Egyre többen követik a magyar példát
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezetője arról szólt, hogy Brüsszel részéről a magyar határvédelmet, a fizikai és jogi határzárat, valamint a tranzitzónák felállítását is kritika érte. Az új migrációs paktum ugyanakkor, amely a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását követeli meg. Példaként említette, hogy Magyarországnak egy nyolcezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 32 ezer ember kérelmét kellene elbírálnunk, hiszen az elbírálás maximális ideje három hónap. Vannak „jó kerítések”, mint a spanyol, a lengyel, vagy a finn, miközben a magyar határkerítés folyamatos támadások célpontja. Miközben a határok védelme az unióban csupán a szavak szintjén működött, az elmúlt időszak terrortámadásai és a bűnözés növekedése hatására változás tapasztalható, és egyre több ország vezet be ellenőrzést – mutatott rá az MKI vezetője.
Sayfo Omar, a MKI kutatásvezetője szerint korábban a nyugat-balkáni útvonalon ellenőrizetlenül zajlott a migráció, az elmúlt év végén a szerb hatóságok szigorú ellenőrzést vezettek be és visszaszállítják a határról az illegális migránsokat. Ennek köszönhetően az idén az előző év hasonló időszakához képest 74 százalékkal csökkent a határsértők száma.
Mivel a migrációs motiváció okai továbbra is fennállnak, a következő időszakban fokozódhat a migrációs nyomás.
Úgy látta, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában változás tapasztalható, hiszen több állam megkezdte a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!