Újabb családpolitikai vállalást jelentett be Hankó Balázs

A jelenlegi kormány minden helyzetben a családok mellett áll, hiszen a veszélyek korában a család biztonsága a családalapítás egyik legfontosabb tényezője – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Család 2025 konferencián. A tárcavezető bejelentette: megvédik a családok önbecsülését a káros ideológiáktól, biztosítják a családok anyagi helyzetét, egyszerűsítik a támogatásokhoz való hozzáférést, illetve védőnői képzést indítanak minden külhoni területen. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke hangsúlyozta: a babaváró hitel és a csok népszerű a leggazdagabb és legszegényebb településeken is.

Fotó: Havran Zoltán

Demográfiai tél Európában

Győri Enikő, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselője, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke kijelentette: a legelvakultabb liberálisok sem mondhatják, hogy véget ért a történelem. Attól vagyunk erősek, hogy a család megkapja a számára szükséges támogatásokat, amihez hatékony családpolitika kell. Az Európai Unió válságban van, többek között a Covid, a háború és a brexit miatt, kérdésessé vált a gazdasági és szociális rendszerének a fenntarthatósága. 

Európába beköszöntött a demográfiai tél,

amit Magyarország észrevett és az európai gondolkodásba emelte azt, hogy a demográfia versenyképességi tényező. Ezért érdemes meríteni egymás jó gyakorlataiból és tanulni egymástól – vélekedett.

Az unió a migrációval oldaná meg a demográfiai tél problémáját (Fotó: Havran Zoltán)

A képviselő hangsúlyozta: a családok a társadalom legfontosabb építőkockái, aminek kimondásához ma bátorság kell. A magyar uniós elnökséget lezáró budapesti nyilatkozatban is megemlítették a demográfiai kihívásokat, ami egy fontos magyar hozzáadott érték volt. 

Az unió migrációval oldaná meg az európai demográfiai tél problémáját, a legjobb emberek Európába vonzása viszont erkölcstelen a kibocsátó országokkal szemben is, vagyis ez nem jelent megoldást.

A családpolitika akkor működik, ha hosszú távra szól, nemcsak a pénztárcákba, hanem a fejekben és a szívekben dől el. Változást csak kemény munkával és hosszú idő alatt lehet elérni – szögezte le Győri Enikő.

Családközpontú kormányzás

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke arról beszélt, hogy soha nem volt ilyen kevés ilyen szülőképes korú nő hazánkban, mint most. Magyarországon egy stabil, családközpontú kormányzás zajlik, melynek célja a középosztály megerősítése, a magyarok pedig egy családbarát nemzet, fontosnak tekintik a családbarát értékeket. Az utóbbi években a családoknak számos problémával meg kellett küzdeniük, ezért majdnem minden uniós országban csökkent a születések száma. 

Minél közelebb van egy ország az orosz–ukrán konfliktushoz, abban az országban annál kevesebb gyermek születik, így kimutatható a háború és a demográfia közötti összefüggés

– tudatta.

A babaváró hitel és a csok minden társadalmi szegmensben népszerű (Fotó: Havran Zoltán)

A KINCS elnökre rávilágított: azt is meg kell nézni, hogy ezer szülő korú nőre nézve, 2010-hez képest hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a születések száma, amelyben a migrációs hatásnak semmilyen szerepe nem volt. Az EU-ban a gyermekek 22 százalékának külföldi az édesanyja, Németország, Ausztria és Svédország újszülött gyermekeinek egyharmada külföldi édesanyától születik. Magyarországon a családok támogatása töretlen, a kormány évről évre egyre többet fordít erre, már négyszer több a családokra költött anyagi támogatás, mint 2010-ben volt.

 A babaváró hitelt és a csokot nem csak a gazdagabbak tudták igénybe venni, mivel a támogatások megjelentek a magyar települések 97 százalékán, a babaváró és a csok jelen van a leggazdagabb és legszegényebb településeken egyaránt 

– hangsúlyozta Fűrész Tünde.

