Öröm látni, ahogy egykori alma materem fejlődik és úgy épült újjá, hogy a világszínvonalú lett – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Gellért Campus megnyitóünnepségén. A tárcavezető úgy folytatta: az a szellem és lélek fogja meghatározni az egyetem jövőjét, amit a hallgatók és a tanárok belelehelnek. Azok a jó intézmények, ahol kialakul valamiféle identitás, erre jó példa a Mol is, amelynek exponenciálisan megnőtt az árbevétele az elmúlt években – mutatott rá a miniszter.
Szerinte az identitásunk a kötődéseink ápolásában testesül meg, ami köt minket a családunkhoz, a nemzetünkhöz, a kisebb közösségeinkhez, illetve az individuális és alkotmányos szabadságunkhoz. Az individuális szabadság csak akkor él, ha van intézményes, alkotmányos szabadságunk, ami az egyetemi világra lefordítva az akadémiai szabadságot jelenti.
–A közgazdaságtan-filozófia szak a Corvinuson pont erről szól, valamint ezért hibás és méltatlan az, ami az Erasmus+ ösztöndíjprogrammal és a Horizon Europe-pal történik
– mutatott rá. Csák János kiemelte: téved az, aki szerint nincs Magyarországon akadémiai szabadság.
A miniszter állította: az országnak arra van szüksége, hogy a hallgatók kibontakozzanak. Feladatuk a legjobb tudást kikövetelni a tanárokból, és a modellváltás is azért jött létre, hogy az egyetemek minél nagyobb tudományos szabadságot kapjanak. A kormány létrehozta tízmilliárd forintból a Pannónia programot, illetve a közös kutatásokra a HU-rizont programot. A tárcavezető azt javasolta a diákoknak, hogy használják ki a programok adta lehetőségeket. Csák Jánosnak az az álma, hogy 2030-ra százezer külföldi hallgató tanuljon Magyarországon, azaz minden negyedik hallgató más országból jöjjön hazánkba tanulni. – Legyen Magyarország tudásplatform, a külföldről jövők tanuljanak itt és menjenek tovább, illetve jöjjenek külföldi oktatók is. Azért vagyunk itt 1100 éve, mert mindig versenyképesek voltunk, és arra van szükség, hogy az itt tanulók és dolgozók leheljenek lelket az épületbe – mondta.
Hernádi Zsolt, a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke kijelentette: az volt az álma, hogy csináljanak egy nagyon jó egyetemet Magyarországon. Abban, hogy a Corvinus modellváltott egyetemként elkezdett egy másik útvonalat, nagyon nagy szerepe volt a kormánynak, mert az épület felújítását nagyrészt a kabinet finanszírozta. Mint emlékeztetett, egy szocmodern épület alakult át egy modern épületté, az eredeti arányokat az átépítés során megtartották, a csúnya épületből most szép lett.
– Egyszerre 680 hallgató tud itt tanulni, 180 hallgató tud itt lakni, egymással beszélgetni és élni az egyetemi éveket. Ez Magyarország legfentarthatóbb, legzöldebb intézménye
– fogalmazott.
A kuratóriumi elnök beszéde után átadták az épület szimbolikus kulcsát. Ezt követően Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora kifejezte köszönetét a magyar államnak és az egyetemet fenntartó alapítványnak, amiért ilyen színvonalas épületegyüttessel bővülhet a felsőoktatási intézmény. – Bár modern campusszal bővült a Corvinus infrastruktúrája, az igazi tudástól és eredményektől válik igazán egyetemmé az épület – vélekedett a rektor. Felhívta a figyelmet az igazi közösség megteremtésének fontosságára, és hangsúlyozta, hogy itt közösségi terek épültek. – A Gellért Campus megmutatja, hogyan működik egy 21. századi gazdaságtudományi egyetem. A Gellért Campus a négy „i” háza: az innováció, az inspiráció, az interakció és az integráció egyaránt jelen van a frissen átadott épületben – mondta Szabó Lajos.
