Szombatra várják a Duna tetőzését Budapesten a szakemberek. Habár az árvíz a legfrissebb előrejelzések szerint nem fogja elérni a 2013-as 891 centiméteres rekordszintet, az árvíz kapcsán ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy biztonságban van-e a főváros ivóvízellátása. A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpontja és annak szakmai vezetője, Engloner Attila éppen ezt vizsgálta.
Az eredmények szerint a Duna-part szűrési rendszere annyira hatékony, hogy egyelőre nem kell attól tartani, hogy veszély fenyegetné a főváros ivóvízellátó rendszerét.
Azonban a nagy árhullámok, ugyanúgy, mint a nagyon alacsony vízszintek, komoly kihívást jelentenek. Budapestet ivóvízzel több mint 700, a Duna mentén sorakozó ivóvíztermelő kút látja el, ezek elhelyezkedése nagyon változatos. Éppen emiatt a kutak többsége egy árvíz érkezésekor is biztosítani tudja az ivóvíz kitermelését. Az ellátás biztonságos fenntartását segíti az a sok tapasztalat is, amelyet a korábbi árvizek, különösen a 2013-as rekordvízállás során szereztek a szakemberek.
Fontos kiemelni azonban, hogy árvizek esetén a Duna vízminősége jelentősen megváltozik.
A nagyobb hígító hatás ellenére ugyanis nem minden káros anyag koncentrációja csökken, sőt a víz olyan elárasztott területekről is hozhat magával különböző szennyező anyagokat, ahol alacsonyabb vízhozamnál nem jár a folyó. A folyómeder alján található kavicságy élő bevonata, az úgynevezett biofilmréteg jelentős mértékben tisztítja a Duna vizét, miközben az átszivárog a felszín alatti rétegekbe, vagyis oda, ahonnan az ivóvízet kitermelik.
A Fővárosi Vízművek az áradások alkalmával fokozottabb figyelmet fordít a vízkitermelő területekre, rendszeresen ellenőrzi az onnan származó víz minőségét. A mérések alkalmával elemzik, mennyi alga van a vízben, illetve vizgálják, hogy az árhullám következtében kerül-e valamilyen szennyező anyag a kutakba. Amennyiben ilyet észlelnek, a vízművek munkatársai lezárják az adott kutat, és megkezdik a probléma feltárását.
Vízbázisaink és víztermelési létesítményeink védelme társaságunk kiemelten fontos feladata, hiszen kétmillió ember ivóvízellátása forog kockán, ha bármilyen szennyeződés jut a rendszerbe
– írta a vízművek. A szervezet úgy fogalmazott, azt is látják, hogy a vízszint emelkedésével párhuzamosan a klórozás mértékének további emelésére van szükség, emiatt azonban nem kell aggódnia a lakosságnak. A cég szerint árvíz esetén a veszélyt elsősorban az ivóvízrendszerbe esetlegesen bekerülő nyers Duna-víz jelenti.
Éppen ezért komoly problémát okozhatott volna a minap, hogy Halásztelek külterületén az egyik éjjel ismeretlenek ellopták a cég által a kutak, szennyvízátemelők megvédésére felépített zsákos torlaszokat. Összesen 300 kilogramm jutazsákokba töltött murvát vittek el, amit a cég súlyként telepített a kúthoz.
Számtalan szervezettel összefogásban dolgozunk azért, hogy az árvíz ellenére is megőrizzük az ivóvíz-szolgáltatás biztonságát. Nincs más választásunk, mint hogy máshonnan elvonva az értékes munkaerőt, mindannyiunk közös érdekében odairányítsuk biztonsági őreinket, és persze újraépítjük, amit sikerült a tolvajoknak tönkretenniük, akik még ilyenkor sincsenek semmire tekintettel
– írta a cég, hozzátéve, hogy feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.
