Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia

A kormány célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen – mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Takács Péter bejelentette, elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, ami az elkövetkező tíz évre határozza meg a terület fő célkitűzéseit. Ádány Róza, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke arról beszélt, hogy Magyarország nem különbözik a magasan fejlett országoktól abban, hogy elöregedő lakossága van. Hangsúlyozta, a munkaképes, az ország fejlődését támogatni tudó idős emberek megjelentetése a munkaerőpiacon döntő fontosságú.

Fotó: Pesthy Márton

Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a terület fő célkitűzéseit, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat, valamint az eredmények követését – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kedden Budapesten. 

Takács Péter hozzátette: a dokumentum a prevenciós szemléletet helyezi előtérbe, de a korai betegségfelismerés is hangsúlyt kap a következő időszakban. A kormány célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen – emelte ki.

Mint mondta, ezen a területen „komoly elmaradásban” van az ország az európai uniós átlaghoz képest, ami nemcsak az egyes emberek életminőségére, hanem az ország gazdasági teljesítményére is hatással van.

Hozzátette: egyes tanulmányok szerint minden egészségben eltöltött életév 0,4 százalékkal növeli a GDP-t, és az uniós átlagtól való 3-3,5 éves hátrány egy jelentős lemaradás. A népegészségügyi stratégia elkészítésére a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét (NKE) kérte fel a Belügyminisztérium, a dokumentum egyfajta „sorvezetőként, vezérfonalként” szolgál majd a jogalkotáshoz és az egészségügyi szakpolitika kidolgozásához – ismertette.

Már vannak eredmények

Takács Péter beszámolt arról, hogy a közös munkának már vannak eredményei. Ezek között említette, hogy országossá terjesztették a vastagbélszűrést az 50-70 éves korosztálynál. Idén szeptembertől az egészségnevelés az iskolai tananyag része lett a felső tagozatban, ezt később bevezetik az óvodákban és az alsó tagozaton, valamint a gimnáziumban és a szakiskolai oktatásban is.

Jelezte: szintén a közös munka eredménye az új szűrési keretrendszer meghatározása. Ez jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van, hamarosan kormány elé kerül a tervezet. Ennek része – mondta – az általánosan bevezetett egészségfelmérés, amelyet térítésmentesen biztosít majd az állam a munkaképes korúaknak. Beszámolt arról is: 

dolgoznak egy országos lefedettségű egészségmonitoring rendszer kialakításán, hogy megalapozott, adatokon alapuló szakpolitikai döntések születhessenek, tovább vizsgálják a daganatszűrések kiterjesztésének lehetőségét. 

Ezeken kívül sokkal nagyobb szerepet szánnak az alapellátásnak az ismeretterjesztésben, a szűrésszervezésben és az „egészségpromócióban”. Utóbbi kapcsán számítanak az egészségfejlesztési irodákra is – tette hozzá az államtitkár.

Elöregedő fejlett országok

Ádány Róza, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke arról beszélt, hogy Magyarország nem különbözik a magasan fejlett országoktól abban, hogy elöregedő lakossága van.

Mint mondta, a 2018-as év egy „unikális” év volt, soha ezelőtt nem volt olyan, hogy a 65 éves vagy idősebb emberek populáción belüli aránya meghaladta az ötéves vagy annál fiatalabb populáció arányát.

A világon mindenhol számolni kell az öregedés, az idősödő társadalom jelenségével

 – mondta.

A kérdés az – vázolta –, hogy hogyan lehet úgy tekinteni egy öregedő társadalomra, hogy abból ne az idősödő népesség terheit éljük meg, hanem profitáljon belőle a gazdaság. A munkaképes, az ország fejlődését támogatni tudó idős emberek megjelentetése a munkaerőpiacon döntő fontosságú – emelte ki.

Magyarország egy idősödő, egyben fogyó népességű ország is, 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez a trend még az „igazán attraktív családpolitikai elképzelések mellett sem változott

 – fogalmazott.

A szakember szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon alacsony, különösen alacsony a 65 éves korban várható átlagos élettartam, és ebből – arányát tekintve – nem rossz az egészségben várható élettartam részesedése, „de nem is kielégítő”. Az NKE által összeállított népegészségügyi stratégiáról szólva Ádány Róza azt mondta, a stratégia sok tudományterületből építkezik. Hozzátette: 

siker csak abban az esetben remélhető, ha a társadalom különböző szektorai, a kormányzati és civil szervezetek a program mögé állnak.

A dokumentum foglalkozik többi között az anya- és gyermekvédelemmel, ifjúság-egészségvédelemmel, az idősek egészségével, a fogászati ellátás prevenciójával, a járványügyi biztonsággal, a krónikus nem fertőző betegségekkel, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a baleseti sérülések és erőszakos cselekmények megelőzésével. Fókuszban van az egészséget támogató környezet kialakítása, az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítése – ismertette Ádány Róza.

Borítókép: Takács Péter egészségügyi államtitkár (Fotó: Veszprém Megyei Napló/Pesthy Márton)