Elárulta a szakértő, miért nem vette észre a verőcei katasztrófát a szállodahajó

Kiemelt figyelmet csak szélsőséges időjárási körülmények között indokol az a Duna-szakasz, ahol a baleset történt.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nagyon jó lenne, ha lenne ezeken a hobbihajókon hasonló technológia, mert akkor meg tudnánk mondani, hogyan közlekedett. A legnagyobb kérdés, és amire jelenleg keressük a választ, hogy honnan hova tartott, hogyan mozgott a vízen, hogyan kerülhetett a nagy hajó elé, hiszen az a fő szabály, hogy a hobbihajó nem keresztezheti egy nagy hajó útját, sőt meg sem közelítheti. Ez mégis megtörtént

– mutatott rá a szóvivő.

A fedélzeti eszközök híján a hajó sérüléséből próbálják a hajózási szakemberek meghatározni, hogy vajon mi okozhatott rajta ekkora sérülést, minek ütközhetett neki és milyen sebességgel. Tóth Mihály közölte: a jacht sebességével kapcsolatban még igazán jó becslések sincsenek, mert azt sem tudják, hogy hegymenetben vagy völgymenetben haladt-e, azaz a Duna folyásirányában vagy azzal szemben, mert már önmagában ez hatalmas különbséget jelent.

Az eddigi információk alapján a szállodahajó legénysége nem észlelte az ütközést, és továbbhajtott a baleset helyszínéről. Segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette a szállodahajó kapitányát a rendőrség. Tóth Mihály azonban ezzel kapcsolatban is több részletre hívta fel a figyelmet. A szállodahajók ezen az útvonalon nagyon gyakran közlekednek, szerinte ez egy bevált útvonal, bevált hajóvezetőkkel, bevált hajókkal, és kiemelt figyelmet csak szélsőséges időjárási körülmények között indokol ez a Duna-szakasz.

A hajón lévő berendezések elsősorban az utasbiztonságot kell, hogy szavatolják, a radarnak is főleg az a feladata, hogy a hajó érzékelje, ha a mederben van valami, amit ki kell kerülni. Egy ilyen gyorsan cikázó hobbihajót, ami nem is fémből van, hanem polikarbonát, könnyűszerkezetes eszköz, nem tudja lereagálni egy ilyen berendezés, ezért az az előírás, hogy a hobbihajó nem közelítheti meg a nagy hajót, ráadásul a nagy hajónak van egy egészen jól értelmezhető holttere, ha abban közlekedik valami, nem is lehet látni szabad szemmel sem

– magyarázta a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállodahajó mozgásának utólagos vizsgálatából az derül ki, hogy teljesen üzemszerűen működött a baleset időpontjában. A szakértők döntik majd el, hogy a jacht becsapódását érzékelni kellett volna-e a fedélzeten, de Tóth Mihály hozzátette, hogy

a Dunán hegymenetben a sok hordalék miatt rengetegszer ütődik neki valami a hajótestnek.

A protokoll szerint ha nagy ütődést érez a kapitány, akkor automatikusan reflektort kell kapcsolnia és a vizet kell néznie.

Egyelőre a szakértők a szállodahajó mozgása alapján azt feltételezik: nem észlelte, hogy hajóval ütközött. A szóvivő szerint ez könnyen elképzelhető, mert a szállodahajó olyan, mint egy négy-öt emeletes ház a vízen, amelynek nekirohant egy személyautó. – Nagyon nagy a tömegbeli különbség. Egy kétmillió kilogrammos dolog ütközik egy nagyjából ezer kilogrammos dologgal. A kétmillió kilogrammot ez nem rendíti meg. Arányaiban egy ilyen könnyűszerkezetes hajó becsapódását egy ilyen több ezer tonnás nagy jármű személyzete nem feltétlenül veszi észre – mondta a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője.

Borítókép: A sérült szállodahajó (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)