Az idei év első negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal elmaradt a 2023 ezen szakaszában alakult adatokból – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal.
A hivatalos számokból kiderült: Budapesten tizenöt százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. első negyedévihez képest.
– Pest vármegye régió lakásépítéseinek száma 29 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16 százalékkal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában – sorolta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással. A természetes személyek által épített lakások aránya 39 százalékról 40 százalékra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 58 százalékra csökkent egy év alatt.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete egy négyzetméterrel, 99 négyzetméterre nőtt 2023 elejéhez képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40 százalék volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38 százalékos megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások.
Budapesti Fidesz: Változtatni kell a lakhatáspolitikán
A fővárosi Fidesz rendre hangsúlyozza: lakhatási válság alakult ki Budapesten. A kormánypártok fővárosi frakciójának tagja, Gulyás Gergely Kristóf szerint alapjaiban kellene megváltoztatni a fővárosi önkormányzat lakhatáspolitikáját. Szolgálati lakásokkal és kollégiumi férőhelyekkel kellene küzdeni a lakhatási válság ellen, de Karácsony Gergelyék inkább kiárusítják az ingatlanvagyont.
Szentkirályi Alexandra budapesti Fidesz-elnök szerint ezért ingatlaneladási stopot kellene elrendelni Budapesten. Mint mondták: a kelenföldi kollégium területén az építési szabályoknak megfelelően kollégiumot, valamint megfizethető bérlakásfejlesztést lehetne indítani. Ezen célok mentén a Városháza feladata lesz a konkrét hasznosítási tervek és azok költségvetési kereteinek kidolgozása.
Az előterjesztés azonban nem csupán a korábbi kollégiumi épületről szól. Azt javasolták, hogy a főváros teljes ingatlanállományát vizsgálják felül, és nézzék meg, hogy hol és mennyiért lehetne akár kollégiumi férőhelyeket, akár bérlakásokat kialakítani.
A Fidesz–KDNP frakciójának módosításait a közgyűlés balliberális többsége lesöpörte az asztalról.
Mint a Magyar Nemzet megírta: Karácsony Gergely már 2019-ben ígéretet tett a lakásügynökség létrehozására, amit 2024-ig nem sikerült felállítani. Végül a kampány kezdetére összetákolták a Fővárosi Lakásügynökséget, ami azonban mára totális kudarcot vallott. A szervezetnek a 140 ezer budapesti bérelt lakásból fél év alatt mindössze két tucatot sikerült bevonnia a lakhatási programjába. Mindeközben a szóban forgó Kelenföldi kollégium épülete 2015 óta áll üresen, amikor megszűnt az oktatási, kollégiumi funkciója, és visszakerült a főváros tulajdonába.
