Magyar Péter két hónapja folyamatosan járja az országot, közel százhetven településre látogatott el, amelyeken kampánybeszédeket tartott, valamint rendezett nagygyűléseket a fővárosban és Debrecenben. Amint korábbi cikkünkben már említettük, a költségekről eddig jobbára hallgat a Tisza Párt alelnöke, illetve, ha közöl is összegeket, azok irreálisan alacsonyak.
Amennyiben a valós piaci árakat vesszük alapul, jóval több mint félmilliárd forintot is elkölthettek Magyar Péterék az elmúlt két hónap különböző kampányrendezvényeinek kiadásaira, de arról semmit nem lehet tudni, hogy valójában kik állták a vaskos számlákat. Ráadásul a végösszeg tovább emelkedik majd, hiszen még hátra van a Tisza Párt június 8-ra, a Hősök terére tervezett demonstrációja.
Magyar többször hivatkozott arra, hogy a költségeket tulajdonképpen mikroadományokból teremtik elő. A HVG-nek adott egyik interjúban a Tisza Párt alelnöke azt mondta: „Több tízmillió forint érkezett egyszerű magyar emberektől, több ezer embertől, és nem külföldről, nem dollár, és nem NER-es pénz.”
Beszámoltunk arról is, hogy a Talpra Magyarok Közösségének elindítása, illetve a Tisza Párt átvétele után mindkét szervezet honlapján villámgyorsan létrehozták a támogatási lehetőséget, így banki átutalással és bankkártyás fizetéssel is lehet adakozni Magyaréknak. Ugyanakkor máig sem tudjuk, hogy a mozgalomhoz csatlakozók, a szimpatizánsok adatai hová kerülnek. Korábban ugyanis az adatvédelmi tájékoztatójukban megjelent a Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök nevével fémjelzett DatAdat cégcsoport osztrák vállalata, az Estratos Digital GmbH mint adatkezelő, de néhány órával azután, hogy a Magyar Nemzetben megjelent a hír, leszedték a Talpra Magyarok oldaláról a cég nevét.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Magyar azzal magyarázta a leleplezett datadatos kapcsolatot, hogy „valakitől kaptak” egy adatvédelmi tájékoztató mintát, és azt kitették a honlapjukra, mert nem akartak külön fizetni érte.
Mikroadományokkal leplezték a külföldi finanszírozást
Magyarék átláthatatlan finanszírozása nem újdonság a baloldalon, hiszen az elmúlt években több kampánytámogatási botrány robbant ki, és sorra lelepleződtek a mikroadományokat szavakban szorgalmasan gyűjtő baloldali szereplők. Kiderült ugyanis, hogy szó sincs kisebb összegű támogatásokról, a milliárdok, a százmilliók külföldről, elsősorban Amerikából érkeztek.
Az első ilyen eset a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolása volt, amikor az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy (A4D) nevű szervezettől és egy svájci alapítványtól összesen négymilliárd forint érkezett a baloldalhoz.
Az A4D elnök-igazgatója Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon exkormányfő mellett is dolgozott főtanácsadóként.
Négymilliárd forintnak megfelelő dollár gurult a baloldali kampányba
A botrány Márki-Zay Péter elszólása utána robbant ki 2022 nyarán, amikor a bukott baloldali miniszterelnök-jelölt egy televíziós interjúban elmondta, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom még júniusban is kapott több száz millió forintot Amerikából, az A4D-től. Ezt követően titkosszolgálati vizsgálat indult, aminek eredményét a Nemzeti Információs Központ (NIK) több részletben hozta nyilvánosságra. Az imént említetteken túl azt is leírták a dokumentumban, hogy a dollármilliókból a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat cégcsoporthoz jutott a legtöbb pénz, akik kulcsszerepet játszottak a baloldal kampányának lebonyolításában.
Félmilliárdos adománycunami Karácsonyéknak
Az idézett NIK-jelentés tartalmazta azt is, hogy a miniszterelnök-jelöltségért zajló, 2021-es baloldali előválasztáson Márki-Zay Péter javára az utolsó pillanatban visszalépő Karácsony Gergely kampányát gyaníthatóan szintén külföldi pénzből támogatta a 99 Mozgalom. A jelentésből többek között kiderült: a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban.
A 2022-es A4D-finanszírozási modellhez hasonlóan itt is a mikroadományokra hivatkoztak az érintettek, de az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázat gyorsan összeomlott.
Ráadásul megint felbukkant Bajnaiék cégcsoportja, hiszen a NIK jelentése arra is kitért, hogy a 99 Mozgalom a DatAdattól mintegy 616 millió forint értékben rendelt szolgáltatást.
A datadatos kör pénzelhette a főpolgármester-jelölt 2019-es kampányát
Az elmúlt hetekben újabb bomba robbant, hiszen kiderült, hogy már Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát is külföldről finanszírozták, amelyre bizonyítékul szolgál az a dokumentumcsomag, amit feltehetően Karácsony közvetlen bizalmi köréből szivárogtattak ki a Mediaworks szerkesztőségéhez. Ebben az ügyletben is a Bajnai-féle datadatos kör játszott főszerepet, hiszen az egyik észtországi érdekeltségüktől kapott tanácsadás címén 112 millió forintot a főpolgármester-jelölti kampányt támogató Mindenki Budapestért (Mibu) egyesület. A pénzmozgások és a fedősztori – az állítólagos adománygyűjtés lepapírozása – gyakorlatilag ugyanazzal a technikával zajlott, mint a 99 Mozgalomnál a 2021-es kampányban.
