Novemberben átlagosan két százalékkal drágult az áram az európai lakosság számára, a földgáz ára nagyjából szinten maradt. Magyarországon (pontosabban a finnországi VaasaETT által vizsgált Budapesten) ismét hátradőlhetett a lakosság: az áram- és a gázrezsi is itt volt a legalacsonyabb az Európai Unión belül – írja a Világgazdaság.
A villamos energia nagykereskedelmi árát az emelte novemberben, hogy hidegebbre fordult az idő, a megújuló energiaforrások kevesebbet termeltek, ezzel szűkült a kínálat, egyes atomerőműblokkok álltak vagy kevesebbet termeltek, és hatottak a geopolitikai feszültségek. Ha a felsoroltak közül semmi nem alakul kedvezőbben, a lakosságnak további drágulásra kell felkészülnie.
Szlovéniában jól megjárták
Ljubljanában 21 százalékkal emelkedett a villamos energia bruttó végfelhasználói ára a háztartásoknak éves összevetésben egyedül amiatt, hogy új, rugalmasan kalkulált rendszerhasználati díjat vezettek be. A többi európai fővárosban kisebb volt az emelkedés, volt példa szerény csökkenésre is. A legnagyobb mértékben Stockholmban nőtt az egységár, tíz százalékkal, a tarifán belüli magasabb energiadíj miatt. A svéd fővárost Nicosia követte (kilenc százalék, energiadíj és elosztási díj), a harmadik Madrid volt a sorban (hét százalék, energiadíj, elosztási díj és adó).
A legalacsonyabb ismét Budapesten volt az ár: 9,31 eurócent kilowattóránként. A sorban Kijev, Belgrád és Podgorica következett. A hazai tarifa az uniósnak, illetve a teljes európainak a harmadát sem érte el, a legdrágábbnak, a berlininek pedig a negyede körül járt.
A gáz európai ára is csak úgy maradt stabil novemberben, hogy az ellátást érintő bizonytalanságok miatt később már emelkedés várható a VaasaETT szerint. A kilowattóránként 2,56 eurócentes budapesti egységárnak az 1,73 eurócentes kijevi a kétharmadát, a 32,79 eurócentes stockholmi viszont a 13-szorosát tette ki. Igaz, az utóbbit korrektebb figyelmen kívül hagyni, mert Svédországban nem jellemző a lakossági gázhasználat, ahol viszont van, ott fajlagosan nagyon drága. A gáz uniós és teljes európai átlagára is több mint a háromszorosa volt a hazainak.
A budapesti (magyarországi) lakossági áram- és gázár annak köszönhetően nem mozdul el a rezsicsökkentés keretében mintegy tíz éve beállított, alacsony szintjéről, hogy onnan egy kormánydöntés értelmében nem is szabad elmozdulnia. Apró, a felhasználók által nem érzékelt módosulásai azonban vannak.
Az egyik az, hogy a nagysága euróra átszámolva természetesem mozog, ennek a nemzetközi összehasonlításokban, például a mostaniban van szerepe. A másik, hogy ide-oda tolódnak a tarifa belső arányai, de ezt a lakosság nem érzékelheti, hiszen a bruttó végfelhasználói ár nem változhat. A számlából azonban kitűnik, hogy a hazai tarifán belül európai összevetésben viszonylag magas a rendszerhasználati és alacsony az energiadíj.
