Komoly európai drágulás van, nálunk szerencsére jó áron maradt a rezsi

Lehet nem egyetérteni vele, de a rezsicsökkentés működik.

Fotó: Bach Máté

E kettőn felül fizetjük az áfát is. A harmadik tarifaelemtől, az energiaadótól azonban sok éve megszabadultunk a rezsicsökkentések során. Ezt most a piaci szereplők fizetik a lakosság helyett. A rezsicsökkentés célja ugyanis az, hogy a lakosság (és a még egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók) megfizethető áron jussanak az áramhoz és a gázhoz, továbbá ne legyenek kitéve a piaci ármozgások szélsőségeinek. Az intézkedés azonban kérdéseket is felvet, gyakran hangzanak el kritikák, mint például

• rontja a piaci szereplők versenyképességét a rájuk átterhelt energiaadó,
• az alacsony rezsi fenntartása hatalmas költséget ró a költségvetésre,
• az olcsó áram és gáz nem ösztönöz takarékoskodásra,
• amikor a piacon olcsóbb volt az áram és a gáz, az egyetemes szolgáltatásban nem csökkent a piaci szintre,
• végső soron így is úgy is az adófizetők fizetik ki a rezsicsökkentés árát.

Ha azonban összefüggéseikben nézzük az aggályokat, egészen mást képet kapunk.

Egyrészt az energiaadó kényszerű átvállalása nem érdemi teher a vállalkozások vállán. Igaz, egyetlen fillér költségnövekedés sem jön jól senkinek. Vitathatatlanul nagy azonban a költségvetésre rakodó teher, de ennek viselése, kigazdálkodása az említett cél, a rezsi alacsonyan tartása miatt olyan politikai döntés volt, amely eddig helyesnek bizonyult.

Az energiaválság idején a kormány még rezsivédelmi alapot is létrehozott, de az alapra jövőre már nem lesz szükség. A 2025-ös költségvetés a rezsivédelmi feladatokat három tárca között osztja el, tartalékok formájában. A legnagyobb – nyolcszázmilliárd forintos – ilyen célú kifizetés ez Energiaügyi Minisztériumnál jelenik meg a lakossági rezsivédelmi alap soron. Ebből a forrásból mérsékelhető a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

A Pénzügyminisztérium a közintézmények rezsikiadásaira figyel, és rezsikompenzáció címen 253 229,9 millió forint felett rendelkezik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a közlekedési rezsipénzt tartja kézben, ez egy 37 milliárd forintos tétel. Mindhárom tárca kerete egyedi kormánydöntéseken keresztül használható fel. 

A rezsivédelem fő forrása a társasági adó lesz. A megszűnő rezsivédelmi alapban a 2024-es költségvetésben még 483 milliárd forint szerepelt azzal, hogy az alap teljes idei kiadásait 1340,7 milliárd forintra tervezték a központi alrendszer mérlegében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)