Az őszi időszak talán a legszebb és a legaktívabb a túrázás szempontjából. Ilyenkor is népszerű a természetben alvás (sátorozás). Ahhoz, hogy valahol sátrat verjünk, fontos, hogy megismerjük az alapvető szabályokat és a törvényi hátteret. Ebben Patocskai-Lunk Eszter, a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője adott tanácsokat a Veszprém Vármegyei Hírportálnak.
A Veol cikkéből kiderül, lehet-e Magyarországon legálisan vadkempingezni.
– Kempingezés alatt sokan a sátrazást értik, de a szabályozás szerint a kint alvást jelenti – hívta fel a figyelmet a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője.
– Ha kint alszunk az erdőben, természeti környezetben, bivakolunk, sátrazunk vagy függőágyban alszunk, az mind vadkempingezésnek számít. Pontosabb értelmezés szerint a kempingezés – beleértve a sátorozást is – minden olyan formája vadkempingezésnek minősül, amely során táborhelyünk, illetve éjszakázóhelyünk olyan területen (jellemzően természeti területen) fekszik, amely hivatalosan nem minősül kempingnek vagy nomád táborhelynek, a civilizációtól, a lakott területektől pedig rendszerint távol esik
– mondta Patocskai-Lunk Eszter, aki a vadkempingezés íratlan és írott szabályairól is mesélt a Veolnak, amelyekkel érdemes és ajánlott tisztában lenni, mielőtt eltöltünk egy éjszakát a szabadban.
– Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (erdőtörvény) értelmében az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az erdőtörvényben foglaltak alapján elrendelte. Üdülési, sportolási, kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri – mutatott rá Patocskai-Lunk Eszter.
A teljes cikket a Veol oldalán olvashatják.
