Magyarország a családokra kíván támaszkodni – hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára A demográfia és a versenyképesség összefüggései címmel szervezett műhely-konferencián szerdán Budapesten. A Miniszterelnökség és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös rendezvényén Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt, hogy a demográfiának kiemelt hatása van a versenyképességre.
A társadalom korszerkezete, egészségügyi állapota, a fiatalok képzettsége kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben és a versenyképességben
– magyarázta, hozzátéve: az elöregedésre az illegális migráció nem tud jó választ adni.
Az államtitkár hangsúlyozta:
a magyar kormány által 2010 óta végrehajtott családbarát fordulat eredményei már látszanak. A társadalom számos alrendszerét érintő családbarát szemléletnek és a családbarát intézkedéseknek köszönhetően 2010 és 2022 között 25 százalékkal növekedett a gyermekvállalási hajlandóság: a fertilitási ráta 1,23-ról közel 1,6-ra emelkedett, ez a bővülés a legnagyobb mértékű bővülés volt az egész Európai Unió (EU) területén.
– A családbarát szemlélet megjelenik az adópolitikában, a foglalkoztatási politikában és a gyermekekkel kapcsolatos ellátórendszerekben is – sorolta Panyi Miklós, majd az intézkedések között említette az óvodabővítéseket, a bölcsődei férőhelyek számának megduplázását, a rezsicsökkentést, a diákhiteleket és a családokat érintő kamatstopot. Az államtitkár hangsúlyozta:
a családbarát fordulatnak köszönhetően az elmúlt 14 évben 170-180 ezerrel több gyerek született meg, mintha nem lettek volna ezek az intézkedések. A gyermekvállalási kedv ráadásul annak ellenére növekedett, hogy 2010 előtt mintegy húsz százalékkal magasabb volt a szülőképes korú nők száma Magyarországon.
Panyi Miklós kijelentette:
Európa jövője, politikai és gazdasági súlya szempontjából kulcsfontosságú, hogy sürgősen javuljon a versenyképesség.
– Ezért is nagyon fontos fejlemény, hogy magyar kezdeményezésre az EU állam- és kormányfői elfogadták az új versenyképességi paktumot, az úgynevezett Budapest deklarációt, ami több területen fogalmaz meg beavatkozásokat – közölte az államtitkár, aki elmondta: a paktum sürgős intézkedéseket szorgalmaz az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát irányoz elő, emellett a deklaráció része a tőkepiaci unió teljes megvalósulása is. Szerepel benne az is, hogy szükség van egy európai védelmi bázis kialakítására, illetve, hogy a jövőben minden új jogalkotási javaslathoz versképességi értékelést is készíteni kell – ismertette a paktum részleteit az államtitkár. Úgy fogalmazott: ezek fontos, előremutató döntések, és „jó hogy komoly, magas szintű, őszinte párbeszéd indult ezekről a kérdésekről.”
Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója azt mondta: a demográfia és a versenyképesség témája méltán kap kiemelt figyelmet, ám a két fogalom csak nagyon ritkán jelenik meg együtt, miközben nagymértékben hatnak egymásra.
A versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a rendelkezésre álló, megfelelő képességű munkaerő
– állapította meg. Hozzátette: a robotizáció, digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia korában különösen felértékelődik a jól képzett munkaerő szerepe, mert a technológia főként a képzetlenek és alacsony képesítésűek munkáját képes kiváltani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a demográfiai feltételek nem adottak, nem áll rendelkezésre megfelel mennyiségű és képzettségű munkaerő, vagyis a növekedés fenntarthatósága megtörik.
Európa versenyképességének hanyatlása a demográfiai hanyatlással párhuzamosan történt meg, és Magyarország az az ország, amely sokat tett mindkét jelenség fókuszba kerülése érdekében.
Magyarországon a demográfia 2010 óta van a politikai cselekvés fókuszában a hosszú távú stratégia mentén átgondolt és következetesen végrehajtott családpolitikán keresztül. A versenyképesség kérdését pedig európai szinten a magyar elnökség sorolta a prioritások közé
– fogalmazott az igazgató.
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet: ha sokan dolgoznak egy országban, akkor az adóbevételek stabilabban áramlanak be a költségvetésbe, amit így könnyebb egyensúlyban tartani. Leszögezte: a társadalom alapegysége a család, a családok azok az egységek, akik a legtöbbet fogyasztanak.
Ha a családoknak jól megy, a napi és a tartós fogyasztás is stabilizálódni tud
– jegyezte meg.
Borítókép: Panyi Miklós (fotó: MTI)
