Zacher Gábor: A drogpiac olyan, mint a mobilpiac

Terjednek a dizájnerdrogok a szegények körében – mondta lapunknak a toxikológus.

Fotó: Hajdú-bihari Napló/Matey István

A dizájnerdrogokat ma már számítógépen készítik el, és ezt követően dolgozzák ki azt az eljárást, amivel szintetizálják őket – mondta a Magyar Nemzetnek Zacher Gábor toxikológus. Kiemelte: 2014–2015-ben több mint 120 új szer került piacra, mostanában pedig évente körülbelül negyven szer jelenik meg.

Gyakorlatilag teljesen véletlenül tudjuk meg, hogy megjelent egy új szer. Általában rendőrségi lefoglaláskor vagy rutinellenőrzésnél találnak a rendőrök egy simítózáras zacskót, amiben valamilyen por, tabletta vagy növényi törmelék van

– tette hozzá a szakember. Három évnek kell eltelnie, hogy kiderüljön, mit tud egy szer valójában, mennyire terjedt el és mennyit használnak belőle. Vagyis a toxikológus szerint nagyjából három év lemaradásban vannak az egészségügyi szakemberek.

Hogyan lehet visszaszorítani a kábítószereket?

– A törvény egy keretrendszert biztosít számunkra, ami kimondja, hogy milyen szereket nem lehet használni. Fontos megjegyezni, hogy a magyar kábítószerrel kapcsolatos törvények az Európai Unióban az egyik legszigorúbbak. Ennek ellenére Magyarországon évente körülbelül negyvenmillió droghasználat történik. A rendőrségi ügyek száma pedig körülbelül nyolcezer – jegyezte meg a toxikológus. Szerinte a büntető törvénykönyvnek vagy szigorításának nincs jelentős visszatartó ereje, mivel nagyon kicsi az esélye, hogy valakit droghasználatért elkap a rendőrség, hacsak fel nem hívja magára a figyelmet. Ugyanakkor elterjedt politika az úgynevezett kínálatcsökkentés, vagyis hogy a hatóságok lefoglalják az illegális szereket – hívta fel a figyelmet.

A Magyarországra kerülő kábítószer 5-6 százalékát foglalják le, ami még a jéghegy csúcsát sem éri el. Lehet ugyan beszélni a rendőrség és titkosszolgálatok tevékenységének erősítéséről, de ezzel is csak 15 százalékos lefoglalási rátát tudnánk elérni,  ami nem idéz elő olyan mértékű áremelkedést, amellyel már el lehet tántorítani a fogyasztókat a vásárlástól

– mutatott rá Zacher Gábor. Hozzátette: ugyanakkor vannak olyan tendenciák is, hogy a fiatalok esetében csökken az alkoholfogyasztás és a szerhasználat is. Ám ezzel koránt sincs megoldva a szerhasználat kérdése, a toxikológus szerint a legnagyobb drogproblémákat a szegregátumokban és a szegénységben élők között lehet megfigyelni.

– Ezt úgy hívjuk, hogy szegénységi droghasználat. Gondoljon bele, Magyarországon a társadalmi olló egyre inkább nyílik, mindeközben pedig nem kevés olcsó szer jelent meg a piacon. Itt vannak például a szintetikus marihuánaszármazékok, egy biofüves cigit már 200-300 forintért lehet kapni, ezt az összeget pedig pillanatok alatt bárhol össze lehet tarhálni – emelte ki a toxikológus.

A drogok piaca olyan, mint a mobilpiac

A szegénységi droghasználat fokozódásában jelentős szerepet játszik, hogy a szegénységben élők kitörési lehetőségei egyre korlátozottabbak.

– Magyarán szólva az adott szerhasználó benne él a maga kis pszichoszociális gettójában, amiből gyakorlatilag túl sok reménye nincsen, hogy valaha az életében kilép – jelezte Zacher Gábor. A szakember a kábítószerek piacát a mobiltelefonok piacához hasonlította: amíg folyamatosan van igény újabb és újabb szerekre, addig el fogják őket készíteni. A kábítószer-használat pedig a toxikológus szerint szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nehéz gazdasági helyzet következtében Magyarországon is egyre több problémával küszködnek az emberek. 

Ez persze nem azt jelenti, hogy mondjuk egy olyan országban, ahol jobban élnek az emberek, megoldódnak a kábítószerekkel kapcsolatos problémák. Például Írországban, amely most a leggyorsabban fejlődő uniós ország, a kábítószerrel kapcsolatos halálozások aránya több mint ötszöröse a magyarénak

– mutatott rá Zacher Gábor.

Borítókép: Zacher Gábor (Fotó: Hajdú-bihari Napló/Matey István)