Ön látta már élőben James Bond kedvenc repülőgépét? A „BigMac” állandó vendége a pápai repülőtérnek

A kecsesnek semmiképpen sem nevezhető monstrum nem véletlenülkapta a BigMac becenevet.

A pápai MH 47. Bázisrepülőtér a C–17-es repülőgépnek, valamint az első magyar repülésére érkezett KC–390 Millenniumnak ad otthont és nyújt műszaki karbantartást – emlékeztetett honlapján a honvvédség. Mint írták, előbbit szokás James Bond kedvenc teherszállító repülőgépének is nevezni, amely a valóságban katonai és humanitárius akciók elengedhetetlen eszköze. 

A honvedelem.hu egy korábbi cikkében részletesen leírta, miképp is lettek az amerikai nagyvasak a pápai repülőtér állandó vendégei. Mint írták, még 2006-ban tizenhárom NATO-tagország szándéknyilatkozatot (Letter of Intent, LOI) írt alá a szövetség légiszállító kapacitásának bővítésére, melyet később Magyarország és Norvégia is aláírt. 

A modell lényege, hogy a méregdrága és egy-egy kisebb ország számára gazdaságosan gyakorlatilag kihasználhatatlan képességekkel rendelkező óriásgépeket közösen vásárolják meg és üzemeltetik a tagországok. Így jelentősen csökken az egy nemzetre jutó kiadás, ugyanakkor a képesség a hozzájárulás mértékében elérhetővé válik.

A közös szállítógépflotta felállításáról szóló elvi döntés megszületése után került sor a gépeknek otthont adó bázis kiválasztására, amely az előkészítésért felelős szakmai munkacsoport javaslata alapján a nyugat-dunántúli Pápa katonai repülőtere lett. A NATO döntése szerint a közös finanszírozású és üzemeltetésű légiszállító flottának pedig a Globemaster III-ast rendelte el használatra. 

Mivel Magyarország vállalta a repülőgépek „regisztrációját is”, ezért a C–17-esek magyar felségjelzést kapnak, sőt magyar személyzetük is van.

Haitiben, Líbiában, Malin, Pakisztánban és Afganisztánban egyaránt sikerrel vizsgázott a C–17-es, amiből három magyar felségjelzésű gép állomásozik Pápán. 

Régi, de még ma is megállja a helyét

A honvedelem.hu kitért a C–17 tulajdonságaira, melyben felidézték a repülőgép történetét is. Mint írták, az Egyesült Államokban az 1980-as évek elején született meg a döntés, hogy egy nagy teherbírású, sugárhajtóműves típussal kell leváltani az akkoriban üzemeltetett, meglehetősen heterogén szállítógépflotta jelentős részét. 

A tender szerint az új, univerzális típusnak alkalmasnak kell lennie előkészítetlen vagy csak alig kiépített szükségrepülőterekről is üzemelni, hogy a frontvonalak közelében is bevethető legyen.

A nagy teherbírásra és hatótávolságra vonatkozó igények következtében a felső szárnyas kialakítású C–17-es külső méretei lenyűgözőek lettek, a törzs hossza 53 méter, a szárnyak fesztávolsága pedig 51,75 méter. A T alakú vízszintes vezérsík legmagasabb pontja 16,79 méterrel van a talajszint felett, ez körülbelül egy ötemeletes ház magasságának felel meg.

Forrás: honvedelem.hu

A gép belső méretei szintén impozánsak, az akár 77,5 tonna teher egy 26,8 méter hosszú, 5,4 méter széles és 3,76 méter magas raktérben helyezhető el. 

A kecsesnek semmiképpen sem nevezhető monstrum nem véletlenül kapta a BigMac becenevet.

A 265 tonna maximális felszállótömegű repülőgép üzemanyagtartályaiba 138 tonna kerozin fér el, de természetesen a levegőben is utántölthető, így a hatótávolságnak gyakorlatilag csak a személyzet tűrőképessége szab határt. A C–17-es az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen sikeres és jó konstrukciónak bizonyult, így még sokáig meghatározó szerepet tölthetnek be az USA és a vele szövetséges országok légierőiben. 

Borítókép: A C–17 Globemaster III (Forrás: honvedelem.hu)