pillanata.

Forrás: MTI2023. 10. 23. 21:13
KELEMEN Hunor; MAGYAR Levente
Kolozsvár, 2023. október 23. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart, miután Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével tárgyalt Kolozsváron 2023. október 23-án. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar Levente hétfőn a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett október 23-i megemlékezésen rámutatott: felemelő érzés a magyarság össznemzeti ünnepét a külhoni magyarok körében megülni, akik anyaországi nemzettársaiknál sokszor mélyebben, tudatosabban és példaértékű méltósággal ápolják nemzeti örökségüket.

Kifejtette: 

a közép-európai népeknek – és a magyaroknak kiváltképp – sokkal intenzívebben benne élnek a történelemben, mint a „kevésbé hányatott sorsú európai népek”: a múlt lezáratlanságának érzésével kell együtt élniük, a sztálinista terror, a kitelepítések, a második világháború pusztítása, a zsidóüldözések emléke és a szétszakítottság még ma is élő százezrek alapvető élménye, mindezt pedig a nyugatiak nem értik.


Magyar Levente szerint 1956 a magyar nemzet történelmének egyedülálló tisztaságú kristályosodási pontja, 

a hit, a remény és a szeretet együttállásának kegyelmi pillanata: azé a hité, amely a magyarok ősi szabadságvágyában mutatkozik meg, azé a reményé, amely a legyőzhetetlennek tűnő túlerővel is harcba száll, és azé a reményé, amely az együttérzésen és szolidaritáson is túlmutat, és az önfeláldozásban testesül meg

– részletezte.

Az utóbbi évek, hónapok eseményei azoknak is bebizonyították, hogy a történelemnek nincs vége, akik az elmúlt évtizedekben egyéni és nemzeti életstratégiát alapoztak erre, így a mostani „sötét időkben” kiemelten fontossá vált 1956 iránymutatása. 

Közös önvizsgálatra kérte hallgatóságát: vajon az ő nemzedékük is készen áll-e arra, hogy az elődök magas mércéjéhez hasonlóan helytálljon, „ha érte is eljön az ő 56-ja”.


– Valójában csak akkor van jogunk ’56-ot megünnepelni, ha annak példáját magunkra nézve minimum irányadónak, de inkább egyenesen kötelezőnek érezzük –mondta Magyar Levente.

Az ünnepségen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke „a magyar szabadság legsűrűbb hónapjának” nevezte az októbert, amikor mindössze 17 nap választja el egymástól az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésének és az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóját. Rámutatott: az erdélyi magyaroknak különösen fontos a szabadságharcra, az ’56-os forradalomra való emlékezés, hiszen a magyar szabadságharcok történetei erdélyi történetek, közös magyar történetek is.
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.