Ismét belerúgott a vidéki szavazókba a balliberális média

A baloldali média egyik zászlóshajója újra a város–vidék ellentétet feszegeti.

Forrás: Mandiner, 24.hu2023. 12. 29. 13:46
null
Debréte, 2022. április 3. Egy férfi a szavazófülkében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú szavazókörzet 001-es számú szavazókörében az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Debrétén 2022. április 3-án. Debréte a legkisebb szavazókör: 11 helybéli és négy átjelentkezéssel szavazó választópolgár, vagyis összesen 15 fõ szerepel a választói névjegyzékben. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldali média ismét megfejtette, miért is olyan népszerű a vidéki szavazók körében a jobboldal – jegyezte meg cinikusan a Mandiner. A hírportál a 24.hu egyik interjúját szemlézte, amelyben nagy részletességgel foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miért szavaznak eltérően a városi és a vidéki szavazópolgárok Magyarországon, illetve a környező országokban (Szlovákia, Lengyelország).

A cikkből megtudhatjuk, hogy Lengyelország és Szlovákia fővárosában azért győztek a balliberális erők, mert ott a lakosság alapvetően haladóbb gondolkodású, mint a vidékiek, akik között a nacionalista és populista nézetek dominálnak.

Hazánkkal kapcsolatban szintén megállapítják, hogy itt Budapest számít hasonló ellenzéki, illetve balliberális szigetnek.

A portál által megszólaltatott politológus szerint a főváros–vidék ellentét abból adódik, hogy 

a kistelepüléseken élők általában nagyobb arányban vallásosak, tradicionális értékrendűek, nagyobb arányban végeznek mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet, és kisebb arányban vállalnak multinacionális cégeknél munkát. Azt is elmondta, hogy a kistelepüléseken élők ráadásul jóval többször hallják a lelkész, pap véleményét.

Katona Csaba történész-levéltáros a portálnak kifejtette, hogy a nagyobb lélekszámú településeken élők elfogadóbbak, toleránsabbak egymás iránt, nyitottabbak a különböző kulturális, társadalmi, gazdasági vagy politikai hatásokra.

A progresszív gondolkodás egyfajta kényszer is a nagyvárosban

– tette hozzá. „Ezért nem akarja »beszántani« a másikat a nagyvárosok lakóinak többsége” – fogalmazott a történész-levéltáros.

A 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel úgy véli, hogy a vidékiek azért szavaznak a Fideszre, mert például az önkormányzati dolgozók, az általános iskolai tanárok is függenek a helyi potentátoktól és az államtól. 

Ezeknek a függőségi viszonyoknak, habár szerinte Budapestről nézve alacsony színvonalú megélhetést biztosít, nincs alternatívája. Szerinte ha feudális földesurak nem is, de helyi kiskirályok léteznek a vidéki Magyarországon. 

Róna szerint a főváros–vidék ellentétre a Fidesz játszik rá, mivel szerinte a legkönnyebben a kistelepülésen élő alacsony iskolai végzettségűeket lehet rávenni, hogy a kormánypártokra szavazzanak.

Úgy véli, a Fidesz már nem is próbálja meggyőzni az értelmiséget, a nagyvárosi diplomás embereket. Szerinte ezért csökkent a kormány támogatottsága a II. és a XII. kerületben is. 

A cikkben azt is kifejtik, hogy a nagyvárosiak „közgondolkodását így persze sokkal kevésbé lehet korlátozni, nem lehet kontrollálni az őket elérő híreket sem, mivel a nagyvárosok számos különböző kulturális intézménynek adnak helyet, míg egy kisebb településen legfeljebb egy kultúrház van.

Katona kifejtette: szerinte egy kistelepülésen sokkal könnyebb ellenőrizni a helyi és országos híreket. Azt is hozzátette, hogy Magyarországon az állammal kapcsolatos paternalista gondolkodás máig sokkal erősebb.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.