Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Verőcei hajóbaleset: ezekben hibázhatott a motorcsónak vezetője

Ki hibázhatott a verőcei balesetnél? A válaszhoz még meg kell várni a vizsgálatok eredményét, de néhány következtetést azért már levonhatunk a megismert információk alapján. Lapunk a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság segítségét kérte, hogy tisztázza a dunai hajózás szabályait.

2024. 05. 25. 6:15
Budapest, 2024. május 19.
Rendőrségi helyszínelés egy balesetet szenvedett motorcsónak roncsánál az újpesti hadikikötőben  2024. május 19-én. A kisgéphajó egy szállodahajóval ütközött össze a Dunán Verőce közelében május 18-án éjjel. A motorcsónakban nyolcan utaztak, egyet közülük súlyos sérülésekkel kórházba vittek, két holttestet találtak.
MTI/Lakatos Péter
Fotó: MTI/Lakatos Péterr
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hogy pontosan mi történhetett a végzetes balesetnél, amikor Verőcénél egy motorcsónak egy szállodahajóval ütközött a Dunán, azt csak a vizsgálatok deríthetik ki. Az eddig napvilágot látott információk alapján a motorcsónak vezetője ittas lehetett, így indokolatlan irányváltásokkal, a folyó teljes szélességét kihasználva manőverezett, míg nagy sebességgel hajtott neki az automata vezérlésű szállodahajónak. Szakértők szerint az is könnyen elképzelhető, hogy a balesetből a legénység semmit nem vett észre.

Hogyan fordulhatott elő, hogy valaki egy hatalmas szállodahajónak vezette a motorcsónakot? A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy a balesetet szenvedő motorcsónak vezetése alapvetően engedélyhez kötött, vezetéséhez az úgynevezett „belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői képesítés” szükséges. 

Ennek megszerzéséhez szükséges vizsga része a Hajózási Szabályzat ismerete, amely a hasonló szállodahajók megközelítését is pontosan leírja. 

A szabály egyébként úgy rendelkezik, hogy: Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel:

  • a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
  • b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100–120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
  • c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon közrejátszhatott-e a balesetben, hogy túl gyorsan hajtott a motorcsónak? 

– A vízi járművekre, így a kisgéphajókra a baleset térségében sebességkorlátozás nincsen

– írta válaszában a hatóság. Viszont rámutattak, a szabály az, hogy „a hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia, továbbá az időjárási, a forgalmi és a hajóút viszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.”

Sajtóhírek alapján az is elképzelhető, hogy a buliból érkező motorcsónak vezetője ittas lehetett. A rendőrség válaszából kiderül, hogy akárcsak az autók esetében, ez a vízi járműveknél is elfogadhatatlan.

A kisgéphajót olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja)

– emlékeztettek.

Az közismert, hogy a közutakon rendszeresek az ellenőzések, de vajon kell számolniuk hasonlóval a Dunán közlekedőknek is? – Vízi járőrszolgálat ellátása során, a vízen közlekedő vízi járműveket megállítással, továbbá a kikötőben elindulás előtt vagy kikötés után a gépkocsizó járőrszolgálatot ellátó állomány is tudja ellenőrizni. A sebességkorlátozás alá eső vízterületen sebességmérő készülék alkalmazásával tudja ellenőrizni a vízi járműveket, a sebességkorlátozás betartását – magyarázta az ellenőrzés módját a rendőrség. Ez alól nem kivétel az éjszaka sem – mint írták, a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (DVRK) állománya éjszaka is lát el a járőrszolgálatot.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.