A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a következő hetekben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyékben, két lehetséges helyszínen kezdődnek kutatófúrások, amelyek a több évtizedes terv megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmány elkészítéséhez szolgáltatnak alapvető földtani információkat.
Az elmúlt időszakban óriási napenergia kapacitások létesültek hazánkban. A már több mint hatezer megawatt beépített teljesítményű rendszerek termelése úgy hangolható össze hatékonyan a mindenkori fogyasztási igényekkel, ha lehetővé tesszik a környezetkímélő módon előállított áram eltárolását későbbi felhasználásra
– magyarázta közleményében az EM.
Mint írták, világszerte bevált eszközként erre szolgálnak a szivattyús energiatározók (SZET), amelyek egy alsó és egy felső tározóból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alsó tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Leeresztésével áramhiányos időszakban turbina és generátor hajtható meg, így olcsón és környezetbarát módon nyerhető újra villamos energia.
A minisztérium kiemelte hogy a szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak. Az üzemeltetés semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár. A létesítmény jó szabályozhatóságának köszönhetően megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését. A zöldenergia tárolása hozzájárul az energiafüggetlenség erősítéséhez, növeli a családok és vállalkozások ellátásának biztonságát.
A tervek szerint az első hazai SZET hatszáz megawatt beépített kapacitással jöhetne létre, hatórás energiatermelésre lenne képes, ennyi idő alatt folyna át a víz a felső tározóból az alsóba. A medencék vizének megóvása, a felelős vízgazdálkodás érdekében a vízfelszín egy részét úszó napelemtáblákkal fednék le, amelyek a párolgást is mérséklik
– részletezte az EM.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!