Az alvás és ébrenlét szabályozásával kapcsolatos kutatásokra elnyerte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Exellence kutatási pályázatának támogatását Timinszky Gyula, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) csoportvezetője – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet.
Az alvás az élet szinte minden formája számára elengedhetetlen. Miközben az alvást irányító agyi „áramkörök” és ingerületátvivő anyagok szerepe jól ismert, a sejten belüli folyamatok, amelyek az alvás-ébrenlét ciklusokat befolyásolják, továbbra is sok megválaszolatlan kérdést hagynak maguk után.
A hatvanmillió forintos pályázati támogatással megvalósuló kutatás egy olyan fehérjemódosítási folyamatra, az ADP-ribozilációra összpontosít, amely szerepet játszhat az alvás szabályozásában. Ez az evolúciósan konzervált mechanizmus már összefüggésbe hozható bizonyos neurológiai és viselkedési rendellenességekkel, mint az autizmus vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD).
A kutatócsoport modellállata, az ecetmuslica ideális alany az alvás-ébrenlét vizsgálatára, hiszen genetikai módosítása egyszerű, napi aktivitási ritmusa pedig könnyen nyomon követhető. Felfedezték, hogy egy, az ADP-ribozilációt eltávolító enzim mutációi hiperaktivitáshoz és alvászavarhoz vezetnek ecetmuslicában. Kutatásaik alapján az ADP-riboziláció egyfajta „ébresztő” ingerként funkcionál, amely alapvetően befolyásolja az alvás és aktivitás dinamikáját. A projekt során azonosítani fogják az alvásért felelős ADP-riboziláló enzimeket és feltérképezik azok agyi megjelenését.
Ez a kutatás hozzájárulhat az alvás sejtszintű mechanizmusainak jobb megértéséhez, miközben új távlati lehetőségeket nyithat az alvászavarok és kapcsolódó rendellenességek kezelésében.
Az NKIFH Exellence kutatási pályázatának célja, hogy felkészülési lehetőséget nyújtson az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett programokban való sikeres részvételhez. Az NKIFH felhívására huszonnégyen nyújtottak be sikeres pályázatot, számukra több mint 2,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
Az alvás során zajló sejtszintű folyamatok jobb megértése nemcsak az alvászavarok kezelésében, hanem a neurológiai betegségek megelőzésében is segíthet. Az ilyen kutatások hozzájárulhatnak a mindennapi életminőség javításához, miközben új terápiás lehetőségeket nyitnak.
