Január 1.:
Novák Katalin köztársasági elnök újévi köszöntőjében arról szól: most nem a csüggedés, hanem az összekapaszkodás ideje jött el. Most tudunk tenni azért, hogy a legmagányosabbak is érezzék: nincsenek egyedül. Kifejti, a nehézségek nem szűnnek meg egy csapásra újévkor, ám erős, küzdő, válságálló nemzet vagyunk, kemény fából faragtak minket.
Január 7.:
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója bejelenti: Magyarországon voltak a legalacsonyabbak az energiaárak az egész Európai Unióban az év végén.
Január 14.:
A kormány a közösségi oldalán közzéteszi a tavaly meghirdetett nemzeti konzultáció eredményeit. Eszerint 1,389 millió magyar állampolgár vett részt benne, s majdnem teljes, 97 százalékos lett az elutasítása a kierőszakolt, súlyos károkat okozó, brüsszeli Putyin-ellenes, ám hatásában az oroszokat erősítő szankcióknak.
Január 20.:
Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kezdeményezi a parlamenti nemzetbiztonsági bizottságban az ellenzék külföldi választási finanszírozásáról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalát. Mint közli: még több pénz érkezhetett a baloldali pártokhoz, mint amit eddig gondoltak. Január 25-én már megtörténik a közzététel, a Nemzeti Információs Központ tájékoztatójából – amit a nemzetbiztonsági bizottság honlapján publikálnak – kiderül, hogy a korábban ismertnél is több, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra a Korányi Dávid volt főpolgármesteri főtanácsadó vezette Action for Democracy.
Február 3.:
A brit globalista The Economist kimutatja, hogy tovább erősödött a demokrácia Magyarországon 2022-ben – teszi közzé a Hvg.hu. Az uniós tagállamok közül megelőzzük Bulgáriát, Horvátországot és Romániát, az összesített világranglistán pedig az 56. helyet foglaljuk el.
Február 7.:
Karácsony Gergely főpolgármester erélyesebb fellépést követel Magyarországgal szemben, s megbüntetésünket kéri az általa is szervezett brüsszeli konferencián. Ugyanitt a francia Gwendolyn Delbos-Corfield szélsőséges zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki a hazánkat elítélő bizottságot vezette és a minket rágalmazó jelentést jegyezte, az oroszoknak való szivárogtatással rágalmazza meg hazánkat. Szerinte veszélyt jelentünk az EU-ra.
Február 13.:
Kiderül, hogy német és magyar antifások támadtak meg kíméletlen brutalitással jobboldalinak vélt járókelőket Budapesten a február 11-i, úgynevezett becsület napja előtti egy-két napban. Egy magyar részt vevő nőt is őrizetbe vesznek, aki a Jámbor András párbeszédes parlamenti képviselő nevével fémjelzett, Antifa-szövetséges Szikra mozgalomhoz tartozik. Később szabadon bocsátják, mivel élettársa alibit biztosított neki, azonban kiderül, hogy ez az illető szadista pedofil felvételek tömegét tárolta a laptopján. A jelenetek részben a Szikra Mozgalomhoz tartozó nő lakásán készültek. Feltehetően mindezek közrejátszanak abban, hogy az élettárs furcsa rituálé részeként öngyilkosságot követ el. Jámbor András nem hajlandó a mozgalmához köthető botrányok, bűncselekmények miatt felelősséget vállalni. Sőt mozgalmi kolléganőjét kiengedése után beviszi az Országházba és mártírnak állítja be, a kabinetet támadva.
Február 18.:
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelőjén a Várkert Bazárban arról beszél, hogy a rendszerváltozás óta 2022 volt a legnehezebb, de 2023 lesz a legveszélyesebb év. Kifejti: az utóbbi tíz év fáradságos volt, de megérte, kiderült, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ezért kaptak tavaly áprilisban is kétharmadot, holott az egész baloldal összefogott ellenük. Soros Györgyék is hiába gurítottak ide négymilliárd forintot, mert pórul járnak. Arról is beszél: nem engedünk békepárti álláspontunkból, pedig Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek.
Március 15.:
Orbán Viktor kiskőrösi ünnepi beszédében kiemeli: minden magyarban ott van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar. Tartozunk Petőfinek, ezért sohasem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a kezünkből. A baloldali pártok lényegében nem ünnepelnek. Az úgynevezett szabadságmenetet megtartják Budapesten, gyér részvétellel és Karácsony Gergely üres, semmitmondó, ám a kormányt hevesen támadó beszédével. Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára demonstratíve egy színpadon szerepelnek. Dobrev színpadiasan magához szorítja a plénum előtt Ráczné Földi Juditot, akit férje az országgyűlési képviselői eskütételét követően zavarba ejtően hosszan ölelgetett pártelnöki meleg gratuláció címén.
Március 22.:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasítja az amerikai külügyminisztérium rólunk szóló rágalmazó emberi jogi jelentését. Szerinte felháborító, hogy a washingtoni külügy más országok belügyeivel foglalkozik, s egyoldalú értesülések alapján minősít. David Pressman budapesti amerikai nagykövet emiatt a kommunizmus alatti Kremlhez hasonlítja a magyar kormányt.
Március 31.:
Megszavazza az Országgyűlés a békepárti határozatot. A Gyurcsány Ferenc vezette DK majdnem egységesen nem nyom gombot, 24-en, a Momentum, a Párbeszéd és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői a nem gombot nyomják meg, ezzel elutasítva a mielőbbi fegyverszünet s a béke szorgalmazását.
Március 31.:
Gyurcsány Ferenc DK-elnök vehemensen nekimegy Karácsony Gergelynek a Spirit FM-en, amiért a főpolgármester szerinte nem hajlandó teljesíteni hazafias kötelezettségét, amikor nem támadja elég erőteljesen az Orbán-kormányt, azaz „ebbe a küzdelembe nem viszi bele az egész várost”. A volt miniszterelnök úgy fogalmaz: rá kell ébreszteni a főpolgármestert, hogy rossz úton jár. Karácsony ezek után még feljebb csavarja a kormányellenes hangerőt, ezáltal még buzgóbban igyekszik megnyerni Gyurcsány jóindulatát.
Április 4.:
Gyurcsány Ferenc elhenceg azzal egy rádióinterjúban, hogy ő és Brüsszel a kormány politikája miatt támadnak minket és nem adnak pénzt. Úgy fogalmaz: „valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, ha felszámoljátok a NER-t”.
Április 7.:
Kiderül, hogy David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete együtt széderestezett az általa meghívott Gyöngyösi Márton Jobbik-elnökkel, aki évekkel ezelőtt listázni akarta az Országgyűlés és a kormány zsidó származású tagjait, máskor pedig becsmérlő kontextusban emlegette a holokausztot.
Április 19.:
Karácsony Gergely gyakorlatilag csődöt jelent Budapesten, kiderül, hogy ezek szerint elköltötte a több mint 214 milliárd forintot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott rá.
Április 28–30.:
Ferenc pápa másodszor is hazánkba jön, s ezzel Olaszországon kívül mi vagyunk az egyedüli állam, ahová kétszer is ellátogat. A szentatya megköszöni, hogy befogadtuk az ukrajnai menekülteket. A magyar kormány családbarát politikáját maximálisan támogató pápa arról beszél, hogy párhuzam van a kommunizmus és a belőle átalakuló konzumizmus között. Mindkét izmus közös vonása a szabadság hamis képzete. A kommunizmus olyan „szabadság” volt, amit rákényszerítettek az emberekre, s amelyben mások döntöttek, a konzumizmusé pedig hedonista, önelégedett „szabadság”, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz bennünket.