Novemberben átlagosan két százalékkal drágult az áram az európai lakosság számára, a földgáz ára nagyjából szinten maradt. Magyarországon (pontosabban a finnországi VaasaETT által vizsgált Budapesten) ismét hátradőlhetett a lakosság: az áram- és a gázrezsi is itt volt a legalacsonyabb az Európai Unión belül – írja a Világgazdaság.
A villamos energia nagykereskedelmi árát az emelte novemberben, hogy hidegebbre fordult az idő, a megújuló energiaforrások kevesebbet termeltek, ezzel szűkült a kínálat, egyes atomerőműblokkok álltak vagy kevesebbet termeltek, és hatottak a geopolitikai feszültségek. Ha a felsoroltak közül semmi nem alakul kedvezőbben, a lakosságnak további drágulásra kell felkészülnie.
Szlovéniában jól megjárták
Ljubljanában 21 százalékkal emelkedett a villamos energia bruttó végfelhasználói ára a háztartásoknak éves összevetésben egyedül amiatt, hogy új, rugalmasan kalkulált rendszerhasználati díjat vezettek be. A többi európai fővárosban kisebb volt az emelkedés, volt példa szerény csökkenésre is. A legnagyobb mértékben Stockholmban nőtt az egységár, tíz százalékkal, a tarifán belüli magasabb energiadíj miatt. A svéd fővárost Nicosia követte (kilenc százalék, energiadíj és elosztási díj), a harmadik Madrid volt a sorban (hét százalék, energiadíj, elosztási díj és adó).
A legalacsonyabb ismét Budapesten volt az ár: 9,31 eurócent kilowattóránként. A sorban Kijev, Belgrád és Podgorica következett. A hazai tarifa az uniósnak, illetve a teljes európainak a harmadát sem érte el, a legdrágábbnak, a berlininek pedig a negyede körül járt.
A gáz európai ára is csak úgy maradt stabil novemberben, hogy az ellátást érintő bizonytalanságok miatt később már emelkedés várható a VaasaETT szerint. A kilowattóránként 2,56 eurócentes budapesti egységárnak az 1,73 eurócentes kijevi a kétharmadát, a 32,79 eurócentes stockholmi viszont a 13-szorosát tette ki. Igaz, az utóbbit korrektebb figyelmen kívül hagyni, mert Svédországban nem jellemző a lakossági gázhasználat, ahol viszont van, ott fajlagosan nagyon drága. A gáz uniós és teljes európai átlagára is több mint a háromszorosa volt a hazainak.
A budapesti (magyarországi) lakossági áram- és gázár annak köszönhetően nem mozdul el a rezsicsökkentés keretében mintegy tíz éve beállított, alacsony szintjéről, hogy onnan egy kormánydöntés értelmében nem is szabad elmozdulnia. Apró, a felhasználók által nem érzékelt módosulásai azonban vannak.
Az egyik az, hogy a nagysága euróra átszámolva természetesem mozog, ennek a nemzetközi összehasonlításokban, például a mostaniban van szerepe. A másik, hogy ide-oda tolódnak a tarifa belső arányai, de ezt a lakosság nem érzékelheti, hiszen a bruttó végfelhasználói ár nem változhat. A számlából azonban kitűnik, hogy a hazai tarifán belül európai összevetésben viszonylag magas a rendszerhasználati és alacsony az energiadíj.
E kettőn felül fizetjük az áfát is. A harmadik tarifaelemtől, az energiaadótól azonban sok éve megszabadultunk a rezsicsökkentések során. Ezt most a piaci szereplők fizetik a lakosság helyett. A rezsicsökkentés célja ugyanis az, hogy a lakosság (és a még egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók) megfizethető áron jussanak az áramhoz és a gázhoz, továbbá ne legyenek kitéve a piaci ármozgások szélsőségeinek. Az intézkedés azonban kérdéseket is felvet, gyakran hangzanak el kritikák, mint például
- rontja a piaci szereplők versenyképességét a rájuk átterhelt energiaadó,
- az alacsony rezsi fenntartása hatalmas költséget ró a költségvetésre,
- az olcsó áram és gáz nem ösztönöz takarékoskodásra,
- amikor a piacon olcsóbb volt az áram és a gáz, az egyetemes szolgáltatásban nem csökkent a piaci szintre,
- végső soron így is úgy is az adófizetők fizetik ki a rezsicsökkentés árát.
Ha azonban összefüggéseikben nézzük az aggályokat, egészen mást képet kapunk.
Egyrészt az energiaadó kényszerű átvállalása nem érdemi teher a vállalkozások vállán. Igaz, egyetlen fillér költségnövekedés sem jön jól senkinek. Vitathatatlanul nagy azonban a költségvetésre rakodó teher, de ennek viselése, kigazdálkodása az említett cél, a rezsi alacsonyan tartása miatt olyan politikai döntés volt, amely eddig helyesnek bizonyult.
Az energiaválság idején a kormány még rezsivédelmi alapot is létrehozott, de az alapra jövőre már nem lesz szükség. A 2025-ös költségvetés a rezsivédelmi feladatokat három tárca között osztja el, tartalékok formájában. A legnagyobb – nyolcszázmilliárd forintos – ilyen célú kifizetés ez Energiaügyi Minisztériumnál jelenik meg a lakossági rezsivédelmi alap soron. Ebből a forrásból mérsékelhető a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.
A Pénzügyminisztérium a közintézmények rezsikiadásaira figyel, és rezsikompenzáció címen 253 229,9 millió forint felett rendelkezik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a közlekedési rezsipénzt tartja kézben, ez egy 37 milliárd forintos tétel. Mindhárom tárca kerete egyedi kormánydöntéseken keresztül használható fel.
A rezsivédelem fő forrása a társasági adó lesz. A megszűnő rezsivédelmi alapban a 2024-es költségvetésben még 483 milliárd forint szerepelt azzal, hogy az alap teljes idei kiadásait 1340,7 milliárd forintra tervezték a központi alrendszer mérlegében.
