Zacher Gábor: Ne arról szóljon a szilveszter, hogy aztán én köszönjek reggel

– Szükséges keretrendszert létrehozni, ha szórakozik az ember, ez pedig szilveszterkor különösen fontos – mutatott rá lapunknak Zacher Gábor. A toxikológus szerint a túlzott alkoholfogyasztás és az utcai kábítószerek használata nemcsak szilveszterkor probléma, hanem egész évben kihívást jelent a társadalomnak. Az drogok elleni fellépést nehezíti, hogy már olyan temérdek sokfélét lehet kapni, hogy az a szakértők számára is nehezen követhető.

Budapest, 2017. november 27. Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgõsségi centrumának fõorvosa, a Magyar Fiatalokért díj kitüntetettje beszél az átadóünnepségen a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Mûvészeti Galériában 2017. november 27-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

– Szilveszterkor mindenki sokkal többet enged meg magának, mint egy hagyományos napon – mutatott rá lapunknak Zacher Gábor. A toxikológus megjegyezte: ez alatt egyeseknél az alkohol- és a kábítószerfogyasztásra, a bódult állapotban való gépjárművezetésre és esetenként a szexre kell gondolni.

A buli ne arról szóljon, hogy valaki már este 11-kor fetreng és teljesen kiütötte magát, aztán én köszönök neki reggel

– hangsúlyozta, majd hozzátette: azt ajánlom mindenkinek, mérsékelten fogyasszon alkoholt, „két-három sört, a pezsgőt pedig ne keverje”. – A szilvesztert sokan különlegesnek tartják, menjenek is bulizni az emberek, merjék magukat jól érezni, viszont ebbe bele kell építeni egy keretrendszert, amit be kell tartani – mondta.

A drogokkal kapcsolatban a szakember figyelmeztetett: a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) jelenleg 900 szert monitoroz. Zacher Gábor hangsúlyozta:

ez a mennyiség a szakma számára is követhetetlen, nemhogy a használók számára.

Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a szerek jelentős részt az utcai nevükön vannak kint a forgalomban. A szakérő példaként megemlítette a „kristály” nevű dizájner drogot, amelyből legalább negyvenféle létezik. Ráadásul nem tudja az illető, hogy pontosan mi a hatóanyag, és hány féle összetevőt raktak bele.

A szakorvos elmondása szerint ugyanez vonatkozik az úgynevezett „biofűre”is, amely egy szintetikus marihuána-származék és több mint százhúszfélét lehet belőle megkülönböztetni. Ezek por formájában jönnek be az országba, majd feloldják acetonban, amit vagy dohányra, vagy orvosi zsályára permeteznek rá. Ráadásul a kiterített növényre nem tudják egyenletesen rászórni a vegyszert, emiatt az abból eladott cigaretták erőssége is különbözik – magyarázta a szakorvos. Hozzátette: erről szól napjaink szerhasználata.

Zacher Gábor úgy vélekedett, Magyarországon sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre és a felvilágosításra, mint például a fedett rendőrségi nyomozásokra. Rámutatott:

Magyarországon évente körülbelül nyolcezer rendőrségi ügy van, de van 40 millió droghasználat.

Zacher Gábor szerint ezek a számok jól szemléltetik a magyar helyzetet. Ellenpéldaként megemlítette Szingapúrt, ugyanis aki kábítószert csempészik át az ország határán, arra halálbüntetés vár.

Ott nem három évig tart egy ügy, hanem egy hét alatt lezsírozzák, és a csávó megy a lecsóba.

– jegyezte meg.

Kreatív nép a magyar

A koronavírus miatt bevezetett korlátozásokra visszaemlékezve elmondta: a kijárási tilalom, a szórakozóhelyek bezárása, a rendőrök éjszakai járőrözései hatásosak voltak, mindezek nyomán hazánkban csökkent a kábítószer-használat. Megjegyezte, ettől még a magyar jól feltalálta magát: a legjobb szállító a járvány ideje alatt az ételfutár volt.

Megrendelted a pizzát, megkérdezték: extra feltét? Máris háromezerrel többet fizettél, és a pizzának nem a tetejére került az „extra feltét”, hanem az aljára egy uzsonnás zacskóban

– mutatott rá. Megjegyezte, a járvány nyári időszakában, amikor enyhültek a korlátozások, nem volt túlkompenzáció. – Tehát nem arról szólt akkor az élet, hogy mehet minden, ami a csövön kifér, igyunk amíg élünk, mert nem tudjuk, mi lesz ősszel. Viszont mostanra már gyakorlatilag visszaállt minden a „normál” kerékvágásba – fűzte hozzá. 

Csehország nem csak a söréről híres

Zacher Gábor a térség kábítószer-használati különbségeiről elmondta: míg Magyarországon az EU-ban szinte egyedüliként a platinol szintetikus katinon származékok intravénás szerhasználata dominál, addig Szlovákia és Csehország hatalmas metamfetamin-felhasználók. Az európai laborok legalább nyolcvan százaléka Csehországban található. A szakorvos szerint ezt nagyon jól szemlélteti, hogy

ha valaki kimegy karácsony előtt a Vencel térre inni egy jó sört, enni egy finom sonkát, e mellett a hazai árához képest féláron tud metamfetamint vásárolni.

– Ennek oka, hogy ott gyártják, nem kell szállítási költséget számítani, így gyakorlatilag Csehország Európa metamfetamin-ellátója lett– magyarázta. Hozzátette: a fentebb említett két országban ugyanakkor egyre népszerűbb az úgynevezett hexahidrokannabinol (HHC), amelyet még a negyvenes évek végén a THC hidrogénezéséből állították elő. – Szinte ugyanolyan hatása van mint a THC-nak. Magyarországon augusztus óta listás, azonban a cseheknél és a szlovákoknál még mindig nem – mondta.

Ráadásul egyre gyakrabban lehet vásárolni olyan eldobható elektronikus cigarettákat, amelyek folyadékja HHC-t is tartalmaz. De az újratölthető, kazános elektromos cigarettákba is lehet olyan folyadékot venni, amely HHC-t vagy akár THC-t tartalmaz, ami számos veszélyt hordoz magában.

Borítókép: Zacher Gábor (Fotó: Mohai Balázs/MTI)