Hisszük, hogy imáinkban személyesen tudunk kommunikálni Istennel, és neki hatása van az emberiség sorsára – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A bíboros hangsúlyozta, hogy ezért nem lehet abbahagyni a békéért való imát. Nem tudjuk pontosan, hogy Isten hogyan és mikor, de hisszük, hogy valamiképpen beavatkozik a világ dolgaiba.
Ezért odaadó könyörgésünk arra irányul, hogy az Istennel való személyes kapcsolatban kérjük a békét, kérjük a segítségét a mi történelmünkben, a mi környezetünkben
– jelentette ki.
A katolikus közösségek az ukrajnai békéért imádkoznak
Hozzátette: az ukrajnai háború kitörése óta a Szent István-bazilikában és máshol is imádkoznak katolikus közösségek a békéért. Az embernek bármilyen nehéz helyzetben van reménye, amit Jézus ad, mert ha Isten emberként megszületett, meghalt és föltámadt, akkor a mi emberi életünk sem ér véget a halállal, hivatásunk több a földi életnél. Ez az életünk igazi perspektívája – fogalmazott a bíboros. Hozzátette, Krisztus a mi reményünk, mert az ő feltámadása hordozza az ígéretet, hogy mi is feltámadunk. Ez a rövid állítás az egész Krisztus-esemény lényege és örömhíre, és ezért a szeretet mellett a remény ünnepe Jézus születése.
Erdő Péter szólt arról is, hogy a 2025-ös szentév, amelyet Ferenc pápa szenteste nyit meg Rómában, a „remény zarándokai” mottót kapta. Ez a remény sokféle lehet: reménykedünk Isten irgalmában, aki megbocsáthat nekünk és embertársainknak, és reménykedünk abban is, hogy itt, a Földön segít apróbb és nagyobb bajainkban. Az érsek szerint ma divat a vallási turizmus, de a zarándok, szemben a vallási turistával, nem a szakrális művészet vagy a történelem iránt érdeklődve keres fel szent helyeket, és nem csak az esztétikumot keresi, mert a zarándoklatnak mindig természetfeletti dimenziója van. A zarándok azért indul útnak, hogy személyes kapcsolatba kerüljön Istennel – mutatott rá.
Kevesebb a keresztelés a pesti oldalon, javuló tendenciák az agglomerációban
Az érsek a katolikus hívek számáról szólva azt mondta:
az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében, különösen a főváros pesti oldalán sok plébánián a népességcsökkenésnél is nagyobb arányban csökkent a keresztelések száma, sokan vannak, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs sem a katolikus, sem más egyházzal. Ugyanakkor az agglomerációban javulnak a statisztikák.
Emellett Budapesten új jelenség, hogy a Szent István-bazilika, a belvárosi és más templomokban is gyakorivá váltak az angol nyelvű szentmisék. Afrikai, Fülöp-szigeteki, vietnámi közösségek és a világ más tájairól érkezők is szép számmal, rendszeresen gyakorolják a vallásukat a főváros templomaiban. – Nem tudom, hogy kinek hol van az állandó lakhelye, milyen állampolgár, de látom, hogy katolikus hívők, akik gyakorolják a vallásukat – fogalmazott, hozzátéve, hogy az idők jeleit látja ebben.
Empátia az egyházi iskolákban
A bíboros nagy missziós területként, ugyanakkor nehéz feladatként beszélt az egyház által fenntartott köznevelési intézményekről. Ezeken az intézményeken keresztül nagyon sok nem vallásos, ugyanakkor az egyházra nyitott, hiszen a gyerekét katolikus iskolába járató családdal találkoznak. Nagy odafigyeléssel, empátiával kell közelíteni ezek felé a gyermekek felé – mondta, hozzátéve, lassan felkészültek erre a feladatra is. Meglátása szerint jó irányt találtak az ifjúságpasztorációval foglalkozó lelkiségi mozgalmak, amilyen például a Shalom közösség. Ezek a csoportok egyházmegyei találkozójukon beszámoltak a munkájukról, és arról is, hogy hány hozzájuk csatlakozó fiatal készül a keresztségre. Ez pedig jól mutatja, hogy felnőtt korban, messziről érkezve is el lehet jutni a katolikus hitre.
A bíboros, esztergom–budapesti érsek ünnepi gondolatairól bővebben a lapunk által vele készített, december 25-én online is megjelenő nagyinterjúban olvashatnak.