Mikroadományok ezrei helyett egy nagy szponzor volt: Soros György
Időközben bebizonyosodott, hogy Soros György áll a guruló dollárok mögött, amelyekből az A4D-n keresztül a magyarországi ellenzék 2022-es választási kampányát finanszírozták. A Korányi Dávid-féle szervezet 2022-es pénzügyi beszámolójából az derült ki ugyanis, hogy egyetlen magánszemélytől származott a négymillliárd forintos éves büdzséjük 90 százaléka, másrészt az X-en, az év elején megosztott beszélgetéseken maguk az A4D vezetői is gyakorlatilag beismerték, hogy a spekuláns adta a milliárdok zömét.
Leleplező videók
A legegyértelműbb kijelentéseket Eric Koch, az A4D egyik fontos együttműködő partnere tette, aki a MagaBabe nevű profilon közzétett videók egyikén úgy fogalmazott a fő donor kilétét firtató kérdésre: „Azt hiszem, mindketten tudjuk, kiről beszélek, egy nagyon híres emberről”, majd kerek-perec igennel válaszolt, amikor a beszélgetőpartner rákérdezett, hogy Soros György-e a szóban forgó személy. Wesley Clark tábornok, az A4D kuratóriumának tagja a nyilvánosságra került videókon részletesen ecsetelte, hogy Soros Györggyel korábban együttműködve miként befolyásolták különböző államok belpolitikai folyamatait, egy helyen pedig arról beszélt, hogy az Action for Democracy projektjeihez kapcsolódóan is „bizonyos magánszemélyek” igyekeztek befolyásolni más országok választásait.
Korányi Dávid, az A4D ügyvezetője – aki korábban Bajnai Gordon államtitkára és Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója volt – az egyik felvételen homályosan úgy fogalmazott: „sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, hogy ő (Soros György) támogatott-e minket.” Azt ugyanakkor elismerte Korányi, hogy a guruló dollárok az ellenzéknél köthettek ki. Szavai szerint „megalapozott sejtése”, hogy az általuk kistafírozott civil szervezetek „az ellenzék kezére játszanak”. Ugyancsak árulkodó, ahogyan Kati Marton, az A4D kuratóriumi elnöke felelt arra a kérdésre, hogy Soros volt-e az A4D első számú mecénása. A spekuláns régi bizalmasa erre ugyanis sokat sejtető, pajkos nevetés kíséretében arra figyelmeztette beszélgetőpartnerét, hogy „Ne is mondja ezt”.
Soros emberei Magyar listáján
Nem sokáig kellett várni arra, hogy fény derüljön rá, milyen szempontok szerint válogatja össze az európai parlamenti választásra készülő csapatát Magyar Péter, miután nyilvános pályázatot hirdetett meg az ambiciózus jelentkezőknek. A Tisza Párt EP-listáján hemzsegnek a Soros György hálózatához köthető jelöltek.
Magyar után a második helyen Dávid Dóra nemzetközi jogász található a listán, aki önéletrajza szerint 2005 óta nem élt Magyarországon. Jelenleg a Facebookot és az Instagramot működtető Meta jogtanácsosaként dolgozik Londonban. Még 2014-ben az Advocates for International Development nevű szervezetnél volt gyakornok. Érdekes egybeesés, hogy a szervezet egyik partnere jelenleg a Jenner&Block, David Pressman, amerikai nagykövet ügyvédi irodája. 2014-ben pedig a Soros-féle Open Society Initiative, valamint a szintén a milliárdos spekuláns által pénzelt Amnesty International volt a partnerük.
Dávid Dóra szerepet vállalt a Save the Children International nevű nemzetközi civil szervezetnél, amely korábban több, Soros György által kezdeményezett projektben is részt vett.
A Soros-hálózathoz köthető másik jelölt Weisz Viktor, aki 2016 és 2018 között, tehát a migrációs válság tetőpontján a Soros által támogatott Artemisszió Alapítvány „menekültmentora” volt. Weisz LinkedIn-oldala szerint a mai napig tevékenykedik, a davosi Világgazdasági Fórumnak otthont adó World Economic Forum keretében mint „globális alakító”. A szervezetről tudható, hogy partnerei között szerepel az Open Society Foundation, és szinte minden évben felszólalt maga Soros György is.
Bujdosó Anna Andrea mentor az Egyenlítő Alapítványnál, amely a női jogokért olykor szélsőségesen harcoló Soros-szervezet. Korábban tüntetést szerveztek Pintér Sándor belügyminiszter szívhangrendelete ellen olyan Soros-közeli szervezetekkel együtt, mint a Patent Egyesület, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, valamint a TASZ .
Az EP-listán szereplő és a Soros-világhoz tartozó jelöltek mellett több más baloldali aktor is feltűnt Magyar körül. Ilyen például az ügyvédje, Bárándy Péter, aki a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere volt, illetve a tüntetéseken szónokló aktivista-színész, Nagy Ervin.
Fontos szereplő Láng Balázs, aki szintén vezető pozíciókban volt a 2010 előtti kormányok idején, most pedig a kommunikációs háttérfeladatokba bekapcsolódva segíti Magyar kampányát, például kormányellenes Facebook-oldalt működtet a külföldön élő magyarok mozgósítására.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó: 24 Óra/Hagymási Bence)
