Szemerei János: Jézus Krisztushoz kell vezetnünk az embereket

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint sok új ember került egyházának vérkeringésébe.

Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Budapest, 2024. december 24. Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház új elnök-püspöke az egyház országos irodájában lévõ kápolnában Budapesten 2024. december 19-én. MTI/Máthé Zoltán

Saját elnök-püspöki terveiről szólva hangsúlyozta, hogy mindenképpen a vidék hangja szeretne lenni. – Faluból származom, kis közösségben nőttem föl, szórványterületen voltam lelkész és esperes is, az egyház végváraiban dolgoztam sokat – fogalmazott, hozzátéve, hogy püspökként is az egyetlen vidéki központú egyházkerületet vezeti a három közül. Ez nem lesz könnyű feladat, mert Budapestről nézve sokan nem látják, hogy vidéken is vannak értékes emberek, akik sokat hozzá tudnak tenni akár az egyházi, akár a társadalmi élet egészéhez. 

Nehéz helyzetben a falusi gyülekezetek

Szemerei János kiemelten fontosnak tartja a kis gyülekezetek sorsát, amelyek egy része nagyon nehéz helyzetben van. Az elvándorlás a falvakból az evangélikusokat különösen rosszul érinti, hiszen nekik hosszú időn keresztül a falusi gyülekezetek jelentették a bázisukat. Olyannyira, hogy sokáig még a püspöki hivatalok is falvakban voltak, mert a városokban nem engedték őket megtelepedni. 

Nagy kihívás, hogy hogyan tudják követni a falvak gyülekezeteiből más településekre elvándorlókat, főképp, hogy sokszor olyan helyre kerülnek, ahol nincs vagy kicsi az evangélikus közösség. 

Emellett természetesen a falvakban maradókat sem akarják magukra hagyni. E folyamat jegyében indította el az evangélikus egyház jó néhány évvel ezelőtt a gyülekezetplántálási programját, hogy közösségbe szervezze főképpen a budapesti agglomerációba, de más nagyvárosok környékére betelepülő evangélikusokat – idézte fel. 

Meglévő és a jövőben várhatóan komolyabbá váló problémaként említette az elnéptelenedő falvakban alig kihasználtan vagy üresen álló evangélikus templomokat. Az egyház inkább új szakrális funkciót keresne ezeknek az épületeknek, mintsem hogy eladja őket, mert a tulajdonosváltás esetén nem lesz befolyása arra, hogy milyen új, az eredeti funkciójával esetleg nem összeegyeztethető célra használják templomaikat. 

Csökkent a hitüket nem gyakorlók száma

A hívek számának csökkenéséről szólva megjegyezte:

 a népszámlálási adatokat tájékoztató jellegűnek tartják, és mivel a korábbinál sokkal nagyobb, negyven százalék volt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, kijelenthető, hogy azok szerint nemcsak az egyházhoz tartozók, de a hitüket nem gyakorlók száma is csökkent. 

A másik, amit a nem válaszolók aránya jelez, hogy az emberek ma már bátrabban, tudatosabban döntenek arról, hogy valamire akarnak-e válaszolni vagy sem. A népszámlálási adathoz képest a személyi jövedelemadójuk egy százalékát az evangélikus egyháznak felajánlók aránya évek óta, ha nem is túl nagy léptékben, de folyamatosan nő, miközben a korfa alapján elvileg csökkennie kellene. A felajánlók között nyilván vannak olyan, az egyházhoz szorosan nem kötődő emberek, akik egyszer rendelkeztek, és – tekintve, hogy nem szüntették meg az automatikus felajánlást – később sem váltak ellenségessé az egyházzal. Ez pedig mégiscsak pozitív visszajelzés az egyház számára – mutatott rá Szemerei János.

Az evangélikus püspök beszélt arról is: nagyon sokszor tapasztalják, hogy az embereknek nem Krisztussal van bajuk, hanem az egyházzal. – Ezt persze egyházi vezetőként nem jó ízlelgetni, de jó érzéssel látjuk és tudjuk, hogy az, akiről tanúskodni próbálunk, sokaknak fontos, köztük olyanoknak is, akik az egyházzal vagy még nincsenek szoros kapcsolatban, vagy valami miatt eltávolodtak tőle. Valójában nekünk nem az egyházhoz kell az embereket vezetnünk, hanem Krisztushoz, és ha az egyház ezt meg tudja tenni, akkor betöltötte a küldetését – fogalmazott.

Borítókép: Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház új elnök-püspöke az egyház országos irodájában lévő kápolnában Budapesten 2024. december 19-én. (Fotó MTI/Máthé Zoltán)