Magyarország elmozdult a demográfiai mélypontról

Ádám Dénes, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese arról beszélt, hogy a termékenységi arányszám egyetlen uniós országban sem érte el a kívánt 2,1-es arányt. Magyarország elmozdult a mélypontról a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően, pedig a szülőképes korú nők száma nagyjából húszezerrel csökken, így kijelenthető, hogy kevesebb szülőképes korú nő több gyermeket szül, de hiányoznak a Ratkó-dédunokák. Azt is kimutatták, hogy

a termékenységi arányszámok népességarányosan Budapesten, a balatoni régióban, egyes nagyvárosokban és nyugati vármegyékben alacsonyabbak. Némely budapesti kerületben ez a mutató 0,5-0,6, vagyis gyakorlatilag két anya szül egy gyermeket. 

Örömteli viszont, hogy átlagosan az édesanyák 75 százaléka legalább középfokú végzettségű, ami több mint tízszázalékos emelkedést jelent. – Akiknek gyermekük van, azok elégedettebbek az életükkel, mint az országos átlag, ebből is látszik, hogy a gyermek öröm – jelentette ki a KSH elnökhelyettese.

A KSH kimutatta: kevesebb szülőképes korú nő szül több gyermeket (Fotó: Havran Zoltán)

A magyaroknak a legfontosabb a család

Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója elmondta, hogy az európaiak 88, a magyarok 98 százalékának nagyon fontos a család, ebben Magyarország az első Európában. A demográfiai kihívásokra adott válaszok közül a magyarok a gyermekvállalást tartják a legjobb megoldási módszernek. A magyarok mintegy háromnegyede vélekedik úgy, hogy az állam szerepe fontos a családtámogatásokban, míg az európaiaknak csupán 42 százaléka gondolkodik hasonlóan. A családalapítást befolyásoló tényezők között a legfontosabbnak  az érzelmi biztonságot nyújtó stabil párkapcsolatot tartjuk, ezután következik az anyagi helyzet, a biztos munkahely, majd a megfelelő lakásviszonyok. 

Kenyeres Kinga elmondta: a magyaroknak kiemelkedően fontos a saját ingatlan (Fotó: Havran Zoltán)

A támogatási formák közül a magyarok szerint az anyagi támogatás a legfontosabb az állam részéről, de a lakhatási támogatást is sokan jelentősnek tartják. 

Európában a magyaroknak a legfontosabb, hogy saját tulajdonú otthonuk legyen, 

de a keleti országokra általánosan jellemző ez az attitűd. – A válságokkal való megküzdésnek fontos eleme a család, mert akik a családjukra érzelmileg, mentálisan vagy anyagilag tudnak támaszkodni, azok sokkal jobban vészelik át a turbulens időszakokat – állította a főigazgató. 

A woke az újkori kommunizmus

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint abszurd az a helyzet, hogy vitázni kell a család alapját képező nőiességről és férfiasságról, mert megjelent a woke-kapitalizmus. Szerinte a posztmodern, liberális neomarxista woke-kultúra azért családellenes, mert a családot úgy definiálja, hogy az egy hierarchikus, elnyomó struktúra, és károsnak tartja, hogy a család a hagyományos nemi szerepekre épít. A woke azt állítja, hogy a családalapítás gátolja az egyént a fogyasztásban és az önmegvalósításban, az általa sugalmazott korszellem pedig arról szól, hogy le kell dönteni az ember biológiai és morális korlátait, az anya és apa szerepe is lebontható. A woke az újkori kommunizmus, mivel támadja Istent, a hazát és a családot. A woke-pártiak azt hiszik, hogy sikeresen megrogyasztották Istent és a hazát, így a család maradt az utolsó védvonal az egyén számára a mesterséges ideológiákkal szemben.

Az a tragikus helyzet állt elő, hogy a woke-ideológia szembefordult a biológiával és a halál kultúráját képviseli, mivel az abortuszra szabadságjogként tekint, ökopolitikája pedig azt sugallja, hogy aki nem vállal gyermeket, az megóvja a környezetet. Ha szó szerint vesszük a pedofíliát, ami gyerekszeretet jelent, akkor hamarosan ezt is csak egy szeretetként fogják kezelni a sok közül

– figyelmeztetett a főigazgató.

Kiemelte: az élet célja a folytatólagosság, ezáltal válik emberivé, ennek az egyetlen megoldása a család, ami mással nem helyettesíthető. A családnál jobb dolgot még találtak ki az emberiség történetében – jelentette ki Szánthó Miklós.

Borítókép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Család 2025 konferencián (Fotó: Havran Zoltán)