Magyarország jelentős előrelépést tett az Európai Unió (EU) átlagához viszonyított jövedelmi különbségek megszüntetésében. Az elmúlt két évtizedben ugyanis az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan emelkedett, a 2010-es 66 százalékról 2022-re az uniós átlag 76 százalékára – derül ki az Euractiv cikkéből.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A lap szerint – ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésére hivatkozik – az előrelépés elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarország integrálódott a globális értékláncokba, különösen az autóiparban, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) is növekedtek az elektromos járművek (EV) és akkumulátorok gyártása terén.
Ugyanakkor az általános gazdasági növekedés ellenére a regionális jövedelmi különbségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek Magyarországon, Budapest az ország többi részét felülmúlta. Az elemzés szerint a lemaradó régiók továbbra is számos dimenzióban, többek között az oktatás, a digitalizáció, az infrastruktúra és az egészségügyi eredmények terén maradnak el az országos átlagtól.
Az IMF elemzése a regionális különbségek okaiként említi, hogy az elmaradottabb régiókban a gazdasági tevékenység az alacsony hozzáadott értékű és szén-dioxid-intenzív ágazatokban koncentrálódik.
A magyar gazdaság, hasonlóan más európai és globális gazdaságokhoz, kettős digitális és zöldátmenetet él át. Budapest mind a gazdasági fejlettség, mind a zöldmunkahelyek aránya tekintetében élen jár, ugyanis a zöldmunkahelyek aránya pedig mintegy három százalék, Győr-Moson-sopron megyében pedig 2,2. Ezzel szemben például az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon, ahol az egy főre jutó GDP jóval az uniós átlag alatt van, a zöldmunkahelyek aránya is jóval alacsonyabb, mindössze 0,7–0,8 százalék körüli.
Célzott szakpolitikai beavatkozások nélkül a regionális különbségek tovább nőhetnek, mivel a magasabb jövedelmű régiók kihasználják a magas tudás- és zöldintenzitásukat, míg a szegényebb régiók még inkább lemaradnak – világít rá az IMF elemzése.
