– A magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja 2015 óta változatlan: legfőbb eleme a határok védelme és a menekültkérelmek uniók kívüli elbírálása – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Guarding the Gates of Europe – The Hungarian Approach to Migration (Európa kapuinak őrzése – A migráció magyar megközelítése) című kiadvány bemutatóján. Mint a könyvbemutató alkalmából rendezett panelbeszélgetésen hangsúlyozta, az angol nyelvű kötet segít abban, hogy megértsék a magyar migrációs politikát, amelynek adoptálására nagy igény volna Nyugat-Európában is. Rengetegen osztják a magyar kormány álláspontját és négyszemközt folyamatos dicséretet kap nyugat-európai politikusoktól, akik a nyilvánosság előtt, a nemzetközi és a nem kormányzati szervek (NGO) nyomása alatt a liberális álláspontot hangoztatják – állította.
Szilárd magyar álláspont, igazságtalan bírság
Rétvári Bence felidézte:
a magyar kormány ugyanazt mondja 2015, vagyis a migrációs válság kezdete óta: megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt.
Bár csaknem egy évtized telt el a migrációs válság kezdete óta, az uniós politikusok még mindig a megoldást keresik a problémára, miközben Magyarország már tíz éve megtalálta a megfelelő választ, miközben az emberek új pártok megerősítésével fejezik ki a megoldás iránti igényüket. Az államtitkár azt remélte, hogy az európai hatalmi átrendeződés nyomán Európa végre meghallja az emberek véleményét.
Az európai migrációs paktum gyakorlatilag meghívólevelet jelent a potenciális migránsoknak, hiszen az unión belül kellene felépíteni azt az intézményrendszert, amely fogadja őket, és a kvóták elosztás szerint az elbírálást intéző európai kapacitás egyharmadát, egynegyedét Magyarországon kellene működtetni. Sőt, a paktum szerint a tagállamoknak még népszerűsíteniük is kellene a migrációt. Nem szabad hagyni, hogy a migránsok a menekültkérelmük idején „szabadon grasszáljanak”, ugyanis az uniós statisztikák szerint a kiutasítási határozatok csupán 10-20 százalékának sikerül érvényt szerezni. Végül
felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra, vagyis 80 milliárd forintra büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre az unió migrációs politikáját.
– A bírság igazságtalan, hiszen nekünk kell fizetni azért, mert megvédjük magunkat, miközben nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót – fogalmazott Rétvári Bence.
Egyre többen követik a magyar példát
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezetője arról szólt, hogy Brüsszel részéről a magyar határvédelmet, a fizikai és jogi határzárat, valamint a tranzitzónák felállítását is kritika érte. Az új migrációs paktum ugyanakkor, amely a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását követeli meg. Példaként említette, hogy Magyarországnak egy nyolcezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 32 ezer ember kérelmét kellene elbírálnunk, hiszen az elbírálás maximális ideje három hónap. Vannak „jó kerítések”, mint a spanyol, a lengyel, vagy a finn, miközben a magyar határkerítés folyamatos támadások célpontja. Miközben a határok védelme az unióban csupán a szavak szintjén működött, az elmúlt időszak terrortámadásai és a bűnözés növekedése hatására változás tapasztalható, és egyre több ország vezet be ellenőrzést – mutatott rá az MKI vezetője.
Sayfo Omar, a MKI kutatásvezetője szerint korábban a nyugat-balkáni útvonalon ellenőrizetlenül zajlott a migráció, az elmúlt év végén a szerb hatóságok szigorú ellenőrzést vezettek be és visszaszállítják a határról az illegális migránsokat. Ennek köszönhetően az idén az előző év hasonló időszakához képest 74 százalékkal csökkent a határsértők száma.
Mivel a migrációs motiváció okai továbbra is fennállnak, a következő időszakban fokozódhat a migrációs nyomás.
Úgy látta, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában változás tapasztalható, hiszen több állam megkezdte a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére.
A 123 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában jelent meg. A szerzői munkát segítette a MKI és a Migrációkutatások Nemzetközi Hálózata.
