Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A most közzétett felmérés szerint
a magyarok elsöprő többsége, 72 százaléka ellenezné Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba, a támogatók aránya pedig mindössze 24 százalék.
A decembert megelőző három hónap adatait figyelve az látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) – olvasható a Századvég felmérésében, melyből egyértelműen kiderül, a magyarok elsöprő többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását.
Mint fogalmaztak, Ukrajna mihamarabbi felvétele az Európai Unióba a háború kitörése óta egyre erősebben jelen van az európai közbeszédben.
Az uniós csatlakozás ügye jelentősen megosztja a közvéleményt, és számos kérdést vet fel. A magyarokat a szomszédos ország megcélzott uniós tagságával kapcsolatban több olyan jogos kérdés foglalkoztatja, amelyekre Brüsszelben nem tudnak vagy nem akarnak reagálni.
Kijev sem siet a magyar fél által felvetett problémák érdemi megoldásával, ehelyett gyakran kioktató és arrogáns üzeneteket fogalmaz meg, mint például a 2022-es országgyűlési választás előtti uniós csúcson, amit sokan a magyar választásba való beavatkozásként értékeltek – idézte fel a Századvég.
Hangsúlyozták, miközben a magyar kormány humanitárius segítséget küld Ukrajnába, és befogadja a háború elől menekülőket, addig az ukrán vezetők a magyar gazdaság olajellátását veszélyeztető tervekről tárgyalnak. A magyar társadalom a kettős mérce példájának tekintette, hogy Ukrajnában egy magyar bankot sokáig a háború nemzetközi támogatójának minősítettek, míg az orosz piacon ugyanúgy jelen lévő más nyugati bankokat nem – tették hozzá. Kitértek arra is, hogy
a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete az elmúlt időszakban több téren romlott: az ukrán törvények által korábban biztosított, valamint szerzett jogaik csorbulnak.
A munkácsi vár ormáról eltávolították a turulszobrot, és amikor a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán igazgatót kapott, tanévkezdéskor megtiltották a magyar himnusz éneklését. A magyar kisebbség oktatási intézményeiben ukrán nyelvű oktatásra akarnak áttérni – sorolták.
A Századvég arra is emlékeztetett, hogy az ukrán dömpinggabona ahelyett, hogy – az eredeti megállapodások szerint – csak áthaladna Kelet-Közép-Európán, és a harmadik világ éhezőihez kerülne, elönti térségünk piacait, ami ellen Brüsszel nem tesz semmit.
Hangsúlyozták azt is, hogy
Ukrajna csatlakozása esetén szinte minden tagország nettó befizetővé válna, ráadásul miközben Lengyelország és Magyarország még mindig nem kapta meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, addig Brüsszel újabb hetvenmilliárd eurót kér Ukrajnának, a részint a háborút és ezzel az ott élő emberek szenvedését elnyújtó fegyvervásárlásra.
A magyar kormány ezért is javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam- és kormányfői alaposan vitassák meg Ukrajnával kapcsolatos céljaikat, és a háború miatt bizonytalan területű és lakosságú ország uniós tagságának alternatíváit – olvasható az elemzésben.
