Elárulta az OVF, mi az árvízi védekezés utáni első feladat

Ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán, így a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot – tudatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel közleményben csütörtökön.

illusztráció Fotó: Csapó Balázs/ Kisalföld

Az árvízi védekezés lezárulása után a vízügy legfontosabb feladatának a víz tájba juttatását tekinti. Árvíz ideje alatt csak korlátozottan lehet visszatartani a vízet, és csak akkor, ha már látható az árhullám vége. Minden más veszélyeztetné a biztonságot. Amint elindul az apadás, a vízügy megkezdi a vízpótlást a Duna mentén is azokon a területeken, amelyek rendelkezésére állnak. Ezek az állam tulajdonában és a vízügy kezelésében lévő tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák. 

Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal.

A területi igazgatóságok megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén az árvíz alatt valamennyi árvízkaput és torkolati zsilipet lezárták. A Mosoni-Duna torkolati mű zárásának köszönhetően szeptember 14–21. között a víz nem tudott kifolyni a Duna felé, tehát a Rába, a Marcal, a Répce/Rábca, a Lajta és a Mosoni-Duna vize is a Kisalföldön „maradt”, töltötte a medreket és a talajt. 

A számítások szerint a földbe szivárgó víz mennyisége elérte az érkező vízhozam harminc százalékát. Jelenleg is vizet tartanak vissza a Holt-Marcal medrében és a Rabkerti tóban, valamint fokozatosan emelik a Tatai Öreg-tó vízszintjét. Lassan növelik a vízpótlórendszerekbe táplált víz mennyiséget a Hanságban, a Szigetközben és a Mosoni-Dunán is.

Vízpótláson dolgozik a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság is. A csökkenő árhullám és a javuló vízminőség lehetővé tette a Ráckevei (Soroksári)-Duna lezárásának megszüntetését. Jelenleg csaknem csúcskapacitással történik a vízbeeresztés. Ezáltal a főágában és mellékágaiban már elkezdődött, a fokozatos kapacitásemelés révén pedig a kiágazó csatornákon keresztül a Bajáig húzódó Duna-völgyi rendszerben is megindul a vízfrissítés.

A Duna jelenlegi magas vízállása lehetővé teszi a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Tolna vármegyei holtágrendszer vízpótlását, a holtágak vízszintjének emelését.

Az árvíz levonulásával egy időben az Alsó-Duna-vidéki igazgatóság megkezdte a többletvízkészlet hasznosítását, mégpedig a Tassi-zsilipen keresztül, a Tasstól Bajáig húzódó, a Kiskunsági-főcsatornához és a Duna-völgyi-főcsatornához tartozó vízrendszerben.

Miután a Duna tetőzött Mohácsnál és az apadás is megindult, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kölkedi és a bédai szivattyútelepen indította el a vízpótlást.