Online gyermekvédelem – Célba talált az NMHH őszi kampánya

A cél az volt, hogy egyre többen merjenek fellépni az internetes zaklatók ellen, a kiskorúak pedig élnek az Internet Hotline adta lehetőséggel.

Az online visszaélések – különösen az intim képpel való visszaélés, a grooming és a cyberbullying – elleni küzdelmet tűzte zászlajára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat őszi kampánya. 

Az intenzív médiajelenlétnek köszönhetően októberben jelentősen megnövekedett a hotline-hoz fordulók száma, minden jel szerint célba ért tehát a kampány fő üzenete: merj segítséget kérni, van hová fordulni online bántalmazás esetén – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.
 

Mindannyiunknak szerepe van abban, hogy az online tereket biztonságossá tegyük a következő generáció számára

– emelte ki a közlemény szerint videóüzenetében Abby Roberts, az Internet Hotline kampányához kapcsolódóan szervezett kerekasztal-beszélgetésen a NMHH Esztergomi úti székházában, november 12-én. Az INHOPE, a hotline-okat összefogó nemzetközi szövetség munkatársa a tagszervezetek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozta annak érdekében, hogy a gyermekeket és fiatalokat érintő online visszaélések kapcsán hatékony segítséget tudjanak nyújtani.

Az NMHH által 2011-ben életre hívott Internet Hotline a fennállása óta több mint 18 ezer, online térben elkövetett visszaélést rögzítő bejelentést kezelt. A közlemény alapján Csalár Dorina, az IH vezetője elmondta, hogy a kommunikációs és médiakampány hatására érezhetően növekedett a hozzájuk forduló bejelentők száma. Külön kiemelte, hogy 

jelentős számban érkeztek kiskorúaktól bejelentések, ami egyrészt biztató, hiszen mernek segítséget kérni, ha bajba kerültek, másrészt rendkívül aggasztó, azt jelzi ugyanis, hogy egyre nagyobb probléma az ilyen jellegű visszaélések növekvő száma.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra figyelmeztettek: elharapódzó trend, hogy a kiskorúak egyre nagyobb számban készítenek intim felvételt magukról és egymásról, és nem ritka, hogy ezek a felvételek a hozzájárulásuk nélkül kerülnek fel az internetre, ahol aztán akár rossz szándékú módon is felhasználhatják, manipulálhatják azokat.

Évente 15 ezer hívás fut be a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalához – mondta el Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a civil szervezet szakmai vezetője.

Úgy folytatták, hogy az Internet Hotline szorosan együttműködik a Kék Vonallal, ahová az online bántalmazásokkal kapcsolatos jelzések először befutnak, nem ritka, hogy a Kék Vonalnak mondja el először egy gyermek azt, hogy valaki ráírt a neten, és intim képet csalt ki tőle, és a Kék Vonalon keresztül kap bátorítást ahhoz, hogy az Internet Hotline-nál akár grooming, azaz online behálózás miatt bejelentést tegyen.

Egy Kék Vonalnál kezdődő ügy végére aztán több esetben – az Internet Hotline közreműködésével – a rendőrség tesz pontot, amikor elkapja azt az elkövetőt, aki online behálózás révén jutott a felvételek birtokába.

 – Ha valakitől behálózási technikával intim képet kérnek, minden esetben azt szoktuk mondani az illetőnek, hogy merjen feljelentést tenni a lakhelye szerinti rendőrkapitányságon, mert tudunk segíteni, ezeket az elkövetőket meg lehet találni. A mi egységünknél a felderítési mutatók nagyon-nagyon jók” – hangsúlyozta a kampányzárón Fribék Judit rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztály Gyermekvédelmi Alosztályának megbízott alosztályvezetője.

A Kék Vonalhoz befutó segélyhívások nagy száma valószínűleg arra is utal, hogy a fiatalok körében erős igény van arra, hogy beszéljenek a problémáikról

 – foglalta össze az elhangzottakat Csalár Dorina, leszögezve, nem véletlenül lett az őszi kampány mottója az, hogy: Merj segítséget kérni.

A gyermekekkel szembeni online visszaélések vagy a rájuk nézve veszélyes online tartalom észlelése esetén az Internet Hotline weboldalán (nmhh.hu/internethotline) elérhető bejelentőfelületen keresztül - akár anonim módon is – lehet bejelentést tenni, de e-mailben is lehetséges a jogsegélyszolgálathoz fordulni az [email protected] címen – áll a közleményben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)